Az ítélőtáblák elnökei kérik az államfőtől, küldje vissza a parlamentnek megfontolásra a bírói és ügyészi különnyugdíjakról szóló törvényt
Fotó: Rostás Szabolcs
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet. Szerintük ugyanis összeomolhat az igazságszolgáltatási rendszer, ha a jogszabály jelenlegi formájában lép hatályba.
2026. február 20., 21:062026. február 20., 21:06
2026. február 20., 21:342026. február 20., 21:34
A táblabíróságok vezetői szerint a nyugdíjügyben megfogalmazott kérelmük az alkotmánybíróság által korábban vizsgáltaktól eltérő szempontokra vonatkozik. Azt is hangsúlyozzák, hogy az államfő szerepe a jogszabályok kihirdetési eljárásában nem pusztán formális, hanem alkotmányos felhatalmazása van megvizsgálni, hogy milyen társadalmi, gazdasági vagy politikai szempontok indokolják az adott törvényt, összhangban áll-e a hazai és az uniós jogrenddel, a Románia által is aláírt nemzetközi szerződésekkel vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával.
„Abszurd helyzetnek” nevezik, hogy a 2004/303-as, illetve a 2023/282-es törvények alapján nyugdíjba vonult bírósági bírák nyugdíja (18 466 lej, illetve 16 157 lej) alig maradna el a kihirdetés előtt álló törvénytervezetben előírt feltételek mellett nyugdíjba vonuló legfelsőbb bírósági bíró 19 268 lejes nyugdíjától. Mint hangsúlyozzák, az új törvény kihirdetése esetén alig három év leforgása alatt jelentős mértékben, átlagban több mint 45 százalékkal csökkennének a nyugdíjak, ráadásul úgy, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő 35 évre nő. Ez szerintük sérti az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatában következetesen alkalmazott elvet, amely szerint a nyugdíj összegének a lehető legközelebb kell állnia az utolsó fizetés összegéhez.
A beadvány aláírói ugyanakkor a romániai bírákra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal is elégedetlenek, szerintük ezek az uniós tagállamok között a legszigorúbbak közé tartoznak. Álláspontjuk szerint szolgálati nyugdíjuk „drasztikus” csökkentésével diszkriminálják őket más, hasonló vagy magasabb jövedelmű magas rangú köztisztviselőkkel vagy közjogi tisztségviselőkkel szemben. Felhívják a figyelmet, hogy a bírák ráadásul kompenzációban sem részesülnek, amiért 35 éven át nem szerezhetnek kiegészítő jövedelmet.
Szerintük az új törvény hatályba lépésével a bírák nyugdíja sokkal alacsonyabb lenne az alkotmánybírák juttatásánál, noha utóbbiak megbízatása legfeljebb kilenc évet tart, tehát csak korlátozott ideig érvényesek rájuk az összeférhetetlenségi szabályok.
Az ítélőtáblai bírák azt is hangsúlyozzák, hogy a Bolojan-kormány törvénytervezete súlyos következményekkel jár az igazságszolgáltatás működésére, hiszen tömeges távozásokat idéz elő a rendszerben, ami növelheti a már most is jelentős bíróhiányt és a bírák túlterheltségét, valamint csökkentheti a bírói hivatás vonzerejét.
Mint arról beszámoltunk, a bukaresti alkotmánybíróság szerdán kimondta: nem sérti a román alkotmányt a kormány igazságügyi nyugdíjreformjának tervezete, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és csökkentené a szolgálati nyugdíjakat a bírák és ügyészek esetében. A nyugdíjreform ellen (amelynek bevezetésére Románia a nemzeti helyreállítási tervben is kötelezettséget vállalt) a legfelsőbb bíróság emelt alkotmányossági óvást. A legfőbb instancia szerint az intézkedés az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti, és valójában „teljesen felszámolná” a bírói függetlenség egyik garanciájaként bevezetett szolgálati nyugdíjat.
A GDP 8 százaléka körüli költségvetési hiány lefaragása érdekében számos megszorító intézkedést hozó bukaresti kormány az igazságügyi nyugdíjreformmal azt akarja elérni, hogy a jelenlegi 48-ról fokozatosan 65 évre emelkedjen a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára is, szolgálati nyugdíjuk nettó értéke pedig ne haladja meg utolsó nettó bérük 70 százalékát a jelenlegi 100 százalék helyett.
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő azt jelezte a pártoknak, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni a Luca Niculescu vezette kormány támogatásáról, nem nevez meg új miniszterelnök-jelöltet, hanem feloszlatja a parlamentet és előre hozott választásokat ír ki.
A bukaresti törvényszék kedden házi őrizetre enyhítette a Călin Georgescu volt elnökjelölt elleni kényszerintézkedést. A döntés nem jogerős.
Költségvetés-kiigazítás nélkül két-három héten belül működésképtelenné válhat a romániai egészségügyi rendszer – figyelmeztetett Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter.
Amennyiben nem sikerül szilárd és átlátható kormányzati többséget kialakítani, akkor egy hibrid vagy egy szakértői kormány létrehozása jelenthet megoldást – jelentette ki hétfőn este Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A Realitatea Plus és a România TV kapta a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt 2024-ben és 2025-ben kiszabott bírságok 70 százalékát – állítja a Declic civil szervezet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!