Vita a becsületsértésről

Az alkotmánybíróság hétfőn este hozta nyilvánosságra ítéletét, amelyben érvényteleníti a legfelsőbb bíróság döntését. Az ügy kezdetei 2006-ig nyúlnak vissza, amikor a Călin Popescu-Tăriceanu vezette kormány módosításokat eszközölt a büntető törvénykönyvben, a módosításokat pedig a parlament kiegészítette a Btk. 205., 206. és 207. cikkelyének megsemmisítésével, amelyek a rágalmazásra és a becsületsértésre vonatkoztak. 2007-ben azonban az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a parlament döntése ellentétes az alaptörvénynyel, az ugyanis mindenki számára garantálja a jó hírnévhez és a magánélethez való jogot, így a téma nem maradhat törvényi szabályozás nélkül. A taláros testület szerint „a szabad véleménynyilvánítás joga nem értelmezhető abszolút jogként\", valamint „nincs összeférhetetlenség a szabad véleménynyilvánítás joga és a rágalmazás, valamint a becsületsértés bűncselekményként való besorolása között\".

A parlament azonban az alkotmánybíróság döntése ellenére sem módosította a büntető törvénykönyvet, ami káoszhoz vezetett, mivel egyes bírák bűncselekménynek tekintették a rágalmazást és a becsületsértést, mások pedig nem. Ezért Laura Codruţa Kövesi akkori legfőbb ügyész a legfelsőbb bírósághoz fordult azzal a kéréssel, hogy tisztázza a helyzetet. A legfelsőbb bíróság pedig úgy döntött, hogy a rágalmazás és a becsületsértés nem bűncselekmény. Ezt az ítéletet semmisítette meg most az alkotmánybíróság. A Gândul hírportálnak egy neve elhallgatását kérő alkotmánybíró azzal indokolta a mostani ítéletet, hogy – bár valóban kellemetlen helyzetbe hozza az újságírókat – az Európa Tanács 47 tagállama közül 33-ban bűncselekménynek minősül a rágalom és a becsületsértés, ezek között például Németország is szerepel.

Az alkotmánybírák döntését blogjában üdvözölte Cristi Danileţ bíró, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagja is, mivel szerinte a legfelsőbb bíróság három évvel ezelőtti döntése miatt a közéletben eluralkodott a trágár, sértő beszéd, gyakorlattá vált az egyszerű emberek, politikusok és újságírók által főleg a sajtóban elkövetett rágalmazás és becsületsértés. „A büntetőjogi szankciók hiányában tehetetlenek voltunk az emberi méltóság és becsület megsértésével szemben\" – fogalmaz Danileţ. Egy másik bíró, Adrian Neacşu viszont internetes aláírásgyűjtésbe kezdett az alkotmánybíróság döntése miatt, petíciójának címe: Ne tegyetek szájkosarat a sajtóra! Neacşu szerint az alkotmánybírák jártak el alkotmányellenesen, amikor a legfelsőbb bíróság fölé helyezték magukat, és kétségbe vonták azon jogát, hogy megszabja a törvények egységes értelmezési kereteit a többi bíróság számára. Neacşu anakronisztikusnak és a totalitárius időket idéző lépésnek tartja a rágalmazás és a becsületsértés bűncselekménnyé nyilvánítását, amelynek célja nem az egyszerű emberek védelme, hanem az, hogy a közszereplőknek kedvezzen.

A petíció emlékeztet, hogy a legfelsőbb bíróság döntése értelmében az újságírókat nem kellene büntetőjogi perekkel fenyegetni, amikor közérdekű információkat vagy gondolatokat tesznek közzé, ez ugyanis elriaszthatja a sajtót attól, hogy a közösség életét érintő ügyekkel foglalkozzék. A büntető törvénykönyv 2006-ban kiiktatott 205. és 206. cikkelye szerint a rágalmazás és a becsületsértés pénzbírsággal sújtható, előbbi esetében a büntetési tétel 250-től 13 ezer lejig terjed.