Fotó: FSLI/Facebook
A kormány csütörtökön sürgősségi rendelettel fogadja el a 2017/153-as törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi alkalmazottak számára a jövőbeni bértábla szerinti emelés előlegét jelenti, és amelyet a következő, 2024. január 1-jétől alkalmazandó bértörvény tartalmazni fog. Az oktatásban dolgozó kisegítő személyzet számára a fizetésemelés havi bruttó 400 lej lesz.
2023. május 31., 15:382023. május 31., 15:38
2023. május 31., 16:382023. május 31., 16:38
A döntés azután született, hogy Nicolae Ciucă miniszterelnök, Marcel Ciolacu képviselőházi elnök és Ligia Deca oktatási miniszter szerdán a Victoria-palotában tárgyalt az oktatási szakszervezetek vezetőivel, hogy megvitassák követeléseiket. „Az új bértáblában a kezdő tanár/egyetemi tanársegéd fizetése a bruttó átlagbérhez lesz viszonyítva, és ez lesz az oktatási bértábla referenciapontja. Az új bértábla szerinti fizetésemelések az új bértörvény hatályba lépésétől számított legfeljebb három év alatt fokozatosan kerülnek bevezetésre, az első részlet az emelések teljes összegének 40 százalékát teszi ki” – közölte a kormány.
A kilátásba helyezett béremelést Nicolae Ciucă miniszterelnök is megerősítette a szerda délután megkezdődött kormányülés sajtónyilvános részén. Ismertetése szerint a béremelés a következő 7 hónapban 2 milliárd lejes többletterhet ró a költségvetésre. A kormányfő úgy vélekedett, szükség van a „normalitáshoz való visszatérésre”. „Abban egyeztünk meg, hogy a szakszervezeti vezetők egyeztetnek a pedagógusokkal. Meggyőződésem, hogy megértésről tesznek tanúbizonyságot, és megegyeznek abban, hogy a mai intézkedések nyomán a tanárok visszatérnek a katedrához” – jelentette ki a liberális kormányfő. Hozzátette, szerdán este ismét tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezetek vezetőivel.
Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke amúgy úgy fogalmazott, hogy „javított verzióról” van szó, amelyet ismertetnek kollégáikkal. „A kormány a holnapi (csütörtöki – szerk. megj.) nap folyamán el akarja fogadni a sürgősségi rendeletet, amely ezáltal már június elsejétől hatályba lépne. Nem az számít, hogy mi mit gondolunk, hanem az, hogy mit gondolnak az emberek, és hamarosan kiderül, hogyan tovább” – fogalmazott Nistor a kormánykoalíció képviselőivel való találkozó után.
Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke is azt mondta, hogy konzultálnak a tagsággal, és várják a válaszukat a kormányzati ajánlatra. Hozzátette, a kormány legújabb ajánlatát a lehető legrövidebb időn belül ismertetni fogják a tanárokkal, hogy dönteni tudjanak a sztrájk folytatásáról vagy beszüntetéséről.
A kormány azután rukkolt elő újabb ajánlattal, hogy Klaus Iohannis államfő a nap folyamán egyeztetett a hárompárti koalíció liberális és szociáldemokrata társelnökeivel. A megbeszélésen az elnök felkérte a koalíciós pártok vezetőit, hogy mielőbb ismertessék az oktatási szakszervezetekkel folytatott tárgyalások eredményeit, illetve hogy milyen intézkedésekre készül a kormány a tanügyi helyzet rendezéséért. Az államfő által a tanügyi sztrájk kapcsán kezdeményezett szerdai találkozón részt vett Nicolae Ciucă miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke, valamint Ligia Deca tanügyminiszter.
Az egyeztetésen számba vették az oktatási szakszervezetek követeléseit és azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek a sztrájk lezárásához és a tanítás folytatásához vezethetnek. A román elnöki hivatal szerint Iohannis hangsúlyozta a felek közötti párbeszéd fontosságát. „Így azonnal újrakezdődnek a tárgyalások, és addig fognak tartani, amíg sikerül megállapodni a tanárok követeléseit kielégítő intézkedésekben” – szögezték le a közleményben.
Nem hajlandók semmilyen megállapodást aláírni a béremelésért sztrájkoló oktatási szakszervezetek, még akkor sem, ha az Klaus Iohannis államfő közvetítésével jön létre.
A Cotroceni-palotába hívta szerdán Klaus Iohannis államfő a kormánykoalíció képviselőit, hogy a tanügyi sztrájkról tárgyaljanak – értesült politikai forrásoktól az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!