
A hétvégén is folytatódott a vita az államfői hivatal és a kormány között arról, hogy feladata-e a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) a privatizációs szerződések utólagos jóváhagyása.
2013. július 28., 18:322013. július 28., 18:32
2013. július 28., 19:012013. július 28., 19:01
A vita amiatt robbant ki, hogy Traian Băsescu államfő közölte: a Román Vasúttársaság áruszállító ágazata (CFR Marfă) privatizációjának lezárásáig nem nevez ki új gazdasági minisztert, mivel azt szeretné, hogy az ügyvivő miniszteri feladatkört ellátó Victor Ponta miniszterelnök zárná le a privatizációt. A kormány múlt heti ülésén rá is bólintott a privatizációs folyamatra, ám Ponta közölte: csak akkor zárják le a folyamatot, ha az államfő vezette CSAT is jóváhagyja azt.
Az államfői hivatal pénteken közleményben jelezte: a CSAT sohasem hagyott jóvá a pályázat lezárta után privatizációs eljárásokat. Ezért felszólította Pontát, nevezze meg azon három szerződést, amelyet szerinte a CSAT mégis utólagosan hagyott jóvá. Egyúttal arra is felszólította, tegyen eleget a rá háruló törvényes kötelezettségeknek, és tegyen meg mindent, hogy a magánosítási folyamat ne végződjön olyan kudarccal, mint az Oltchim vegyi üzem privatizációja.
A kormány szintén közleményben reagált, amelyben rámutat: a CSAT eddig három ízben – 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is – jóváhagyta a CFR Marfă privatizációját. A kabinet álláspontja ezért az, hogy a CSAT állásfoglalásának elmaradása esetén a privatizációs folyamat elakad, ami azt vonja maga után, hogy a kormánynak saját hatáskörben kell a privát szférából érkező menedzsmentet kineveznie és hozzálátnia a cég átszervezéséhez.
Mint arról beszámoltunk, a gazdasági tárca éléről két héttel ezelőtt mondott le Relu Fenechiu, miután a legfelsőbb bíróság nem jogerősen öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte korrupció miatt. A kormány Ovidiu Silaghi korábbi minisztert jelölte a helyére, ám az államfő közölte: nem tartja megfelelőnek a tisztségre, emellett azt akarja, hogy a CFR Marfă privatizációját az ügyet jól ismerő Ponta üsse nyélbe, és ő vállalja a felelősséget a folyamat eredményéért.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!