Vidéken sok az iskolaelhagyó: több módszerrel fékeznék meg a diákok lemorzsolódását a hatóságok

Első körben 1415 iskolával írtak alá finanszírozási szerződést, melyek legtöbb 200 ezer eurós támogatást kaphatnak, a projekt életbe léptetésére három év áll rendelkezésükre. A pénzből olyan tevékenységeket finanszírozhatnak a tanintézetek, melyek arra ösztönzik a diákokat, hogy járjanak iskolába, de a hátrányos helyzetű gyerekek támogatására is fordíthatnak összegeket. Integrált tevékenységeket támogat a program, egyéni vagy csoportos felzárkóztató órákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek, vásárolhatnak informatikai eszközöket, tanfelszerelést, sporteszközöket, számítógépes programokat.

A miniszter szerint az első körben finanszírozott tanintézetek 80 százaléka vidéki, sok esetben kis létszámú iskolákról van szó, ami azt jelenti, hogy a 200 ezer euróból jelentős összegű támogatás jut egy diákra. A pályázatnak lesz egy második szakasza is, erre szeptemberre ígérik a kiírást.

A játszva tanulással lehet vonzóvá tenni az iskolát

A sepsikőröspataki Kálnoky Ludmilla Általános Iskola sikeresen pályázott első körben az Országos Helyreállítási Tervből az iskolaelhagyást megfékező programra. A településen jelentős számú roma közösség él, az Erdélystat kimutatása szerint 689 fő, ezért is fontos minden támogatás, ami az iskolában tartja a gyerekeket. A községben a Diakónia Keresztyén Alapítvány már 2014-ben elkezdte a délutáni oktatást.

Vancea Eszter iskolaigazgató lapunknak elmondta, tapasztalataik szerint akkor lehet kézzelfogható eredményeket elérni, ha az oktatást „megfűszerezik” más tevékenységekkel is, délután leginkább a játszva tanulásra helyezik a hangsúlyt. „Tartunk délután matematika, magyar és román felzárkóztató órákat, de ezek annyira nem vonzzák a gyerekeket, így a mostani pályázatban is odafigyeltünk, hogy legyenek sport- és szabadtéri tevékenységek, melyeken örömmel vesznek részt a diákok” – mondta az igazgató.

Az erőfeszítésekkel sem lehet minden gyereket az iskolában tartani, annak is örülnek, ha egy-két diák mégis marad. Vannak olyan gyerekek, akiket a programokkal behoztak, és azóta is rendszeresen járnak, ez hatalmas sikerélmény, de olyan is van, aki két-három alkalommal eljött, aztán mégis lemorzsolódott, részletezte az igazgató. Kifejtette, legtöbb esetben apróságokon múlik, hogy a gyerek bemegy, vagy sem az iskolába.

Sok esetben az otthoni minta, az ösztönzés hiányzik, a szülők nem tartják fontosnak az iskolát, ők is egyik napról a másikra tengődnek, segélyekből, alkalmi munkákból élnek. Reggel nem ébresztik a gyereket, hogy elmenjen iskolába, ha elaludt, akkor már nem is küldik. Vancea Eszter úgy látja, minden támogatás jól jön, ami vonzóvá teszi az iskolát.

Jelenleg egy iskolai nevelési tanácsadó közel ezer diákért felel, a sajátos nevelési igényű gyerekekre, a tanulási nehézségekkel küzdőkre, ezért a szociálisan hátrányos helyzetben levő diákok motiválására, pályaorientációjára nem jut elegendő idő. A szakértő rámutatott, sok elveszti a motivációt, a legtöbben a nyolcadik és kilencedik osztály közötti váltás időszakában maradnak ki az iskolából.

„Összességében pozitív ez a program, azt várjuk tőle, hogy a humánerőforrást számban és minőségben is fejlessze, hiszen a pedagógus-továbbképzés alulfinanszírozott Romániában, nem beszélve arról, hogy a tanárképzés teljes újragondolására is szükség lenne” – szögezte le Ferencz S. Alpár.