Vasárnap a választóké a hatalom

Új parlamentet választ vasárnap Románia: a 18,2 millió választópolgárt reggel 7 és este 21 óra között várják az urnák elé. A voksoláson minden, 18. életévét betöltött polgár részt vehet, amennyiben nem tiltották el polgári jogai gyakorlásától. A szavazáson való részvételhez ugyanakkor elengedhetetlen az érvényes személyi igazolvány. A választások menete ugyanolyan, mint négy évvel ezelőtt: a jelöltek egyéni választókerületekben indulnak, ami azt jelenti, hogy mindenki csak abban a választókerületben szavazhat, ahova a hivatalos lakcíme szól.  Külföldön összesen 306 szavazóhelyiséget hoztak létre, azokban azonban csak azok adhatják le voksaikat, akik az adott szavazókörzet hatáskörének területén élnek, az országban turistaként tartózkodó román állampolgárok nem.

Az országot és a világot 315 képviselői és 137 szenátori választókerületre osztották fel. 70 ezer lakosra jut egy parlamenti képviselő és 160 ezer lakosra egy szenátor. Erre a 452 helyre tizenkét párt és pártszövetség több mint 2400 jelöltje pályázik. Mellettük 18 nemzeti kisebbségi szervezet jelöltje juthat könnyített eljárással képviselői mandátumhoz.

A négy éve kidolgozott választási rendszer értelmében ugyanakkor nem minden mandátum sorsa dől el az egyéni választókerületekben. Csupán azon jelöltek számítanak biztos befutónak, akik kerületükben az összes leadott voks felét plusz egy szavazatot megszereznek. A többi mandátum sorsáról a listás választásokon alkalmazott algoritmus alapján döntenek, így elvileg biztosítható, hogy a parlament összetétele arányosan leképezze a választói akaratot.

A módszer azonban visszásságokhoz is vezethet, hiszen ily módon nem minden győztes kerül be a parlamentbe, ha a voksok kevesebb mint ötven százalékát szerzi meg, viszont olyanok is mandátumot szerezhetnek, akik nem hogy második, de akár harmadik vagy negyedik helyen végeztek. Ráadásul egy-egy választókerületnek akár két képviselője is lehet, így a parlament létszáma az ötszáz főt is meghaladhatja.

Idén ugyanis nagy az esélye annak, hogy egy-egy megyében a kormányon lévő pártszövetség az összes választókerületben 60 százalék körüli eredménnyel nyerjen, és a megye minden mandátumát megszerezze. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az ellenzék nem jut hozzá az őt megillető, 40 százaléknyi mandátumhoz. A választási törvény úgy hidalja át a problémát, hogy az adott megyében megnöveli a parlamenti képviselők, illetve szenátorok számát. Ily módon egy-egy választókerületnek akár két képviselője, szenátora is lehet. A parlamenti választással egy időben egyébként egyes településeken helyi népszavazásokat is tartanak – Fehér megye 35 településén például a verespataki bányaprojektről szerveznek referendumot.

Előre lefutott verseny?

A vasárnapi szavazáson a parlament mindkét kamarájának összetételéről szavazhatunk, ami azt jelenti, hogy a választópolgárok két szavazólapot kapnak. Ezeken kell egy VOTAT (szavazat) feliratú pecséttel megjelölni a kívánt opciókat.

A megmérettetés toronymagas esélyesének a május óta kormányzó balliberális pártszövetség, a Szociálliberális Unió (USL) számít. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Konzervatív Párt (PC) és az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért alkotta szövetség a felmérések szerint abszolút többséget szerez majd a törvényhozásban, a voksok 57–62 százalékát megszerezve.

Legnagyobb ellenfele a jobbközép erőket tömörítő Igaz Románia Szövetség (ARD), amely a Demokrata-Liberális pártból (PDL), a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból (PNŢCD) és a Polgári Erőből (FC) áll. Az ARD ugyanakkor legfeljebb a voksok 20 százalékára számíthat, bár a vezetői 25 százalékos eredményben reménykednek.

Új induló a bulvártévé-tulajdonos Dan Diaconescu alapította és a nevét is viselő Nép Pártja (PPDD), amely populista, demagóg ígéreteivel a főleg vidéken élő, alacsonyabb iskolázottságú réteg támogatásával akár a voksok 10 százalékát vagy annál többet is megszerezhet.

A negyedik, még parlamenti bejutásra esélyes erő az RMDSZ, amely a felmérések szerint 5 százalékkal ugorja át a parlamenti küszöböt. A szövetség az országos gazdasági ügyek mellett az alkotmánymódosítás szükségességével is kampányol. Egyrészt szeretnék kiiktatni az alaptörvény első cikkelyéből a Romániát nemzetállamként meghatározó részt, ami gyakorlatilag kizárja a nemzetiségeket. Másrészt a közigazgatási átszervezés során a történelmi, kulturális, demográfiai és gazdasági hagyományok alapján kialakított régiókat szeretne, amelyek között két magyar jellegű – a Hargita, Kovászna és Maros megyéket magába foglaló székelyföldi és a Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből álló partiumi – is létrejönne.

Magyar–magyar párharc

Az RMDSZ ezúttal nem egyedüli magyar alakulatként áll sorompóba: rajta kívül még egy magyar párt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is harcba száll a magyarok szavazataiért. Az EMNP autonomista pártként alakult meg tavaly, és az RMDSZ eddigi politikájából kiábrándult szavazókat kívánja megszólítani. A mostani kampányidőszakban azonban már nem csupán az autonómia, hanem a föderalizmus jelszavával is korteskedik: a történelmi régiók szövetségévé alakítaná át az országot, miközben az őshonos közösségek – azaz a székelyföldi és a partiumi magyarok – önrendelkezését is követeli.

A párt egyébként épp a fő riválisának számító RMDSZ által kitalált kiskaput kihasználva jutna be a parlamentbe. Négy éve ugyanis az RMDSZ kezdeményezésére került be a választási törvénybe az a cikkely, amely az „alternatív küszöbként” ismertté vált gyakorlatot rögzíti. Ezt azért vitte keresztül a szövetség, hogy akkor is több honatyát juttasson a parlamentbe a nemzeti kisebbségeknek hivatalból járó egynél, ha nem lépné át az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A cikkely értelmében ha egy párt hat képviselői és három szenátori választókerületben első helyen végez, akkor az így elnyert mandátumokat megtarthatja. Az EMNP kampányában így központi szerepet kapott a 6:3 motívuma.