Fotó: FSLI/Facebook
A kormány csütörtökön sürgősségi rendelettel fogadja el a 2017/153-as törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi alkalmazottak számára a jövőbeni bértábla szerinti emelés előlegét jelenti, és amelyet a következő, 2024. január 1-jétől alkalmazandó bértörvény tartalmazni fog. Az oktatásban dolgozó kisegítő személyzet számára a fizetésemelés havi bruttó 400 lej lesz.
2023. május 31., 15:382023. május 31., 15:38
2023. május 31., 16:382023. május 31., 16:38
A döntés azután született, hogy Nicolae Ciucă miniszterelnök, Marcel Ciolacu képviselőházi elnök és Ligia Deca oktatási miniszter szerdán a Victoria-palotában tárgyalt az oktatási szakszervezetek vezetőivel, hogy megvitassák követeléseiket. „Az új bértáblában a kezdő tanár/egyetemi tanársegéd fizetése a bruttó átlagbérhez lesz viszonyítva, és ez lesz az oktatási bértábla referenciapontja. Az új bértábla szerinti fizetésemelések az új bértörvény hatályba lépésétől számított legfeljebb három év alatt fokozatosan kerülnek bevezetésre, az első részlet az emelések teljes összegének 40 százalékát teszi ki” – közölte a kormány.
A kilátásba helyezett béremelést Nicolae Ciucă miniszterelnök is megerősítette a szerda délután megkezdődött kormányülés sajtónyilvános részén. Ismertetése szerint a béremelés a következő 7 hónapban 2 milliárd lejes többletterhet ró a költségvetésre. A kormányfő úgy vélekedett, szükség van a „normalitáshoz való visszatérésre”. „Abban egyeztünk meg, hogy a szakszervezeti vezetők egyeztetnek a pedagógusokkal. Meggyőződésem, hogy megértésről tesznek tanúbizonyságot, és megegyeznek abban, hogy a mai intézkedések nyomán a tanárok visszatérnek a katedrához” – jelentette ki a liberális kormányfő. Hozzátette, szerdán este ismét tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezetek vezetőivel.
Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke amúgy úgy fogalmazott, hogy „javított verzióról” van szó, amelyet ismertetnek kollégáikkal. „A kormány a holnapi (csütörtöki – szerk. megj.) nap folyamán el akarja fogadni a sürgősségi rendeletet, amely ezáltal már június elsejétől hatályba lépne. Nem az számít, hogy mi mit gondolunk, hanem az, hogy mit gondolnak az emberek, és hamarosan kiderül, hogyan tovább” – fogalmazott Nistor a kormánykoalíció képviselőivel való találkozó után.
Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke is azt mondta, hogy konzultálnak a tagsággal, és várják a válaszukat a kormányzati ajánlatra. Hozzátette, a kormány legújabb ajánlatát a lehető legrövidebb időn belül ismertetni fogják a tanárokkal, hogy dönteni tudjanak a sztrájk folytatásáról vagy beszüntetéséről.
A kormány azután rukkolt elő újabb ajánlattal, hogy Klaus Iohannis államfő a nap folyamán egyeztetett a hárompárti koalíció liberális és szociáldemokrata társelnökeivel. A megbeszélésen az elnök felkérte a koalíciós pártok vezetőit, hogy mielőbb ismertessék az oktatási szakszervezetekkel folytatott tárgyalások eredményeit, illetve hogy milyen intézkedésekre készül a kormány a tanügyi helyzet rendezéséért. Az államfő által a tanügyi sztrájk kapcsán kezdeményezett szerdai találkozón részt vett Nicolae Ciucă miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke, valamint Ligia Deca tanügyminiszter.
Az egyeztetésen számba vették az oktatási szakszervezetek követeléseit és azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek a sztrájk lezárásához és a tanítás folytatásához vezethetnek. A román elnöki hivatal szerint Iohannis hangsúlyozta a felek közötti párbeszéd fontosságát. „Így azonnal újrakezdődnek a tárgyalások, és addig fognak tartani, amíg sikerül megállapodni a tanárok követeléseit kielégítő intézkedésekben” – szögezték le a közleményben.
Nem hajlandók semmilyen megállapodást aláírni a béremelésért sztrájkoló oktatási szakszervezetek, még akkor sem, ha az Klaus Iohannis államfő közvetítésével jön létre.
A Cotroceni-palotába hívta szerdán Klaus Iohannis államfő a kormánykoalíció képviselőit, hogy a tanügyi sztrájkról tárgyaljanak – értesült politikai forrásoktól az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok többsége rossz ötletnek tartja, hogy egy független személy vezessen egy, a korábbi koalíció pártjaiból álló kormányt – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Romániában magas azoknak a fiataloknak az aránya, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, közben „több százezer munkavállalót hozunk be Nepálból, Pakisztánból, Indiából és Srí Lankáról” – méltatlankodott hétfőn Petrişor Peiu.
A galacihoz hasonló incidensek – ahol egy orosz drón egy lakóházba csapódott – bármikor megismétlődhetnek, amíg Románia meg nem kapja az új drónelhárító rendszereket – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
„A csütörtök éjszaka Galacon lezuhant drón egy orosz gyártmányú Geran–2 típusú eszköz volt” – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton közzétett bejegyzésében, amelyben a hatósági vizsgálat eredményeit ismertette.
Egy friss felmérés szerint a romániaiak közel egyharmada úgy véli, hogy 2026 nehezebb év lesz 2025-nél.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a NATO-tagállamoknak végre komolyan kellene venniük Oroszország egyre gyakoribb provokációit.
A galaci tömbházba csapódott orosz drón ügyében az elmúlt napokban a katonai és diplomáciai következmények kerültek a figyelem középpontjába.
Jelentős időjárás-változásra figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
George Toderașc Galac megyei prefektus szombaton elrendelte a pénteki drónbecsapódás okozta károkat felmérő bizottság felállítását, miután az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság gyorssegélyt hagyott jóvá az érintett családok számára.
Közel 2900 lakossági bejelentésre reagált a rendőrség az elmúlt 24 órában, az országos ellenőrzések során pedig több mint 8400 szabálysértést állapítottak meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!