
Képünk illusztráció
Fotó: Árvai Károly/MTI
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 33 aktában vizsgálódik a koronavírus-járvány idején lebonyolított közbeszerzések miatt, amelyek esetében felmerül a korrupció gyanúja, miután bizonyos kórházak és más állami intézmények drágán szereztek be a járvány megfékezéséhez szükséges orvosi eszközöket, védőfelszereléseket.
2020. május 21., 20:162020. május 21., 20:16
2020. május 21., 20:202020. május 21., 20:20
A vizsgálat indításáról Crin Bologa korrupcióellenes főügyész számolt be egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy az általa vezetett intézmény hivatalból indított vizsgálatot 29 ügyben, a sajtóban megjelent információk alapján. A feltételezett kár értéke több millió eurót – tette hozzá.
Korábban a bukaresti sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy a romániai kórházak inkább saját hatáskörben bonyolították le a közbeszerzéseket, mert az állami forgalmazónál nagyon magasak voltak az árak, ezért a kórházak vezetői korrupcióra gyanakodtak. A korrupcióellenes főügyész nem kívánt részleteket közölni a vizsgálatokról, sem arról, hogy kik ellen irányulnak. Bologa reményét fejezte, hogy hamarosan olyan szakaszba jutnak az eljárások, hogy a közvélemény is tudomást szerezhet a részletekről. Közölte: mind magánvállalatoknál, mind állami cégeknél folyamatban vannak a kihallgatások.
Korábban Raed Arafat belügyminiszteri államtitkár és Adrian Streinu-Cercel infektológus főorvos – aki április végéig vezette az egészségügyi minisztérium koronavírus-járvánnyal foglalkozó tudományos tanácsadó testületét – felszólította az ügyészeket, hogy amennyiben a járvány idején egyes bürokratikus szabályokat nem tartottak be a kórházak a közbeszerzések során, ne vonjanak felelősségre ezért senkit, hiszen gyorsan kellett eljárni. Emellett a megnövekedett kereslet miatt a védőfelszerelések is sokkal drágábbak voltak.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
szóljon hozzá!