
Fotó: Miklós Zoltán/Facebook
Ciprian-Constantin Șerban képviselőházi elnök kedden közölte, hogy az intézmény szervezeti felépítésének tanulmányozása nyomán 240 állásról állapították meg, hogy felszámolható.
2025. január 28., 17:362025. január 28., 17:36
2025. január 28., 18:192025. január 28., 18:19
A házelnök közleményben tájékoztatta az Agerprest, hogy a kiadáscsökkentő intézkedések részeként 240 állást szüntetnek meg a képviselőházban.
A tervek szerint 71 álláshelyet szüntetnének meg a törvényhozási főosztályon és a technikai titkárságon (az elnöki kancellárián, a házbizottsági tagok kabinetjeiben, a szakbizottsági elnökök kabinetjeiben, a szakbizottságok munkaközösségeiben),
15 álláshelyet szüntetnek meg a kommunikációs igazgatóságon, a parlament tevékenységét előmozdító igazgatóságon és az informatikai igazgatóságon; 14 álláshelyet a gazdasági és a humánerőforrás-osztályon; 8 álláshelyet az ellenőrzési igazgatóságon és az auditszolgálatnál.
Mindezek mellett 13 munkahely szűnik meg a parlamenti tanulmányok igazgatóságán és a külügyi kapcsolatok és protokoll igazgatóságán; 45 állás a szállítási és adminisztrációs igazgatóságon és a műszaki fejlesztési központban; 19 állás a belügyek igazgatóságán, az operatív műszaki igazgatóságon és a közbeszerzések igazgatóságán és 37 a nemzetközi konferenciaközpontban – közölte az intézményvezető.

Novemberben 1,306 millió közalkalmazottat tartottak nyilván, ami közel 6000-rel több, mint az előző hónapban.
Az új szervezeti felépítést („organigramm”) szerdán, január 29-én terjesztik a házbizottság elé, majd kérik a plénum jóváhagyását. Șerban közölte, a leépítés a kollektív elbocsátásokra vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartásával zajlik majd.
Ezt az intézmény általános költségeinek észszerűsítéséből fakadó megtakarítások egészítik majd ki – közölte még a házelnök.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Az államreformmal, illetve a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is felmerültek a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő kedd esti egyeztetésén.
Nicușor Dan államfő ismét a korábbi kormánykoalíció pártjaiból álló kormányt szeretne egy technokrata miniszterelnök irányításával, ha az Eugen Tomac alakította kormány nem kap bizalmat a parlamentben – közölte több bukaresti sajtóorgánum.
Egy szakértői kormány „a parlamenti demokrácia háttérbe szorítását jelenti, ami nem helyes” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Cáfolta Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
Nem mindegyik önkormányzat alkalmazza azt a jogszabályt, amely – a többlépcsős procedúrát egyszerűsítve – lehetővé teszi a településekre bejáró veszélyes medvék azonnali kilövését – jelentette ki kedden Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Călin Georgescu kedden felszólította a parlament „hazaszerető tagjait”, hogy kezdeményezzék Nicușor Dan államfő hivatalából való felfüggesztését, aki szerinte „önkényesen és kihívóan” bízta meg Eugen Tomacot kormányalakítással.
Japánsztrájkba kezdtek kedden az egészségügyi alkalmazottakat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség tagjai – elégedetlenségük oka a készülő bértörvény.
Az RMDSZ nem ígérheti, hogy bizalmat szavaz az Eugen Tomac által tető alá hozott kormánynak a parlamentben – jelentette ki kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök.
szóljon hozzá!