2013. április 12., 08:282013. április 12., 08:28
Cazanciucot jövő héten iktathatják be tisztségébe. Csütörtökön be is jelentette kilépését a CSM-ből, amit a testület egyhangúlag elfogadott. Ponta azt is elmondta, tájékoztatta Traian Băsescu államfőt a jelölt személyéről, az elnöknek pedig nem volt kifogása.
Eközben az Európai Bizottság közvetve megdorgálta Pontát. Mark Gray, az EB szóvivője szerint ugyanis Bukarest nem tartotta be az EB-nek a főügyészek kiválasztására vonatkozó ajánlásait. „Az EB nem tudja kikényszeríteni egy eljárás betartását. Világosan kifejtettük az álláspontunkat, de nem fogadták meg, ez egyértelmű, így most a jövőre koncentrálunk. Elvégezzük a saját elemzésünket, de az EB nem tudja megváltoztatni az eljárást. A román hatóságoknak kell eldönteniük, hogyan folytatják” – fogalmazott a szóvivő szerda este. Gray szerint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak világos szerepe van a főügyészek kijelölésében, ezért biztosítani kell a lehetőséget, hogy véleményt mondhasson. Hozzátette, az EB nem kommentálja a jelöltek személyét, ehelyett a következő lépésekre összpontosít. Rámutatott: az EB majd az igazságügyi országjelentésben fejti ki álláspontját, a román hatóságoknak kell vállalniuk a felelősséget a kinevezésekért. Ponta mindezt csütörtökön elégedetten értékelte, mondván: a brüsszeli üzenetet úgy értelmezi, hogy a megkezdett folyamatot folytatni kell.
| Robert Cazanciuc 1971-ben született a Prahova megyei Ploieşti-en. A Bukaresti Egyetem jogi karán végzett, 1995-től ügyészként tevékenykedett. 1998-ban a legfőbb ügyészségre került, ahol a sajtókapcsolatokkal foglalkozott, majd 2000 és 2001 között az intézmény szóvivője is volt. 2001 és 2004 között, a Năstase-kormány idején vezérigazgatóként, majd helyettes államtitkárként tevékenykedett a kormányfő ellenőrző testületében. 2005-ben az országos büntetés-végrehajtási hatóság vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki, majd 2008-tól a legfőbb ügyészség sajtóosztályát vezette. 2009-ben a külügyminisztérium főtitkárává nevezték ki. |
Mint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság korábban azt az elvárást fogalmazta meg Bukaresttel szemben, hogy a főügyészek mandátumának lejártakor utódaikat nyilvános, átlátható eljárás során válasszák ki komoly szakmai múlttal rendelkező jelöltek közül, a CSM-nek pedig kulcsszerepet kell játszania a folyamatban. Victor Ponta kormányfő azonban – ügyvivő igazságügy-miniszteri minőségében, miután Mona Pivniceru eddigi tárcavezetőt alkotmánybíróvá választotta a szenátus – múlt szerdán saját hatáskörben nevezte meg jelöltjeit a legfőbb ügyészség, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) élére. Mindezt annak ellenére tette, hogy kedden, a CSM vezetőivel folytatott egyeztetést követően még azt mondta: a jelölés jogát átengedi a majdan kinevezendő új miniszternek, mivel a CSM ragaszkodik az EB által is elvárt hosszabb, de átláthatóbb folyamathoz.
A bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő igazságügyi szerv szerepe azonban továbbra is megmaradt: a CSM-nek kell ugyanis véleményeznie a kormányfő jelöltjeit. Álláspontja nem kötelező érvényű, a végső döntés Traian Băsescu államfő kezében van. Az elnök ugyanakkor múlt héten jelezte: Ponta eljárása teljes mértékben megfelel a főügyészek kinevezését rögzítő törvénynek. Mint arról beszámoltunk, Ponta lépése koalíciós konfliktust idézett elő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanis ellenzi, hogy a DNA élére Laura Codruţa Kövesi volt legfőbb ügyész kerüljön, akit Băsescu emberének tartanak. A PNL-t azért is bosszantotta Ponta húzása, mert az igazságügyi tárca a koalíciós osztozkodás során nekik jutott, tehát ők jelölhettek volna új főügyészeket, ha az új miniszterre marad a feladat. Ponta végül elvette a PNL-től az igazságügyi tárcát. Mihai Voicu, a PNL alelnöke jelezte: a kormányfő nem egyeztetett velük Cazanciuc kinevezéséről, de nincs ellene kifogásuk.
A Brüsszelben tartózkodó Kövesi egyébként – mint arról beszámoltunk – a héten elküldte menedzsmenttervét Pontának. A CSM honlapján is olvasható dokumentumban a főügyészjelölt úgy fogalmaz: a DNA-ra leselkedő legnagyobb veszélyt az igazságügyi rendszeren kívülről érkező nyomásgyakorlás jelenti, ez ugyanis korlátozza az ügyészek függetlenségét. Ezért legfőbb céljaként a korrupcióellenes ügyészek függetlenségének szavatolását nevezte meg. Emellett a vizsgált ügyekkel kapcsolatos információk kiszivárogtatását is megakadályozná.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Sorin Grindeanuval tartott keddi találkozója után Kelemen Hunor kijelentette, hogy „a lehetséges és lehetetlen” parlamenti többségekről tárgyalt a képviselőház elnökével.
Răzvan Dincăt bízták meg a Román Rádiótársaság, Sorina Matei újságírót pedig a Román Televíziótársaság ideiglenes vezetésével.
Ismeretlen légi célpontot észlelt kedd délután a román hadsereg radarrendszere Románvásár (Roman) városától 18 kilométerre északra.
Antal Lórántnak nem volt mit keresnie sem a magángépen, sem a görögországi lobbiúton – jelentette ki kedden Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hibának nevezte, hogy a szövetség szenátora is tagja volt a romániai küldöttségnek.
A romániai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha a pártok végre megállapodnának egymással az új, teljes jogkörű kormányról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.
Látogatottsági adatok