2009. május 14., 15:582009. május 14., 15:58
A demonstráció legfőbb céljaként a résztvevők hatékony válságellenes tervek követeltek, amelynek legfontosabb eleme a munkahelyek megtartása, illetve új munkahelyek létre hozása, valamint a bérek vásárlóértékének megtartása. Emellett úgy vélik: válságidőszakban a minimálbér összegét a jelenlegi hatszázról nyolcszáz lejre kell emelni. Követelték egyúttal az energetikai szektor, a közoktatás, és az egészségügy reformját.
Hasonló jellegű megmozdulásokra készül a Alfa Kartell szakszervezeti tömb is. Az érdekképviseleti tömörülés június 5-én 15 perces szolidaritási sztrájkot hirdet, majd május 20. és június 20. között a megyeszékhelyeken szerveznek tüntetéseket.
| Újraértékelik a vasúttársaság átalakítási tervezetét – dőlt el a közlekedési tárca és a vasúttársaság közötti csütörtöki egyeztetésen. Viorel Scurtu CFR-vezérigazgató a Radu Berceanuval folytatott tárgyalást követően elmondta, egyelőre nem nyilvános az átalakítási terv, mivel az napról napra változik. Jövő héten a CFR vezetése a vasutas szakszervezetekkel is megvitatja a témát. Mint arról korábban beszámoltunk, Berceanu miniszter az átalakítás és a költséghatékonyság jegyében mintegy 3700 vasutas nyugdíjazását kezdeményezte. |
Közben a kormány további részleteket hozott nyilvánosságra a közalkalmazottak egységes bérezését illető tervekről. Emil Boc kormányfő a szerda esti kabinetülést követően elmondta, a kormányzati, a törvényhozási és az igazságügyi szférában dolgozó közalkalmazottak bére között egyensúlyt kívánnak teremteni, a bérszintet pedig alku során döntik el.
Az egységes bérezés kidolgozásával megbízott munkacsoport egyébként három bérezési szint létrehozására tett javaslatot. Az elsőbe a legmagasabb illetmények tartoznak, amelyeket az egyetemi tanárok, ügyészek, bírák, magas rangú katonatisztek – tábornoki rangon felül – kapnak. A másodikba a főorvosok, egyetemi előadótanárok, tíz évnel hosszabb szolgálati idővel rendelkező gimnáziumi tanárok, a katonatisztek – ezredesi ranggal bezárólag – , felsőoktatási diplomával rendelkező felügyelők és jegyzők, gyógyszerészek tartoznak. A harmadik bérszint a közrendőröké, önkormányzati jegyzőké, laboránsoké és tanítóké. A munkacsoport oly módon dolgozza majd ki a béreket, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb bérek közötti arány 1 a 15-höz legyen. Jelenleg ez az arány 1 a 72-höz.
Őrizetbe vettek pénteken egy moldovai állampolgárságú kamionsofőrt, akit csütörtökön értek tetten, amikor a gépjármű raktérbe rejtett fegyvereket próbált átcsempészni a határon az albiţai határátkelőnél.
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.