Viorica Dăncilă
Fotó: Gov.ro
A romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogait az 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat garantálta – jelentette ki Viorica Dăncilă miniszterelnök szerdán a parlament díszülésén, amelyet az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés centenáriuma alkalmából tartottak. Az RMDSZ vezérszónoka számon kérte a száz éve tett ígéreteket.
2018. november 28., 15:412018. november 28., 15:41
2018. november 28., 17:562018. november 28., 17:56
A miniszterelnök az MTI szerint maga idézte a történelmi dokumentum harmadik – az együttlakó népek számára teljes nemzeti szabadságot előirányzó – pontját, amelyet az erdélyi magyarság képviselői a száz éve beváltatlan autonómiaígéretként szoktak számon kérni a bukaresti vezetőkön.
„Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. Minden nép az őt alkotó egyének számának arányában kap képviseleti jogot a törvényhozó testületekben és a kormányzati szervekben” – emlékeztetett a gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti közösségekről szóló részére a miniszterelnök.
Úgy értékelte: a gyulafehérvári elvek teljesülését igazolja az a tény is, hogy a bukaresti parlamentben 18 nemzeti kisebbség képviselői, és az RMDSZ törvényhozói is jelen vannak. „Az általam vezetett kormány nevében garantálom minden más etnikumú állampolgárnak, hogy a továbbiakban is minden jogot és tiszteletet megkapnak, függetlenül azoktól a provokáló nyilatkozatoktól, amelyeket egyes idegen hivatalosságok intéznek időnként Románia ellen. Bármilyen etnikumúak is lennének, és bármilyen nyelvet is beszélnének, a román állampolgárok Romániához tartoznak, és nem kell megbélyegezni őket holmi külföldről érkező felelőtlen nyilatkozatok miatt” – szögezte le Viorica Dăncilă miniszterelnök.
Ezzel szemben Novák Csaba Zoltán szenátor úgy vélekedett: mindamellett, hogy Románia száz éves fennállására emlékezik az állam, ma azt is számba kell vennie, hogyan állunk a gyulafehérvári ígéretekkel, milyen mértékben valósultak meg azok. Az RMDSZ Maros megyei honatyája a parlament plénuma előtti felszólalásában lezzögezte: ki kell mondanunk, hogy az elmúlt 100 évben az az országmodell, amelynek szellemiségét a Gyulafehérvári határozat magában hordozza, nem valósult meg maradéktalanul Romániában. „Ezért mi, romániai magyarok nem szemlélhetjük ugyanúgy a centenáriumot, mint a román többség, hiszen amit a románok a nemzeti törekvések beteljesüléseként élnek meg, arra a magyarok veszteségként emlékeznek” – mutatott rá az RMDSZ szenátora.
A politikus-történész kitért rá, hogy Kelet-Európa etnikai szempontból színes térségeiben nem mindenhol sikerült békés úton megoldani a kisebbségek kérdését. „Mi jól döntöttünk, amikor a párbeszédet, a parlamentáris demokrácia eszközeit választottuk a konfliktus helyett. Románia egy új jövőképet kell megfogalmazzon önmaga számára, és ennek része kell legyen a többség és kisebbségek viszonyának mindenki számára elfogadható módon történő rendezése is” – idézte Novákot az RMDSZ hírlevele. A szövetség törvényhozója arra intette többségi képviselőtársait, hogy a széthúzó nacionalista retorika helyett párbeszédre és közös tervezésre van szükség.
Ünnepi ülés a bukaresti parlamentben az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulója tiszteletére
Fotó: Presidency.ro
Ezzel egy időben ünnepi felszólalásában Klaus Johannis államfő úgy vélekedett, hogy a nemzeti egység megteremtése a román nemzet eddigi legjelentősebb megvalósítása. Az elnök hangsúlyozta, hogy az embereknek ma is nagy elvárásaik vannak az ország vezetőivel szemben. A román egyesülés centenáriuma alkalmából tartott ülésen mondott beszédében Johannis rámutatott, a huszadik század eleji romániai politikai és kulturális elit példát mutatott előrelátás, elkötelezettség, áldozatvállalás terén. Az államfő szerint az egyesülésre azért kerülhetett sor és azért bizonyult tartósnak, mert mindenki által elfogadott jogokat és szabadságokat szavatolt.
„A jelen politikusainak – párttól vagy doktrínától függetlenül – válaszolniuk kell arra a kérdésre, hogy az elkövetkezőkben is sokat akarnak ígérni, és ebből aztán keveset váltanak valóra, vagy lesz bátorságuk és felelősségük lefektetni Románia második évszázadbeli fejlődésének alapjait” – üzent napjaink politikai osztályának Klaus Johannis. Az államfő egyúttal felhívást intézett a törvényhozókhoz, hogy mondjanak le azokról a törvényekről, amelyek szerinte „csak ártanak a román állampolgároknak”, és az európai követelményeknek sem felelnek meg. „Ne tegyék kockára a románság erőfeszítéseit és eddig vállalt áldozatait, amelyekkel kivívta az Európai Unió tiszteletét. Ne ártsanak a román társadalomnak olyan igazságügyi törvényekkel és büntetőjogi módosításokkal, amelyek nem összeegyeztethetők a valós demokráciával” – idézte Johannist az Agerpres hírügynökség.
A bukaresti parlament szerdai ünnepi ülésén az államfő mellett részt vett a két házelnök, Viorica Dăncilă miniszterelnök, a kormány tagjai, Margit hercegnő, a román korona őre, az alkotmánybíróság elnöke, a nép ügyvédje, egyházfők, nagykövetek és más közéleti szereplők.
Egységre, „a román-román háború” lezárására szólított fel Liviu Dragnea képviselőházi elnök a parlament ünnepi ülésén, amelyre az egyesülés centenáriuma alkalmából került sor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Politikai felelősségre vonás, akár tisztségből való felmentés is várhat azokra a miniszterekre és államtitkárokra, akiknek mulasztása miatt Románia uniós helyreállítási forrásokat veszít.
Az ország több régióját érintő, havazásra és hóviharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) figyelmeztetéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Február 24-én, kedden, az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulóján az ukrán zászló színeivel világítják meg a parlament épületét.
Románia támogatja az Európai Unió 20. szankciócsomagjának elfogadását Oroszország ellen, amely háborújában nemcsak hagyományos fegyvereket, hanem dezinformációs kampányokat is alkalmaz, amelyekkel megpróbálja gyengíteni az Uniót – jelentette ki Oana Țoiu.
Az elmúlt 24 órában 84 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 92 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
Nyilatkozatháborúba torkollt a romániai légitársaságok és Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter között egy kisebb vasárnapi incidens, amelynek során egy Bukarestből Egyiptomba tartó repülőgépnek vissza kellett térnie a román fővárosba.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás