A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa műsorában arról beszél, hogyan feszítik szét a rendszert a politikai ígéretek, a kivételezett nyugdíjak és a fogyasztásra épített modell – és hol lehetne kitörési pont Székelyföld számára.
2025. november 21., 10:352025. november 21., 10:35
2025. november 21., 10:562025. november 21., 10:56
Az egyórás podcastműsorban az elmúlt öt év román gazdaságpolitikáját, a költségvetési és külkereskedelmi hiány összefüggéseit, a speciális és szolgálati nyugdíjak összegét, valamint a székelyföldi vállalkozók esélyeit veszik sorra. A közgazdász szerint a rendszer ma már nem önfenntartó:
A makroközgazdász szerint az elmúlt harminc év összességében sikertörténet: a román GDP tízszeresére nőtt, ugrásszerűen bővült a fogyasztás, és látványos beruházások valósultak meg. A gond inkább az irány: Románia a fogyasztásoldali növekedés útját választotta, míg Magyarország sokkal inkább a termelésre és az exportra épített. Ennek megfelelően az adórendszer is másképp néz ki: Románia a munkát és a termelést adóztatja erősebben, Magyarország inkább a fogyasztást, magas áfával és alacsonyabb jövedelemadó-terhekkel.
A reálgazdaság teljesítménye gyengül, miközben a lakosság erős vásárlóerőt érez – sokszor külföldi termékekre költve. Ez hosszabb távon fenntarthatatlan pálya, főleg akkor, ha közben tartósan magasak maradnak az energiaárak, és az orosz–ukrán háború következményei is sújtják az európai gazdaságot.
Többek között a költségvetési hiányról, a fogyasztásra épített modellről beszél Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa műsorában
Fotó: Pinti Attila
Székelyföld ebben a közegben némileg eltérően viselkedik. Diósi László szerint erősség, hogy a térség lakói szeretnek takarékoskodni, a hitel-betét arány az országban itt a legkedvezőbb, és erős a vállalkozói kedv. Egyre több vállalkozói közösség és inkubátorház működik, sok saját ötletre épülő cég születik, gyakran több is, mint az ország más részein.
Ami viszont hiányzik, az a tudás:
A közgazdász szerint jóval több képzésre, támogatásra, gyakorlati segítségre lenne szükség, hogy a helyi cégek ki tudjanak lépni a szűk régiós piacról. A székelyföldi vállalkozások akkor életképesek, ha nagyobb piacokra is tudnak értékesíteni, nem csupán néhány száz terméket adnak el jó árréssel, hanem komoly volumenben exportálnak.
Ebben segíthet a földrajzi helyzet és a többkultúrájú közeg:
a lakosság több nyelvet beszél, könnyebben mozog különböző üzleti környezetekben. Fontos az infrastruktúra javulása is: ha sikerül gyorsan elérni az autópályát Marosvásárhely irányába, illetve kihasználni a schengeni határnyitás nyújtotta logisztikai előnyöket, az tovább tágíthatja a mozgásteret.
Ha kíváncsi a teljes videóra, nézze meg a Médiatár Youtube-csatornáján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!