Fotó: FSLI/Facebook
A kormány csütörtökön sürgősségi rendelettel fogadja el a 2017/153-as törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi alkalmazottak számára a jövőbeni bértábla szerinti emelés előlegét jelenti, és amelyet a következő, 2024. január 1-jétől alkalmazandó bértörvény tartalmazni fog. Az oktatásban dolgozó kisegítő személyzet számára a fizetésemelés havi bruttó 400 lej lesz.
2023. május 31., 15:382023. május 31., 15:38
2023. május 31., 16:382023. május 31., 16:38
A döntés azután született, hogy Nicolae Ciucă miniszterelnök, Marcel Ciolacu képviselőházi elnök és Ligia Deca oktatási miniszter szerdán a Victoria-palotában tárgyalt az oktatási szakszervezetek vezetőivel, hogy megvitassák követeléseiket. „Az új bértáblában a kezdő tanár/egyetemi tanársegéd fizetése a bruttó átlagbérhez lesz viszonyítva, és ez lesz az oktatási bértábla referenciapontja. Az új bértábla szerinti fizetésemelések az új bértörvény hatályba lépésétől számított legfeljebb három év alatt fokozatosan kerülnek bevezetésre, az első részlet az emelések teljes összegének 40 százalékát teszi ki” – közölte a kormány.
A kilátásba helyezett béremelést Nicolae Ciucă miniszterelnök is megerősítette a szerda délután megkezdődött kormányülés sajtónyilvános részén. Ismertetése szerint a béremelés a következő 7 hónapban 2 milliárd lejes többletterhet ró a költségvetésre. A kormányfő úgy vélekedett, szükség van a „normalitáshoz való visszatérésre”. „Abban egyeztünk meg, hogy a szakszervezeti vezetők egyeztetnek a pedagógusokkal. Meggyőződésem, hogy megértésről tesznek tanúbizonyságot, és megegyeznek abban, hogy a mai intézkedések nyomán a tanárok visszatérnek a katedrához” – jelentette ki a liberális kormányfő. Hozzátette, szerdán este ismét tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezetek vezetőivel.
Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke amúgy úgy fogalmazott, hogy „javított verzióról” van szó, amelyet ismertetnek kollégáikkal. „A kormány a holnapi (csütörtöki – szerk. megj.) nap folyamán el akarja fogadni a sürgősségi rendeletet, amely ezáltal már június elsejétől hatályba lépne. Nem az számít, hogy mi mit gondolunk, hanem az, hogy mit gondolnak az emberek, és hamarosan kiderül, hogyan tovább” – fogalmazott Nistor a kormánykoalíció képviselőivel való találkozó után.
Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke is azt mondta, hogy konzultálnak a tagsággal, és várják a válaszukat a kormányzati ajánlatra. Hozzátette, a kormány legújabb ajánlatát a lehető legrövidebb időn belül ismertetni fogják a tanárokkal, hogy dönteni tudjanak a sztrájk folytatásáról vagy beszüntetéséről.
A kormány azután rukkolt elő újabb ajánlattal, hogy Klaus Iohannis államfő a nap folyamán egyeztetett a hárompárti koalíció liberális és szociáldemokrata társelnökeivel. A megbeszélésen az elnök felkérte a koalíciós pártok vezetőit, hogy mielőbb ismertessék az oktatási szakszervezetekkel folytatott tárgyalások eredményeit, illetve hogy milyen intézkedésekre készül a kormány a tanügyi helyzet rendezéséért. Az államfő által a tanügyi sztrájk kapcsán kezdeményezett szerdai találkozón részt vett Nicolae Ciucă miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke, valamint Ligia Deca tanügyminiszter.
Az egyeztetésen számba vették az oktatási szakszervezetek követeléseit és azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek a sztrájk lezárásához és a tanítás folytatásához vezethetnek. A román elnöki hivatal szerint Iohannis hangsúlyozta a felek közötti párbeszéd fontosságát. „Így azonnal újrakezdődnek a tárgyalások, és addig fognak tartani, amíg sikerül megállapodni a tanárok követeléseit kielégítő intézkedésekben” – szögezték le a közleményben.
Nem hajlandók semmilyen megállapodást aláírni a béremelésért sztrájkoló oktatási szakszervezetek, még akkor sem, ha az Klaus Iohannis államfő közvetítésével jön létre.
A Cotroceni-palotába hívta szerdán Klaus Iohannis államfő a kormánykoalíció képviselőit, hogy a tanügyi sztrájkról tárgyaljanak – értesült politikai forrásoktól az Agerpres hírügynökség.
Az előzetes információk szerint elkerülhető lett volna a bukaresti tömbházrobbanás – közölte péntek este Nicușor Dan államfő. Az elnök szerint felelniük kell mindazoknak, akik tudtak a földgázhálózat meghibásodásáról, de nem tettek semmit.
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken az ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves bartánőjét, akiket a lány anyjának meggyilkolásával gyanúsítanak.
Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.
Katasztrófát okozó rongálás gyanújával vizsgálódik az ügyészség a három halálos áldozatot követelő péntek reggeli bukaresti tömbházrobbanás ügyében. Közben az egészségügyi minisztérium újabb információkat közölt a robbanás sérültjeinek helyzetéről.
Büntetőeljárást indított a DNA a bukaresti központi katonai kórház igazgató-parancsnoka, Florentina Ioniță-Radu vezérőrnagy és további 18 katona ellen az egészségügyi intézményben történt szabálytalan bérkifizetések ügyében.
Külföldi kórházakba szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás két súlyos sérültjét – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
A pénteken felrobbant bukaresti, Rahovei úti tömbháznál a Distrigaz Sud földgázszolgáltató egy nappal korábban leállította a gázszolgáltatást, amikor azonban egy pénteki bejelentés nyomás ismét kiszálltak a helyszínre, már nem volt zárópecsét a gázcsapon.
Egy közeli iskola 15 tantermében is károk keletkeztek a péntek reggeli bukaresti panelházrobbanás nyomán – közölte az oktatási minisztérium.
Bármikor összeomolhat az a bukaresti panelház, amelyben a nagyerejű pénteki robbanás történt Raed Arafat belügyi államtitkár szerint.
Hatósági segítséggel csempészhette be az országba az otthonában talált fegyvereket és pénzt az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedetekkel gyanúsított Horațiu Potra zsoldosvezér, ezért új eljárás indult ellene – jelentette be Alex Florența legfőbb ügyész.
szóljon hozzá!