Viorica Dăncilă
Fotó: Gov.ro
A romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogait az 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat garantálta – jelentette ki Viorica Dăncilă miniszterelnök szerdán a parlament díszülésén, amelyet az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés centenáriuma alkalmából tartottak. Az RMDSZ vezérszónoka számon kérte a száz éve tett ígéreteket.
2018. november 28., 15:412018. november 28., 15:41
2018. november 28., 17:562018. november 28., 17:56
A miniszterelnök az MTI szerint maga idézte a történelmi dokumentum harmadik – az együttlakó népek számára teljes nemzeti szabadságot előirányzó – pontját, amelyet az erdélyi magyarság képviselői a száz éve beváltatlan autonómiaígéretként szoktak számon kérni a bukaresti vezetőkön.
„Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. Minden nép az őt alkotó egyének számának arányában kap képviseleti jogot a törvényhozó testületekben és a kormányzati szervekben” – emlékeztetett a gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti közösségekről szóló részére a miniszterelnök.
Úgy értékelte: a gyulafehérvári elvek teljesülését igazolja az a tény is, hogy a bukaresti parlamentben 18 nemzeti kisebbség képviselői, és az RMDSZ törvényhozói is jelen vannak. „Az általam vezetett kormány nevében garantálom minden más etnikumú állampolgárnak, hogy a továbbiakban is minden jogot és tiszteletet megkapnak, függetlenül azoktól a provokáló nyilatkozatoktól, amelyeket egyes idegen hivatalosságok intéznek időnként Románia ellen. Bármilyen etnikumúak is lennének, és bármilyen nyelvet is beszélnének, a román állampolgárok Romániához tartoznak, és nem kell megbélyegezni őket holmi külföldről érkező felelőtlen nyilatkozatok miatt” – szögezte le Viorica Dăncilă miniszterelnök.
Ezzel szemben Novák Csaba Zoltán szenátor úgy vélekedett: mindamellett, hogy Románia száz éves fennállására emlékezik az állam, ma azt is számba kell vennie, hogyan állunk a gyulafehérvári ígéretekkel, milyen mértékben valósultak meg azok. Az RMDSZ Maros megyei honatyája a parlament plénuma előtti felszólalásában lezzögezte: ki kell mondanunk, hogy az elmúlt 100 évben az az országmodell, amelynek szellemiségét a Gyulafehérvári határozat magában hordozza, nem valósult meg maradéktalanul Romániában. „Ezért mi, romániai magyarok nem szemlélhetjük ugyanúgy a centenáriumot, mint a román többség, hiszen amit a románok a nemzeti törekvések beteljesüléseként élnek meg, arra a magyarok veszteségként emlékeznek” – mutatott rá az RMDSZ szenátora.
A politikus-történész kitért rá, hogy Kelet-Európa etnikai szempontból színes térségeiben nem mindenhol sikerült békés úton megoldani a kisebbségek kérdését. „Mi jól döntöttünk, amikor a párbeszédet, a parlamentáris demokrácia eszközeit választottuk a konfliktus helyett. Románia egy új jövőképet kell megfogalmazzon önmaga számára, és ennek része kell legyen a többség és kisebbségek viszonyának mindenki számára elfogadható módon történő rendezése is” – idézte Novákot az RMDSZ hírlevele. A szövetség törvényhozója arra intette többségi képviselőtársait, hogy a széthúzó nacionalista retorika helyett párbeszédre és közös tervezésre van szükség.
Ünnepi ülés a bukaresti parlamentben az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulója tiszteletére
Fotó: Presidency.ro
Ezzel egy időben ünnepi felszólalásában Klaus Johannis államfő úgy vélekedett, hogy a nemzeti egység megteremtése a román nemzet eddigi legjelentősebb megvalósítása. Az elnök hangsúlyozta, hogy az embereknek ma is nagy elvárásaik vannak az ország vezetőivel szemben. A román egyesülés centenáriuma alkalmából tartott ülésen mondott beszédében Johannis rámutatott, a huszadik század eleji romániai politikai és kulturális elit példát mutatott előrelátás, elkötelezettség, áldozatvállalás terén. Az államfő szerint az egyesülésre azért kerülhetett sor és azért bizonyult tartósnak, mert mindenki által elfogadott jogokat és szabadságokat szavatolt.
„A jelen politikusainak – párttól vagy doktrínától függetlenül – válaszolniuk kell arra a kérdésre, hogy az elkövetkezőkben is sokat akarnak ígérni, és ebből aztán keveset váltanak valóra, vagy lesz bátorságuk és felelősségük lefektetni Románia második évszázadbeli fejlődésének alapjait” – üzent napjaink politikai osztályának Klaus Johannis. Az államfő egyúttal felhívást intézett a törvényhozókhoz, hogy mondjanak le azokról a törvényekről, amelyek szerinte „csak ártanak a román állampolgároknak”, és az európai követelményeknek sem felelnek meg. „Ne tegyék kockára a románság erőfeszítéseit és eddig vállalt áldozatait, amelyekkel kivívta az Európai Unió tiszteletét. Ne ártsanak a román társadalomnak olyan igazságügyi törvényekkel és büntetőjogi módosításokkal, amelyek nem összeegyeztethetők a valós demokráciával” – idézte Johannist az Agerpres hírügynökség.
A bukaresti parlament szerdai ünnepi ülésén az államfő mellett részt vett a két házelnök, Viorica Dăncilă miniszterelnök, a kormány tagjai, Margit hercegnő, a román korona őre, az alkotmánybíróság elnöke, a nép ügyvédje, egyházfők, nagykövetek és más közéleti szereplők.
Egységre, „a román-román háború” lezárására szólított fel Liviu Dragnea képviselőházi elnök a parlament ünnepi ülésén, amelyre az egyesülés centenáriuma alkalmából került sor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
Az Eastern Sentry (Keleti Őrszem) katonai művelet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének gyors reakciója a NATO-tagállamok szuverén légterének ismételt megsértésére – közölte péntek este a külügyminisztérium.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter pénteken menesztette a román vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetőjét.
Egy 13 éves fiú meghalt pénteken a Máramaros megyei Mosóbánya (Băița de Sub Codru) település iskolájának udvarán – tájékoztatott péntek este a megyei rendőrség szóvivője.
Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében már nem finanszírozható kórházi beruházásokat az Európai Unió 2021-2027 közötti egészségügyi programjának alapjaiból fogják finanszírozni – jelentette be pénteken Ilie Bolojan.
A helyi közigazgatásban működő reprezentatív szakszervezeti szövetségek képviselői szeptember 15-én, hétfőn a fővárosban tüntetnek a kormány által bejelentett létszámcsökkentési intézkedések ellen.
Nem aranyat tartalmaznak a képviselőházi névjegykártyák, csak aranyfóliát – pontosítottak a román parlament alsóházának illetékesei pénteken, miután Radu Mihaiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője ezzel ellentétes utalásokat tett.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy soha nem fogja elfogadni az oltások kötelezővé tételét. Véleménye szerint az embereknek joguk van választani, de ezt „teljes körű tájékoztatás alapján” kell megtenniük.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás