Kedd éjfélkor hivatalba lép a Tisza-kormány; szerdán 15 órától Ópusztaszeren tartják az első kormányülést – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök kedd este a Facebook-oldalán.
Az Európai Unióban az aszály által érintett terület 2024-ben 156 703 négyzetkilométerre nőtt a 2023-ban regisztrált 155 432 négyzetkilométerhez képest, és Romániában, Olaszországban, valamint Bulgáriában volt a legnagyobb mértékű a növekedés.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató a Krónikának elmondta: elképzelhető, hogy ezen a nyáron a megszokottnál egy-másfél hónappal korábban be kell vezetni a vízhasználati korlátozásokat.
A vízügyi szakemberek szerint négy-öt havi esőre lenne szükség ahhoz, hogy az ország legnagyobb síkvidéki víztározója elérje a normális szintet.
Egyre nagyobb ellenszélben kell dolgozniuk a minőségi borokat előállító termelőknek – mondta a Krónikának Balla Géza, aki az aszály, a kiszámíthatatlan gazdaság, a megváltozott fogyasztói szokások és a brüsszeli ellenkampány okozta kihívásokról beszélt.
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.
A hosszan tartó szárazság következtében teljesen kiszáradt a Tőz folyó és a Timercsa-patak Arad megye észak-nyugati részén, az Erdőhát vagy Körösköz nevű tájegységben.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Elkezdték utalni a gazdáknak az aszálykárenyhítő juttatásokat – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Lapunknak nemrég falugazdász arra panaszkodott, hogy nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).
Jelentősen eltér a gazdák által bejelentett, illetve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei által felmért aszály sújtotta területek nagysága Arad megyében: 72 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, de csak 40 ezer hektárra ítéltek meg kártérítést.
Romániában az elmúlt évtizedekben nem csak a hőmérséklet emelkedett meredeken, hanem hosszabb ideig tartó aszályos időszakok is voltak, és nőtt a szélsőséges aszályok által érintett területek nagysága.
Az Európai Bizottság a romániai aszálykár után járó kártérítés töredékét fizeti ki az országnak, a bukaresti mezőgazdasági minisztérium által beígért 200 eurós kárpótlás a jövő ködébe vész.
Állami támogatás helyett a hitelek részleteinek átütemezését, és az inputanyag-szállítók kifizetésének halasztását ajánlja a gazdáknak a bukaresti kormány. A Krónika által megkérdezett agrárszakemberek rossz megoldásnak tartják a kormányrendeletet.
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a gazdák: míg az őszi vetésű szalmás gabonák elfogadható termést hoztak, a kukorica és a napraforgó sok helyen kiégett. Érmelléki agrármérnököt, falugazdászt és kérdeztünk a lehetséges megoldásokról.
Látogatottsági adatok