„Vannak olyan intézmények, amelyeknek távol kellene tartaniuk magukat a politikai küzdelemtől, ám ehelyett beleavatkoznak, és tovább gerjesztik, ez pedig abnormális állapot. Ha ez a továbbiakban is így zajlik, nyilvánvaló, hogy egyre távolabb kerülünk a demokráciától. Abban a pillanatban, hogy egy országban nem az igazságszolgáltatásra hivatott intézményekben szolgáltatnak igazságot, hanem nyílt színen vagy a televízióban, már nem beszélhetünk hiteles, semleges igazságszolgáltatásról. Ha még távolabb megyünk, és oda jutunk, hogy a fontos döntéseket népgyűléseken hozzák meg, akkor kötelességemnek érzem fölhívni a figyelmet, hogy így alakultak ki és erősödtek meg az európai politikai diktatúrák, a náci rendszerrel kezdve. Jelenleg súlyos demokráciadeficit van Romániában, mivel ezen intézmények politikai céloknak vetik alá magukat” – mutatott rá a miniszterelnök. Hozzátette ugyanakkor, nem kérdőjelezi meg annak szükségességét, hogy a sajtóban közzétegyék a korrupciós ügyekkel kapcsolatos anyagokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy az igazságszolgáltatás nem működhet így, és minden egyes állampolgár, így a magas rangú tisztségviselők esetében is alkalmazni kell az ártatlanság vélelmét. A kormányfő szerint a Remeş-ügy nem más, mint politikai hajtóvadászat, amelyhez az állami intézmények politikába való beavatkozása vezetett. A kormányfő a Radio France International Romániának nyilatkozva azt is elmondta, ő maga és pártja is amellett kardoskodik, hogy a titkosszolgálatok minél kisebb mértékben avatkozzanak be a polgárok életébe.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.