A netezés és az irodai alkalmazások használata ma már alapnak számít, nem fejlett digitális készségnek
Fotó: Gábos Albin
A közszférában dolgozók közel 90 százaléka túlbecsüli magát, és tévesen azt hiszi, hogy fejlett digitális készségekkel rendelkezik csupán annak köszönhetően, hogy tud böngészni az interneten – derül ki az APSAP Képzési Központ, a vezető romániai akkreditált tanfolyamok szolgáltatója által az állami rendszerben dolgozó, 5162 fős mintán végzett felmérés adataiból.
2024. április 23., 19:022024. április 23., 19:02
A közvélemény-kutatás eredményeit ismertető elemzés szerint erre az önértékelésre tekintettel a közszférában dolgozók nem fejlesztik folyamatosan készségeiket, és kis számban vesznek részt tudásukat felfrissítő tanfolyamokon. Ráadásul a képzéseken részt vevők 50 százaléka azt mondja, saját zsebből fizetett, ami hosszú távon elrettentő, különösen azért, mert a törvény kötelezi az állami intézményeket arra, hogy folyamatosan beruházzanak az alkalmazottak továbbképzésébe.
A válaszadók által szolgáltatott adatok elemzését követően 1477 fő véli úgy, hogy a digitális készségeket magas szinten uralja.
Az eredmény riasztó, mivel a hatékony internetes böngészés és keresés nem igényel fejlett digitális készségeket, így valódi eltérés van a fejlett digitális készségek érzékelése és a tényleges szintjük között – húzza alá a Wall-street.ro gazdasági portál által szemlézett elemzés.
Ami a digitális készségeket illeti, az állami alkalmazottak szerint legalább 3–4 készséggel rendelkeznek, beleértve az internetes böngészést, a munkakör-specifikus szoftverek és alkalmazások használatát, de olyan technikai készségeket is említettek, mint a szoftverprogramozás, a multimédiaszerkesztés és az adatfeldolgozás.
Kitér arra is, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint az alapvető digitális készségek szintje az elmúlt években fokozatosan emelkedett a legtöbb uniós tagállamban, Romániában azonban nem. Románia a gazdaságilag aktív felnőttek körében a digitális készségek tekintetében az utolsó előtti helyen áll, épp csak Bulgáriát tudhatja maga mögött.
A digitális készségekre vagy kompetenciákra különböző meghatározások léteznek, és az olyan kifejezéseket, mint a „digitális írástudás”, „digitális kompetencia”, „IKT-készségek” (információs és kommunikációs technológiák – IKT) és „e-készségek”, gyakran szinonimaként használják. Az Európai Tanács 2018 májusában a digitális kompetenciát a következőképpen határozta meg: „magában foglalja a digitális technológiák magabiztos, kritikus és felelősségteljes használatát, valamint a tanulás, a munka és a társadalomban való részvétel érdekében történő felhasználását. Ide tartoznak az információs és adatismeret, a kommunikáció és az együttműködés, a médiaműveltség, a digitális tartalmak előállítása (beleértve a programozást is), a biztonság (beleértve a digitális jólétet és a kiberbiztonsági készségeket), a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések, valamint a problémamegoldás és a kritikus gondolkodás”.
Az informatikai szakemberek szerint pedig a fejlett digitális kompetenciák közé tartozik többek között a magasszintű technikai tudás, a HTML-kód írásának képessége, a szoftveralkalmazások fejlesztése és a különböző programozási nyelvekkel való munka, az adatok megfelelő gyűjtésének, rendszerezésének, elemzésének és értelmezésének képessége, de mindenekelőtt a kiberbiztonsággal kapcsolatos fejlett ismeretek.
Az internetezés vagy az irodai alkalmazások használata tehát a szakemberek szerint csak alapkészségek, amelyeket ráadásul a modern és digitalizált világban folyamatosan fejleszteni kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!