Florian Cormoş, a cernavodai munkatábor egykori parancsnoka a harmadik olyan egykori, politikai foglyok halálát okozó kommunista büntetés-végrehajtási tiszt, aki ellen népirtás gyanúja miatt ügyészségi feljelentést tett a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) – jelentette be kedden Andrei Muraru, az IICCMER ügyvezető elnöke.
2014. február 11., 16:592014. február 11., 16:59
2014. február 12., 11:552014. február 12., 11:55
A tartalékos századosi rangú Cormoş jelenleg 87 éves és Nagyváradon él. Az intézet szerint aktív korában emberiesség elleni bűncselekményeket követett el, amikor 1952 decembere és 1953 áprilisa között a cernavodai munkatábort irányította.
Muraru közölte: az IICCMER-nek egyértelmű bizonyítékai vannak arra nézvést, hogy a Cormoş által meghonosított bánásmód – az ellenzékiek fizikai megsemmisítésében érdekelt hatóságok hallgatólagos beleegyezésével – a politikai foglyok elpusztítására irányult, parancsnoki mandátuma alatt 115 halálesetet jegyeztek fel – ez naponta egy halottat jelent. Emellett az életben maradottak közül sokan maradandó egészségkárosodást szenvedtek.
A történészek kutatásai alapján kiderült, hogy Cormoş igazi terrort honosított meg Cernavodán. A foglyokat kínozták, összeverték, több napra magánzárkába csukták, áramot vezettek beléjük, de volt, akit lovakkal tapostattak össze.
Életkörülményeik embertelenek voltak: hidegben és szennyben kellett dolgozniuk, illetve aludniuk. Aki megbetegedett, azt hagyták meghalni, sem gyógyszereket, sem orvosi ellátást nem biztosítottak a számára. Az élelmezés is szegényes volt, sokan éhen haltak.
Cormoş ugyanakkor tagad. Szerinte Paul Ştefan akkor belügyminiszter adott utasítást 1954 januárjában arra vonatkozóan, hogyan kell a börtönökben őrzött foglyokkal bánni, így ő a felelős a halálukért.
A dokumentumokból ugyanakkor kiderül, hogy még elvtársai sem nézték jó szemmel a működését. 13 rab panasza nyomán vizsgálóbizottság szállt ki a munkatáborba, és az ott tapasztaltak miatt Cormoşt húsz napra bezárták.
Mivel ezt követően sem szűntek meg a visszaélések, végül 25 év kényszermunkára ítélték – nem feltétlenül az elkövetett bűnök miatt, hanem azért, mert az ügy nyilvánosságra került, és mert szinte felére csökkentette a Duna–Fekete-tenger csatorna építésén dolgozó tábor kapacitását –, ám már három év után szabadlábra helyezték, és a poarta albă-i börtönben alkalmazták. Nyugdíjazásáig több büntetés-végrehajtási intézményben is dolgozott.
Mint arról beszámoltunk, az IICCMER tavaly augusztus elején jelentette be: vizsgálatot indított a kommunista rendszer 35 egykori, népirtással gyanúsítható börtönparancsnoka és büntetés-végrehajtási tisztje ügyében, a vizsgálat eredményei alapján pedig ügyészségi feljelentést tesz az érintettek ellen.
Az első kiszemelt Alexandru Vişinescu, a Râmnicu Sărat-i börtön egykori parancsnoka, aki 1956 és 1964 között állt a fegyintézet élén, ez idő alatt pedig a terror légkörét honosította meg. Az IICCMER vizsgálatai szerint ez idő alatt tizenkét politikai fogoly halt meg a börtönben a Vişinescu által bevezetett kegyetlen bánásmód, a rossz élelmezés, az állandó verések és a magánzárkában eltöltött idő miatt.
A most 88 éves egykori börtönparancsnok volt az első, aki ellen hivatalosan ügyészségi feljelentést tettek a bukaresti területi katonai ügyészségen több rendbeli, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt. A legfőbb ügyészség szeptemberben népirtás miatt indított bűnvádi eljárást ellene. A másik, immár ismert egykori lágerparancsnok Ioan Ficior nyugalmazott ezredes, aki a peripravai büntetőtábor parancsnoka volt.
Egy negyedik nevet is nyilvánosságra hoztak, de nem azért, mert feljelentést tettek ellene, hanem azért, mert időközben meghalt. Őt először Iuliu Sebeştinként emlegették, de azóta Sebestyénként hivatkoznak rá, és a szamosújvári börtön egykori alkalmazottja volt, aki az ötvenes években a politikai foglyok átneveléséért felelt, és tevékenysége nyomán mintegy tizenöt politikai fogoly vesztette életét.
Az alkotmánybíróság december 12-én úgy döntött: az emberölés – így a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben az egykori büntetés-végrehajtási alkalmazottak által elkövetett politikai gyilkosságok – nem évül el, így a pribékek továbbra is felelősségre vonhatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!