
Amire futja. A választási törvény pontosan megszabja, hogy mely tisztség betöltésére mennyi pénzt kampányolhatnak el a jelöltek
Fotó: Székelyhon
A megcélzott tisztségtől függően bőkezű vagy szűkmarkú a román választási törvény abban a tekintetben, hogy mennyit költhetnek kampányra a jelöltek a június 9-én esedékes európai parlamenti és önkormányzati választások előtt.
2024. május 22., 20:302024. május 22., 20:30
A jelöltek által elkölthető pénzösszegeket törvény határozza meg, és a romániai bruttó minimálbér, azaz 3300 lej alapján állapítják meg. A kampányra fordítható összegek ennek nyomán a megpályázott pozíciótól függően emelkednek.
A következő szintet a megyei önkormányzatok elnöki tisztségére pályázók, valamint a bukaresti polgármesterjelöltek jelentik: esetükben a megengedett felső határ 200 minimálbérnek megfelelő összeg. Így az indulni szándékozók legfeljebb 660 ezer lejt költhetnek korteskedésre.
A városi közgyűlési jelöltek esetében három bruttó minimálbér a határ, azaz 9900 lej. A megyei jogú városok közgyűlési helyire pályázó jelöltek esetében a határérték öt minimálbér, ugyanannyi, mint a községi polgármesterjelöltek esetében. Így 16 500 lejt költhetnek.
Egy városi polgármesterjelölt esetében a határérték 7 fizetés, azaz 23 100 lej. Egy megyei jogú város esetében a felső határ 10 bruttó minimálibér, vagyis 33 000 lej.
A megyei tanácsok jelöltlistái esetében ez az összeg 100 bruttó minimális alapfizetésre emelkedik. Ugyanez a korlát vonatkozik a bukaresti kerületi polgármesteri tisztségekre pályázó jelöltekre is.
Az Expert Forum jelentése szerint az AEP adatai alapján május 16-áig 11 millió lejt költöttek az európai parlamenti választásokra és több mint 3,8 millió lejt a helyhatósági választásokra, a legnagyobb összegeket a kormánypártok, a PSD és a PNL „kampányolták el”.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!