Az ítélőtáblák elnökei kérik az államfőtől, küldje vissza a parlamentnek megfontolásra a bírói és ügyészi különnyugdíjakról szóló törvényt
Fotó: Rostás Szabolcs
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet. Szerintük ugyanis összeomolhat az igazságszolgáltatási rendszer, ha a jogszabály jelenlegi formájában lép hatályba.
2026. február 20., 21:062026. február 20., 21:06
2026. február 20., 21:342026. február 20., 21:34
A táblabíróságok vezetői szerint a nyugdíjügyben megfogalmazott kérelmük az alkotmánybíróság által korábban vizsgáltaktól eltérő szempontokra vonatkozik. Azt is hangsúlyozzák, hogy az államfő szerepe a jogszabályok kihirdetési eljárásában nem pusztán formális, hanem alkotmányos felhatalmazása van megvizsgálni, hogy milyen társadalmi, gazdasági vagy politikai szempontok indokolják az adott törvényt, összhangban áll-e a hazai és az uniós jogrenddel, a Románia által is aláírt nemzetközi szerződésekkel vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával.
„Abszurd helyzetnek” nevezik, hogy a 2004/303-as, illetve a 2023/282-es törvények alapján nyugdíjba vonult bírósági bírák nyugdíja (18 466 lej, illetve 16 157 lej) alig maradna el a kihirdetés előtt álló törvénytervezetben előírt feltételek mellett nyugdíjba vonuló legfelsőbb bírósági bíró 19 268 lejes nyugdíjától. Mint hangsúlyozzák, az új törvény kihirdetése esetén alig három év leforgása alatt jelentős mértékben, átlagban több mint 45 százalékkal csökkennének a nyugdíjak, ráadásul úgy, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő 35 évre nő. Ez szerintük sérti az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatában következetesen alkalmazott elvet, amely szerint a nyugdíj összegének a lehető legközelebb kell állnia az utolsó fizetés összegéhez.
A beadvány aláírói ugyanakkor a romániai bírákra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal is elégedetlenek, szerintük ezek az uniós tagállamok között a legszigorúbbak közé tartoznak. Álláspontjuk szerint szolgálati nyugdíjuk „drasztikus” csökkentésével diszkriminálják őket más, hasonló vagy magasabb jövedelmű magas rangú köztisztviselőkkel vagy közjogi tisztségviselőkkel szemben. Felhívják a figyelmet, hogy a bírák ráadásul kompenzációban sem részesülnek, amiért 35 éven át nem szerezhetnek kiegészítő jövedelmet.
Szerintük az új törvény hatályba lépésével a bírák nyugdíja sokkal alacsonyabb lenne az alkotmánybírák juttatásánál, noha utóbbiak megbízatása legfeljebb kilenc évet tart, tehát csak korlátozott ideig érvényesek rájuk az összeférhetetlenségi szabályok.
Az ítélőtáblai bírák azt is hangsúlyozzák, hogy a Bolojan-kormány törvénytervezete súlyos következményekkel jár az igazságszolgáltatás működésére, hiszen tömeges távozásokat idéz elő a rendszerben, ami növelheti a már most is jelentős bíróhiányt és a bírák túlterheltségét, valamint csökkentheti a bírói hivatás vonzerejét.
Mint arról beszámoltunk, a bukaresti alkotmánybíróság szerdán kimondta: nem sérti a román alkotmányt a kormány igazságügyi nyugdíjreformjának tervezete, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és csökkentené a szolgálati nyugdíjakat a bírák és ügyészek esetében. A nyugdíjreform ellen (amelynek bevezetésére Románia a nemzeti helyreállítási tervben is kötelezettséget vállalt) a legfelsőbb bíróság emelt alkotmányossági óvást. A legfőbb instancia szerint az intézkedés az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti, és valójában „teljesen felszámolná” a bírói függetlenség egyik garanciájaként bevezetett szolgálati nyugdíjat.
A GDP 8 százaléka körüli költségvetési hiány lefaragása érdekében számos megszorító intézkedést hozó bukaresti kormány az igazságügyi nyugdíjreformmal azt akarja elérni, hogy a jelenlegi 48-ról fokozatosan 65 évre emelkedjen a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára is, szolgálati nyugdíjuk nettó értéke pedig ne haladja meg utolsó nettó bérük 70 százalékát a jelenlegi 100 százalék helyett.
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ szerint a politikai stabilitás érdekében a bukaresti négypárti koalíciónak folytatnia kellene a munkát. A szövetség nehezen tart működőképesnek egy kisebbségi kormányt, ha a szociáldemokraták (PSD) visszahívják minisztereiket a kormányból.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken megismételte, hogy nem áll szándékában lemondani, de nem is készített elő intézkedéseket a következő időszakra, mivel a jelenlegi romániai kormányválságot a szociáldemokraták idézték elő.
Nicusor Dan államfő megszegte megválasztásakor tett ígéreteit, és a rendszer megváltoztatása helyett szolgálja azt – ezzel vádolja az elnököt 25 civil szervezet egy pénteken közzé tett nyílt levélben.
Az állami vállalatok reformjának végrehajtása valós eredményeket hoz majd a gazdaságban és az állami költségvetésben, Románia és az emberek javát szolgálva – jelentette ki Ilie Bolojan.
Hétfőn délután öt órakor dönti el a bukaresti kormánykoalícióban a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD), hogy Ilie Bolojan liberális párti miniszterelnökkel, vagy nélküle akar tovább kormányozni – közölte pénteken a párt.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.
Nincs értelme tárgyalni a Szociáldemokrata Párttal (PSD) a koalíció folytatásáról, ha megbuktatja a jelenlegi kormányt, Nicuşor Dan elnök pedig közvetítőként viselkedik a jelenlegi politikai válságban – jelentette ki Radu Miruţă védelmi miniszter.
A PSD, a AUR és a PNL álló koalíciót látna szívesen az ország élén Călin Georgescu volt államfőjelölt, az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulójának győztese.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtök éjjeli orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott péntek reggel a védelmi minisztérium.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!