Vita a gigatemplomról

A patriarchátus egyúttal azzal indokolja az építkezés szükségességét, hogy a jelenlegi, 1656 és 1658 között épült bukaresti ortodox székesegyházat csupán ideiglenes jelleggel, a Nemzet Megváltása Katedrálisának felépültéig ruházták föl ezzel a címmel, emellett arra hivatkozik, hogy az összes vidéki székesegyház nagyobb befogadóképességgel rendelkezik a bukarestinél.

Szintén az indokok között sorolja föl, hogy a székesegyházban tartják majd a nemzeti ünnepeken a hivatalos istentiszteleteket, de emellett külföldi vendégek fogadására, vallási témájú rendezvények, konferenciák megtartására is alkalmas lesz. Az építkezés az ortodox egyház szerint már csak azért is a köz javát szolgálja majd, mivel a jövendő székesegyházat övező, mintegy hathektáros területet közparkká alakítják.

Az ortodox patriarchátus szerint a székesegyház kiegészíti az országban létező iskolákat és kórházakat, ezért nem állítható szembe azok megépítésének szükségességével, ahogy azt az építkezés ellenzői teszik.

Iskolák helyett templom

A magát államvallásnak tekintő Román Ortodox Egyház vezetése mindezzel arra a dokumentumfilmre utalt, amelyet a Deutsche Welle német televíziós csatorna készített a székesegyház építéséről, és amelyben a film készítői megállapítják: miközben a román kormány anyagilag is támogatja a 600 millió euróba kerülő templom megépítését, országszerte számos iskolát és kórházat kell bezárni a pénzhiány miatt. „Úgy tűnik, a pénz nem akadály a katedrális megépítése előtt. Az egyház és a kormány együtt 600 millió eurót költ az építkezésre. Az a pénz, amelyet az egyház az államtól kap, kétszerese a művelődésre vagy a tudományos kutatásra kiutalt összegnek” – hangzik el a dokumentumfilmben. Az építkezés gyorsan halad, mivel három éven belül szeretnék befejezni. A megatemplom mintegy 125 méterre magasodik majd a parlament szintén gigantikus épülete mellett, amelyet Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor építtetett, és amelynek megépítéséhez számos kisebb templomot kellett lerombolni. A német dokumentumfilmesek szerint a románok számára azért fontos az ortodox egyház, mert sokaknak ez az egyetlen támaszuk a nyomorúságban.

A Nemzet Megváltása Katedrálisának megépítését belföldön is sokan bírálják, mondván, a megalomán templom fölösleges pénzkidobás. Tavaly szeptemberben a Szekuláris-Humanista Egyesület nevű szervezet kampányt indított a katedrális ellen, azzal érvelve a „fáraói” jellegű projekt ellen, hogy Romániában jelenleg 18 300 templom áll, míg például az általános iskolák száma csupán 4700. Ennek ellenére a kormány jelentős támogatása mellett – idén februárban tízmillió lejt utalt ki a kabinet a munkálatokra – tavaly novemberben elkezdődtek a mintegy 130 éve tervezett templom építési munkálatai. Az épület méretei valóban impozánsak: a tervek szerint legnagyobb tornyának magassága megegyezik majd egy 25 emeletes tömbházéval: 11 hektáron terül majd el, 120 méter magas lesz, 70 méter széles, 120 méter hosszú, ötezer hívő befogadására lesz alkalmas, és  a Richter-skála szerinti nyolcas erősségű földrengést is kibírja majd. Az építményben 14 felvonó működik majd, mellette 700 parkolóhelyet alakítanak ki. Az épületben múzeumok, galériák, luxuslakosztályok kapnak majd helyet, és egy étterem is lesz benne. A templom mellett négy másik épülettömb is épül a zarándokok számára.

Vissza nem fizetett magyar hitel

Az építkezésre 400, a szobrok, festmények és ikonok elkészítésére pedig további 200 millió eurót tartanak szükségesnek. Ennek azonban az egyház szerint csupán egy részét fedezik állami támogatásból, az összeg nagy részét saját forrásokból, többek között banki hitelekből teremtik elő. 200 milliót már föl is vett a patriarchátus 15 éves futamidőre. A bukarestiek mindenesetre akaratukon kívül máris jókora öszszegeket „adományoztak” a munkálatokra, több fővárosi kerület önkormányzata ugyanis már mintegy egymillió euróval, illetve tízmillió lejjel támogatta meg az egyházat. Sőt mi több, a magyar állam is hozzájárult a projekthez: 1879-ben a Brătianu-kormány ötmillió lejes hitelt vett fel erre a célra az Osztrák–Magyar Monarchiától, valamint a Német Császárságtól, de a pénzt végül katonai kiadásokra fordította. A hitelt ugyanakkor Bukarest a mai napig sem fizette vissza.