Hozzátette, a parlamenti felelősségvállalás azért is szükséges volna, hogy elejét vegyék annak, hogy Traian Băsescu a parlamenti választásokat is befolyásolja az esetlegesen kiírandó népszavazás által. Annak kapcsán, hogy milyen esetben kívánja a kormány felelősségvállalással beterjeszteni a törvénytervezetet, Orban elmondta: ez annak függvénye, milyen alkotmányossági vonzatai lesznek az államfő által kiírandó referendumnak. Közölte, Băsescunak ezügyben előbb levélben kell közölnie a törvényhozással az indokokat.
A Társadalomkutató Intézet közvélemény-kutató (BCS) tegnap nyilvánosságra hozott felmérésének eredményei szerint egyébként a megkérdezettek 57,5 százaléka azt szeretné, ha az államfő népszavazást írna ki az egyéni választókerületes választási rendszer bevezetéséről. A kutatás szerint a megkérdezettek 18,7 százaléka nem ért egyet a referendum kiírásával, míg 23,8 százalék nem tudott válaszolni az erre vonatkozó kérdésre. A megkérdezettek 40,4 százaléka úgy véli, a választási törvény módosítása esetén nem befolyásolja a romániai demokráciát, ha maneleénekesek, pénzes emberek vagy tévésztárok kerülnek be a parlamentbe az egyéni választókörzetekből, 37,7 százalék ugyanakkor ennek az ellenkezőjétől tart.
A jelenlegi listás szavazási rendszer egyéni választókerületes rendszerrel való helyettesítését az államfő vetette fel, a javaslatot mindkét, hozzá közel álló politikai alakulat a Demokrata Párt és a Liberális Demokrata Párt fölkarolta, majd a többi párt is mellé állt. Băsescu ultimátumot adott a törvényhozásnak, kijelentve, amennyiben a parlament novemberig nem fogadja el az erre vonatkozó törvénymódosítást, népszavazást ír ki a kérdésben.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.