Sãftoiu március 19-én nyújtotta be lemondását, azt követõen, hogy az államfõ felfüggesztésére tett javaslatot vizsgáló parlamenti bizottság elõtt beismerte, a SIE operatív tevékenységet végez belföldön is, többek között telefonlehallgatásokat is folytat, ám nem a törvény által elõírt módon, bírói döntés nyomán, hanem a legfõbb ügyész utasítására. Késõbb azzal védekezett, hogy rosszul fejezte ki magát, ám ennek ellenére távoznia kellett tisztségébõl. A tisztség betöltésére javasolt Ungureanu 1998 és 2001 között külügyi államtitkárként tevékenykedett, majd a Délkelet-európai Stabilitási Paktum különmegbízottja volt. A 2004-es kormányváltást követõen külügyminiszterré nevezték ki. E tisztségérõl ez év februárjában mondott le Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfõ felszólítására, miután a miniszterelnök sérelmezte, hogy csupán hónapokkal késõbb értesült egy iraki incidensrõl, amelynek során az amerikai hatóságok kémkedés gyanújával õrizetbe vettek két román állampolgárt, akik egy iraki amerikai támaszponton dolgoztak. Ungureanu akkor csupán az államfõt tájkoztatta az incidensrõl. Lemondását követõen a Délkelet-európai Együttmûködési Szervezet romániai megbízottjaként tevékenykedett. Bár 2002 óta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja volt, idén márciusban felfüggesztette tagságát, arra hivatkozva, hogy összeférhetetlen az általa betöltött új tisztséggel. A 39 éves politikust egyébként az államfõ bizalmasaként tartják számon. Norica Nicolai PNL-alelnök közölte: támogatják a kinevezését a SIE élére. Lucian Bolcaº PRM-alelnök hasonlóan nyilatkozott, és Markó Béla RMDSZ-elnök sem zárta ki, hogy támogatják a jelöltségét. A Demokrata Párt is kiáll mellette. A Szociáldemokrata Párt ugyanakkor bejelentette, mérlegelik a döntést. Ungureanut december 4-én hallgatja meg a parlament szakbizottsága.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.