HIRDETÉS

Transparency International: Magyarország korruptabb, mint Románia

Hírösszefoglaló 2018. február 22., 16:49

A Transparency International által közzétett jelentés szerint Románia, ha kevéssel is, de jobban áll a korrupciós helyzet szempontjából, mint Magyarország.

Fotó: Coe.int

Sem Románia, sem Magyarország nem áll előkelő helyen a Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet által kiadott, a világ országaiban taasztalható korrupciós helyzetet összegző listán.

Meglepő és furcsa ugyanakkor, hogy Romániát mégis egy kicsivel jobb pozícióba sorolják az éves jelentésben:

HIRDETÉS

akárcsak egy évvel korábban, most is 48 pontot kapott, ami a 28 tagú Európai Unióban Görögországgal holtversenyben a 25., világszinten pedig az 59. helyre sorolja, Magyarország ezzel szemben 45 pontot kapott, ami az EU-ban az utolsó előtt helyre elég – csupán Bulgáriát sorolták mögé –, világszinten pedig a 66., Szenegállal együtt. Tavaly 48 pontot adtak Magyarországnak, ez az 57. helyet jelentette, Romániával és Jordániával holtversenyben.

A közleményben kiemelték, hogy Magyarország az „egyik legriasztóbb példa” a civil társadalom helyzetének romlására Kelet-Európában. Hozzátették, hogy Magyarország CPI-je az utóbbi hat évben tíz ponttal csökkent.

A TI Románia szerint viszont az, hogy az ország indexe nem változott az egy évvel korábbihoz képest, enyhe javulásként értékelhető.

Mindemellett szükségesnek tartják, hogy nagyob hangsúlyt fektessenek a korrupció szisztematikus megelőzésére, a döntéshozók felelősségérzetének hangsúlyozására és a helyi közösségek szerepvállalására. Úgy vélik, a közigazgatásban átlátható és hatékony intézkedéseket kell hozni a korrupció megelőzése, a közpénzek hatékonyabb elköltése és a feddhetetlenség növelése érdekében.
A jelentés szerint egyébként a világ országainak többségében egyáltalán nem, vagy csak alig javult a korrupciós helyzet

A berlini központú szervezet közleménye szerint különösen azokban az országokban nagy a korrupció, amelyekben a sajtó és a civil szervezetek védelme gyenge.

Ezt mutatja a többi között, hogy az utóbbi hat évben meggyilkolt újságírók több mint 90 százaléka olyan országban halt meg, amelyben 46 pont alatt van az úgynevezett korrupcióérzékelési index (CPI).

A mutató változása nem csak a sajtószabadság elleni támadásokkal és a civiltársadalmi szervezetek mozgásterének szűkítésével áll összefüggésben. Együttjárás mutatható ki a CPI értéke és a jogállamiság gyengesége, az információszerzési lehetőségek hiánya, a közösségi média feletti kormányzati ellenőrzés és a közügyekben való állampolgári részvétel korlátozása között is – idézték a CPI-felmérésről készített jelentést bemutató közleményben Delia Ferreira Rubiót, a TI elnökét.

A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat.

A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2017-es felmérésben 180 országot állítottak rangsorba. A CPI értéke több mint kétharmaduknál nem éri el az 50 pontot.

A legjobban teljesítő régió Nyugat-Európa, 66 pontos átlaggal. A legrosszabbul Afrikának a Szahara sivatagtól délre fekvő része, valamint a kelet-európai és közép-ázsiai régió teljesített, 32 pontos, illetve 34 pontos átlaggal.

A lista élén és végén nincs nagy változás az utóbbi évekhez képest. A rangsort Új-Zéland vezeti 89 ponttal, és utána többnyire észak-európai országok következnek.

A második Dánia 88 ponttal, a harmadik helyen Finnország és Norvégia áll, 85 ponttal. Az első tízben van még Svájc,  Szingapúr, Svédország, Kanada, Luxemburg és Hollandia. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése. A lista végére, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe Szíria (14 pont), Dél-Szudán (12 pont) és Szomália (9 pont) tartozik.

Amnesty International: a kisebbségek démonizálásának éve volt 2017

A kisebbségeket ördögi színben lefestő politika felemelkedésének milliók számára rettenetes következményekkel járó éve volt 2017 – áll az Amnesty International (AI) által az emberi jogok globális helyzetéről összeállított, csütörtökön ismertetett éves jelentésben. A világ legnagyobb, londoni központú emberi jogi szervezete most első ízben Washingtonban is közzétette világjelentését. Az AI közölte: ezzel azt a véleményét kívánja kifejezésre juttatni, hogy Donald Trump amerikai elnök az emberi jogok érvényesülése ellen ható lépéseket tett, és ezzel veszélyes precedenst teremtett más kormányok számára is.
A kisebbségek démonizálására irányuló politika következményeit világosan mutatja a mianmari rohingja muszlim népcsoport ellen etnikai tisztogatás céljával indított hadjárat, amely elől alig néhány hét alatt 655 ezren menekültek a szomszédos Bangladesbe – áll az Amnesty International éves jelentésében.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS