Traian Bãsescu: nem lesz megtorpanás az átvilágításban

Bãsescu felszólította az illetékeseket, adják elő a vele kapcsolatos titkosszolgálati anyagot. Ha van ilyen, azt nyilvánossá fogja tenni. Az államfő elmondta, hajóskapitányként csupán úti jelentéseket készített a hivatali fölöttesei számára. Hasonló beszámolók megírása pedig világszerte a hajón szolgáló tisztek kötelessége. Az elnök kijelentette, a politikai rendőrség meg sem kísérelte beszervezését. Bãsescu arról is beszélt, hogy az utóbbi tizenhat évben ő volt az első államfő, aki követelte a „nagybani” átvilágítást. Hozzátette, a folyamat nem áll le, míg a titkosszolgálati anyag végére nem érnek. Emil Constantinescu volt államfő úgy véli, a CNSAS felületesen vizsgálta át Bãsescu múltját, szerinte a Külügyi Hírszerzés (SIE), illetve a védelmi minisztérium még mindig nem szolgáltatta át az átvilágítóknak az államfőt érintő dossziékat.

Szekustisztek a kormányhivatalban
Jelenleg két volt szekuritátés tiszt tagja egyes kormányhivataloknak – jelentette ki tegnap Marius Oprea történész, Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök biztonsági tanácsadója. A történész Silvian Ionescut, a környezetvédelmi felügyelőség vezetőjét, és Aurel Teodorescut, az Országos Munkaközvetítő Szolgálat igazgatóját nevezte meg. Mindkettőjüket Traian Bãsescu államfőhöz közeli politikusként, a Demokrata Párt tagjaként mutatta be.
Silvian Ionescu kijelentette, soha nem titkolta, hogy a Szekuritáté tisztje volt. Állítása szerint a Demokrata Pártban ennek ellenére magasabb tisztségeket is kínáltak fel neki. Arra is utalt, hogy először 1989. december 21-én, a forradalmárok előtt vallotta be szekusmúltját.
Hasonlóan nyilatkozott Aurel Teodorescu is: „Soha nem tartottam titokban, hogy a Szekuritáté tisztje voltam, sőt az önéletrajzomban az is szerepel, hogy melyik egységnél szolgáltam”. Teodorescu ugyanakkor elmondta: nem válthatják le tisztségéből, mivel azt versenyvizsga útján nyerte el.
Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke nemrég bejelentette, nincs mit keresniük pártjában azoknak, akik politikai rendőrségi tevékenységet folytattak. A Krónika korábban beszámolt arról, hogy Viorel Nicolae Stanca, a PD Szilágy megyei szervezetének elnöke is a Szekuritáté tisztje volt. Stanca lapunknak elmondta, Traian Bãsescu biztatására kezdett 1998-ban a PD-ben tevékenykedni. Eközben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) állandó bizottsága arról döntött, hogy támogatják Marius Oprea azon javaslatát, hogy az átvilágítási törvénybe iktassanak be egy cikkelyt a szekuritáté tisztjeinek a dekonspirálásáról. Az előírás nemzetbiztonsági okokból nem vonatkozna a titkosszolgálatok jelenleg is aktív tisztjeire. A miniszterelnök tanácsadója szerint erre azért van szükség, hogy a közvélemény ne csak a besúgókat, hanem ezek beszervezőit is megismerhesse. Oprea egyébként elmondta: Tãriceanu kérésére jelentést készít arról, hogy a kormány jelenlegi tisztségviselői közül kik működtek együtt a Szekuritátéval. Eközben Emilian Frâncu liberális képviselő, a PNL Vâlcea megyei elnöke beismerte, együttműködött a Szekuritátéval, jelentései azonban „ártalmatlanok” voltak. Frâncu kiemelte, nem volt a politikai rendőrség tagja, és besúgónak sem sorolható be, ugyanis nem írt alá kötelezvényt a volt titkosszolgálatnak.

Felelősségre vonhatók a besúgók?
Arra kérdésre vonatkozóan, hogy büntetőjogilag felelősségre vonhatók-e a korábban magukat tisztának tekintő, az átvilágítók rostáján mégis fennakadó politikusok az RMDSZ jogász politikusai közül, Frunda György és Máté András Levente nemmel, míg Ecktstein-Kovács Péter igennel válaszolt. A Krónikának nyilatkozó, neve elhallgatását kérő ügyész szerint bűnténynek számít a politikusok hamis nyilatkozata. A büntető törvénykönyv (BTK) 292-es cikkelye értelmében akár két év börtönbüntetés is kiróható ellenük. Az ügyész azonban kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy börtönbüntetéssel sújtják a hamisan nyilatkozókat, ugyanis továbbra is élvezhetik a parlamenti mentelmi jog védelmét.

Felhívások a dossziék nyilvánossága érdekében
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) csíkszeredai szervezete felkérte Garda Dezsőt, Kelemen Hunort, Sógor Csabát és Verestóy Attilát, hogy a tisztánlátásért és a megfelelő tájékoztatásért hozzák nyilvánosságra a teljes doszsziéjukat. Az MPSZ csíkszeredai elnöke, Márton Róbert kijelentette, a Székelyföld lakói képesek lesznek az iratok alapján eldönteni: ki volt besúgó, és ki nem. „A CNSAS akár felmenti, akár elmarasztalja a megnevezett politikusokat, nincs szükség a homályos bukaresti értékítéletekre”– mondta Márton. Hasonló módon kezdeményezte a Transindex internetes újság, hogy Frunda György szenátor is hozza nyilvánosságra a Szekuritáté vele kapcsolatos anyagát. Krónika