A netezés és az irodai alkalmazások használata ma már alapnak számít, nem fejlett digitális készségnek
Fotó: Gábos Albin
A közszférában dolgozók közel 90 százaléka túlbecsüli magát, és tévesen azt hiszi, hogy fejlett digitális készségekkel rendelkezik csupán annak köszönhetően, hogy tud böngészni az interneten – derül ki az APSAP Képzési Központ, a vezető romániai akkreditált tanfolyamok szolgáltatója által az állami rendszerben dolgozó, 5162 fős mintán végzett felmérés adataiból.
2024. április 23., 19:022024. április 23., 19:02
A közvélemény-kutatás eredményeit ismertető elemzés szerint erre az önértékelésre tekintettel a közszférában dolgozók nem fejlesztik folyamatosan készségeiket, és kis számban vesznek részt tudásukat felfrissítő tanfolyamokon. Ráadásul a képzéseken részt vevők 50 százaléka azt mondja, saját zsebből fizetett, ami hosszú távon elrettentő, különösen azért, mert a törvény kötelezi az állami intézményeket arra, hogy folyamatosan beruházzanak az alkalmazottak továbbképzésébe.
A válaszadók által szolgáltatott adatok elemzését követően 1477 fő véli úgy, hogy a digitális készségeket magas szinten uralja.
Az eredmény riasztó, mivel a hatékony internetes böngészés és keresés nem igényel fejlett digitális készségeket, így valódi eltérés van a fejlett digitális készségek érzékelése és a tényleges szintjük között – húzza alá a Wall-street.ro gazdasági portál által szemlézett elemzés.
Ami a digitális készségeket illeti, az állami alkalmazottak szerint legalább 3–4 készséggel rendelkeznek, beleértve az internetes böngészést, a munkakör-specifikus szoftverek és alkalmazások használatát, de olyan technikai készségeket is említettek, mint a szoftverprogramozás, a multimédiaszerkesztés és az adatfeldolgozás.
Kitér arra is, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint az alapvető digitális készségek szintje az elmúlt években fokozatosan emelkedett a legtöbb uniós tagállamban, Romániában azonban nem. Románia a gazdaságilag aktív felnőttek körében a digitális készségek tekintetében az utolsó előtti helyen áll, épp csak Bulgáriát tudhatja maga mögött.
A digitális készségekre vagy kompetenciákra különböző meghatározások léteznek, és az olyan kifejezéseket, mint a „digitális írástudás”, „digitális kompetencia”, „IKT-készségek” (információs és kommunikációs technológiák – IKT) és „e-készségek”, gyakran szinonimaként használják. Az Európai Tanács 2018 májusában a digitális kompetenciát a következőképpen határozta meg: „magában foglalja a digitális technológiák magabiztos, kritikus és felelősségteljes használatát, valamint a tanulás, a munka és a társadalomban való részvétel érdekében történő felhasználását. Ide tartoznak az információs és adatismeret, a kommunikáció és az együttműködés, a médiaműveltség, a digitális tartalmak előállítása (beleértve a programozást is), a biztonság (beleértve a digitális jólétet és a kiberbiztonsági készségeket), a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések, valamint a problémamegoldás és a kritikus gondolkodás”.
Az informatikai szakemberek szerint pedig a fejlett digitális kompetenciák közé tartozik többek között a magasszintű technikai tudás, a HTML-kód írásának képessége, a szoftveralkalmazások fejlesztése és a különböző programozási nyelvekkel való munka, az adatok megfelelő gyűjtésének, rendszerezésének, elemzésének és értelmezésének képessége, de mindenekelőtt a kiberbiztonsággal kapcsolatos fejlett ismeretek.
Az internetezés vagy az irodai alkalmazások használata tehát a szakemberek szerint csak alapkészségek, amelyeket ráadásul a modern és digitalizált világban folyamatosan fejleszteni kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!