A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa műsorában arról beszél, hogyan feszítik szét a rendszert a politikai ígéretek, a kivételezett nyugdíjak és a fogyasztásra épített modell – és hol lehetne kitörési pont Székelyföld számára.
2025. november 21., 10:352025. november 21., 10:35
2025. november 21., 10:562025. november 21., 10:56
Az egyórás podcastműsorban az elmúlt öt év román gazdaságpolitikáját, a költségvetési és külkereskedelmi hiány összefüggéseit, a speciális és szolgálati nyugdíjak összegét, valamint a székelyföldi vállalkozók esélyeit veszik sorra. A közgazdász szerint a rendszer ma már nem önfenntartó:
A makroközgazdász szerint az elmúlt harminc év összességében sikertörténet: a román GDP tízszeresére nőtt, ugrásszerűen bővült a fogyasztás, és látványos beruházások valósultak meg. A gond inkább az irány: Románia a fogyasztásoldali növekedés útját választotta, míg Magyarország sokkal inkább a termelésre és az exportra épített. Ennek megfelelően az adórendszer is másképp néz ki: Románia a munkát és a termelést adóztatja erősebben, Magyarország inkább a fogyasztást, magas áfával és alacsonyabb jövedelemadó-terhekkel.
A reálgazdaság teljesítménye gyengül, miközben a lakosság erős vásárlóerőt érez – sokszor külföldi termékekre költve. Ez hosszabb távon fenntarthatatlan pálya, főleg akkor, ha közben tartósan magasak maradnak az energiaárak, és az orosz–ukrán háború következményei is sújtják az európai gazdaságot.
Többek között a költségvetési hiányról, a fogyasztásra épített modellről beszél Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa műsorában
Fotó: Pinti Attila
Székelyföld ebben a közegben némileg eltérően viselkedik. Diósi László szerint erősség, hogy a térség lakói szeretnek takarékoskodni, a hitel-betét arány az országban itt a legkedvezőbb, és erős a vállalkozói kedv. Egyre több vállalkozói közösség és inkubátorház működik, sok saját ötletre épülő cég születik, gyakran több is, mint az ország más részein.
Ami viszont hiányzik, az a tudás:
A közgazdász szerint jóval több képzésre, támogatásra, gyakorlati segítségre lenne szükség, hogy a helyi cégek ki tudjanak lépni a szűk régiós piacról. A székelyföldi vállalkozások akkor életképesek, ha nagyobb piacokra is tudnak értékesíteni, nem csupán néhány száz terméket adnak el jó árréssel, hanem komoly volumenben exportálnak.
Ebben segíthet a földrajzi helyzet és a többkultúrájú közeg:
a lakosság több nyelvet beszél, könnyebben mozog különböző üzleti környezetekben. Fontos az infrastruktúra javulása is: ha sikerül gyorsan elérni az autópályát Marosvásárhely irányába, illetve kihasználni a schengeni határnyitás nyújtotta logisztikai előnyöket, az tovább tágíthatja a mozgásteret.
Ha kíváncsi a teljes videóra, nézze meg a Médiatár Youtube-csatornáján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!