Július 15-én már meg is tarthatják a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) fúzióját véglegesítő kongresszust. Ezt határozta el tegnap a demokraták állandó bizottsága. A testület ülése után Emil Boc pártelnök bejelentette, az általa vezetett alakulat ki is dolgozta a két kormánypárt egyesülésének menetrendjét. A pártegyesítéssel létrehozandó új politikai alakulat – az elnök szerint – az Európai Néppárthoz fog csatlakozni. A liberálisok mérsékelt lelkesedéssel fogadták a bejelentést. Közölték, várhatóan február 24-én döntenek a pártegyesítési tervről. Az azonban máris előrevetíthető, hogy nem minden pontban fognak egyetérteni a demokraták javaslataival. A közelmúltban azt hangoztatták ugyanis, hogy az új alakulatnak mindenképp a liberális ideológiát kell képviselnie, és az európai liberálisokhoz kell majd csatlakoznia. Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő, a PNL elnöke még január 10-én is úgy nyilatkozott, a fúzió során létrejövő új pártnak „erős liberális” irányvonalat kell képviselnie. A miniszterelnök tegnap leszögezte, örül, hogy a koalíciós partnernek sikerült kialakítania álláspontját a fúzióról, azt azonban nem tartja jó ötletnek, hogy a demokraták már konkrét ütemtervvel rukkoltak elő. Hozzátette, pártja a helyi és a megyei szervezetekkel folytatott konzultáció után alakítja ki ez ügyben az álláspontját. „A kérdés megvitatását elkezdtük. A liberális pártban csak a helyi szervezetek megkérdezésével hozzuk meg a döntéseket. Ilyen jellegű ügyekben nálunk nem a központi vezetés határoz” – jegyezte meg Cãlin Popescu-Tãriceanu a demokraták állandó bizottsági határozata kapcsán. Irónikusan kommentálta azt a tényt is, hogy miután a demokraták kiléptek az Európai Szocialista Pártból rögtön beadták felvételi kérelmüket az Európai Néppártba. „Ha komoly szándékaik lettek volna, nem futottak volna egyből a néppártba. Bár, ez most nem nagy gond, hiszen egyelőre csak kérték felvételüket” – fejtette ki a kormányfő. Hozzátette: a PD-sek nem tartották maguk a két alakulat korábbi egyezségéhez, amelynek értelmében csak a fúzió teljes körű megvitatása után kellett volna határozni a létrejövő új alakulat ideológiájáról. Arról azonban nem kívánt nyilatkozni, milyen irányvonalat szán az új alakulatnak. „Ha válaszolok erre a kérdésre, ahelyett, hogy egyengetném a fúzióhoz vezető utat, azokat a problémákat helyezném előtérbe, amelyek szétválasztanak, s nem azokat, amelyek összekötnek” – mondta. Ugyanakkor leszögezte, eddig tíz megyei szervezet fogalmazta meg álláspontját a fúzió kapcsán: kilenc támogatja, egy pedig, a Beszterce-Naszód megyei ellenzi. Tegnap Ludovic Orban, a fővárosi szervezet elnöke is közölte, a bukaresti liberálisok szerint még nem jött el a megfelelő pillanat a két alakulat egyesülésére.
Liberális bizonytalankodás A liberális párton belül azonban nem mindenki ért egyet Tãriceanuval. Gheorghe Flutur alelnök például jó ötletnek tartotta a demokraták által javasolt fúziós ütemtervet. Õ is azt hangsúlyozta azonban, hogy előbb ki kell kérni mindkét párt valamennyi tagjának a véleményét. Arról egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hogy mikorra valósulhat meg a „frigy”, de emlékeztetett korábbi nyilatkozataira, amelyekben leszögezte, hogy az új alakulatnak legkésőbb a 2008-as választásokig létre kell jönnie. A demokraták néppárti törekvései kapcsán is csupán annyit jegyzett meg, ebben a kérdésben is előbb a párt tagjainak kell véleményt nyilvánítaniuk. „A PNL-nek évszázados hagyománya van, ez pedig nem lehet mellékes” – tette hozzá. Hasonlóképpen nyilatkozott Bogdan Olteanu liberális politikus is. Leszögezte, csak az alsó szintekről felfelé haladva születhet meg a liberális párton belül a döntés a fúzióról.
Eltérően látott részletek Bár a 2004-es választások előtt még a liberálisok számítottak a D. A. Szövetség vezető erejének, időközben – jórészt Traian Bãsescu államfő közkedveltségének köszönhetően – a demokraták váltak népszerűbbé. Ez utóbbiak most úgy vélik, a fúziónak az esélyegyenlőség elvéből kell kiindulnia, a két alakulatnak pedig egyforma súllyal kell részt venni az újonnan létrejövő pártban. A demokraták már névjavaslattal is előrukkoltak: szerintük az új alakulatot választási szövetségük nevéből kiindulva Igazság és Igazságosság Pártjának kellene elnevezni. A demokraták állandó bizottsága egyébként tegnap egyöntetűen döntött az egyesülés mellett. Ezzel szemben a liberális pártban továbbra is erőteljesek a fúziót ellenző hangok. Ennek főként az az oka, hogy a két párt területi szervezeteinek helyenként nem sikerült minden tekintetben egyezségre jutniuk. A ma kezdődő parlamenti ülésszak prioritásai terén sincs teljes egyetértés. Miközben a Tãriceanu vezette alakulat az egészségügyi reformcsomag elfogadását tartotta a legfontosabbnak, addig a demokraták a közigazgatás átszervezését szeretnék előbb megvalósítani. A PD által második helyre besorolt infrastrukturális fejlesztés pedig nem jelent prioritást a liberálisok számára. Azt meg sem említették tegnapi tanácskozásukon. Vannak közös pontok is a prioritási listákon: mindkét alakulat kiemelt célja az uniós csatlakozás és a honatyák státusát meghatározó jogszabály mielőbbi elfogadása.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
szóljon hozzá!