
Viorica Dăncilă miniszterelnök
Fotó: Haáz Vince
Viorica Dăncilă miniszterelnök bejelentette, mégsem adja le voksát a Klaus Johannis államfő által igazságügyi témákban kiírt vasárnapi népszavazáson. A kormányfő az elnök megnyilatkozásai miatt gondolta meg magát.
2019. május 25., 12:172019. május 25., 12:17
2019. május 25., 12:202019. május 25., 12:20
A miniszterelnök az Antena 3 hírtelevíziónak úgy nyilatkozott, eltökélt szándéka volt szavazni a vasárnapi európai parlamenti választással egy időben zajló referendumon is, be akarta ugyanis bizonyítani, hogy „kiegyensúlyozott”. Klaus Johannis elmúlt napokban tett nyilatkozatai alapján (amelyekben az államfő élesen bírálta a balliberális kormánykoalíciót) azonban arra a következtetésre jutott, hogy a referendum az elnök személyes ambíciói számára bír téttel. Dăncilă szerint az államfő kzdeményezése kifejezetten az általa vezetett kormány és a Szociáldemokrata Párt (PSD) megdöntését célozza.
A kormányfő hozzátette, Johannis saját, valamint az általa támogatott ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) kampányérdekeire használja a népszavazást és annak témáját. Közölte azt is, hogy vasárnap nem is veszi át a referendumon a két szavazólapot.
Viorica Dăncilă szerdán nem kis meglepetésre azzal magyarázta a referendumon való részvételét, hogy mindig is támogatta a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. A miniszterelnök három nappal ezelőtti állásfoglalása azért volt meglepő, mert a PSD bírálta Johannist a népszavazás miatt. Szerintük az elnök csak azért szervezte a referendumot a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás időpontjára, hogy beavatkozhasson a kampányba és saját volt pártját, a PNL-t segítse.
Bár a PSD nem tett közzé bojkottfelhívást, Liviu Dragnea pártelnök és a többi PSD-politikus nyilatkozataiból arra lehetett következtetni: azt remélik, hogy a népszavazás nem éri el a 30 százalékos érvényességi küszöböt. A kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE nyíltan arra biztatja híveit, hogy vasárnap csak az EP-szavazólapot vegyék át, a referendumon ne adják le voksukat.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
szóljon hozzá!