Vita a veszélyhelyzetről: a kormányoldal a hosszabbítás szükségességéről győzködi az ellenzéket

A szociáldemokraták ugyanis csupán 7 nappal hosszabbítanák meg a rendkívüli jogrendet, míg Arafat 15 napos hosszabbítást szeretne – ebben az USR is egyetért vele. Egyik párt sem tartja indokoltnak, hogy az ország teljes területén meghosszabbítsák a rendkívüli jogrend hatályát, ehelyett csak ott tartják indokoltnak, ahol gócpontok alakultak ki. Marcel Ciolacu leszögezte: ha a veszélyhelyzetet ugyanúgy akarják kihirdetni, mint az elmúlt hónapban, semmiképp sem támogatják. A Ludovic Orban vezette kormány azonban ragaszkodik az egész országra kiterjedő hosszabbításhoz.

Néhány témakörben ugyanakkor sikerült megegyezésre jutniuk a feleknek. Így ismét megnyitják a kórházakat, hogy a krónikus betegek hozzájuthassanak a szükséges kezelésekhez. Emellett arról is döntés született, hogy akik járványügyileg veszélyes övezetből érkeznek, azokat a 14 napos elkülönítés letelte után teszteljék, ez ugyanis eddig nem történt meg. Mindemellett a zárt térben való maszkviselés és a távolságtartás fenntartásáról is megegyeztek, mint ahogy abban is, hogy a kormány leállítja a közvetlen közbeszerzéseket.

A PSD most a kormány konkrét javaslatára vár, hogy a szükséges korlátozó intézkedéseket a veszélyhelyzet meghosszabbítása nélkül is gyakorlatba lehessen ültetni. Arafat állítólag ígéretet tett, hogy bemutatja a kormányhatározat-tervezet alapjául szolgáló számadatokat és elemzéseket, az ellenzék szerint nyitott az út a megegyezés felé, ugyanakkor régiónként differenciált intézkedéseket akarnak. A nap folyamán Ludovic Orban miniszterelnök is arra kérte a parlamentet, objektív elemzés, ne pedig politikai érdekek alapján döntsön a veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Szerinte a veszélyhelyzet feloldása egyet jelent a polgárok egészségének veszélyeztetésével, ha ugyanis a hatóságoknak nem lesznek eszközei a rendeletek betartására kikényszerítésére, nem lehet megakadályozni a járvány terjedését.

Az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: ajánlatos, hogy a koronavírus-járvány fellángolásának megelőzése érdekében megmaradjon a különleges jogrend bizonyos formája. Hozzátette: ha a jövő hét elején lejáró, eredetileg 30 napra meghirdetett szükségállapot végén semmilyen korlátozás nem marad hatályban, és ismét elkezd terjedni a vírus, úgyis vissza kell vezeti a korlátozásokat. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a politikusoknak sikerül megegyezniük a veszélyhelyzet fenntartásáról, arról, hogy milyen lazítások mellett tartják azt fenn még egy ideig.

Figyelmeztetett: az egészségügyi, járványmegelőzési tevékenység nem folytatható abban az esetben, ha minden korlátozást teljesen feloldanak. Hozzátette ugyanakkor: a kormánynak van egy B terve arra az esetre, ha nem lesz megállapodás. Annak kapcsán, hogy ősszel érkezhet-e a járvány második hulláma, kifejtette: szakmaiatlan volna kijelenteni, hogy nem lesz második hullám, sőt a hatóságok készülnek is rá. Azt ugyanakkor nem lehet megjósolni, hogy erősebb vagy enyhébb lesz-e, mint az első.

Nelu Tătaru egészségügy-miniszter is arra kérte a parlamentet, hogy hagyja jóvá a veszélyhelyzet maghosszabbítását. A román közszolgálati televíziónak arról beszélt: reméli, a honatyák racionálisak lesznek majd, és a világjárvány kontextusában döntenek majd, nem a politikában. Leszögezte: továbbra is fennáll a járványveszély, ezt pedig a kormánynak és az államfőnek kezelnie kell. Hozzátette: be kell tartani a lazítások fokozatosságát, hogy visszatérhessen a „kvázi normalitás”. Kifejtette: az, hogy az intenzív osztályon ápolt betegek száma 200 alatt van, lehetővé teszi a helyzet kezelését, nincsenek túlterhelve a kórházak.  Az elmúlt hétvége – amely az első olyan hétvége volt, amikor szabadon teraszozhattak az emberek – után számítani lehet arra, hogy fluktuáció áll be az új esetek számában.

Mint arról beszámoltunk, Klaus Iohannis államfő kedden jelentette be, hogy további lazítások mellett indokolt a veszélyhelyzet meghosszabbítása, és felszólította a parlamentet, hogy szavazza ezt meg. Az ellenzék irányította törvényhozás főbb pártjai azonban jelezték: nem kívánják meghosszabbítani a rendkívüli jogrendet. A PSD szerdán közleményt tett közzé, amelyben felhívta a figyelmet: a veszélyhelyzet meghosszabbítása több ezer céget tesz végképp tönkre, és több százezer ember kerülhet utcára miatta. Az ellenzéki párt szerint nem csupán a vendéglátóipart, hanem a szolgáltatói szektort, a fuvarozókat és a mezőgazdaságot is negatívan érintené a további korlátozás.