Az ingatlanadó emelésével is növelni kívánja a költségvetési bevételeket a kormány
Fotó: Tuchiluș Alex
Jelentős mértékben emelkednek jövőre a gépjármű- és ingatlanadók Romániában, az erről szóló törvénycsomagot kedden tűzik a parlament napirendjére. Becslések szerint az ingatlanok esetében az emelkedés 80 százalékosra is rúghat.
2025. november 17., 19:562025. november 17., 19:56
2025. november 17., 20:112025. november 17., 20:11
Ilie Bolojan kormányfő a Megyei Jogú Városok Szövetségének hétfői közgyűlésén reményének adott hangot, miszerint a kétkamarás román parlament plénuma kedden tárgysorra tűzi a helyi adókra vonatkozó pénzügyi csomagot. Ehhez először is szükség lesz azoknak az előírásoknak a módosítására, amelyeket korábban az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított az alkotmánybíróság. A taláros testület által kifogásolt elképzelések között szerepel az is, amelyek szerint hazugságvizsgálatnak vetnék alá az adóhatóság (ANAF) munkatársait.
A miniszterelnök közölte, a módosító javaslatok elfogadása lehetővé tenné, hogy a jövő évtől emeljék a gépjármű- és ingatlanadókat. A kormányfő hozzátette, az adóemelésekre azért van szükség, hogy csökkenteni lehessen az áfarést, vagyis a potenciálisan beszedhető általános forgalmi adó és a ténylegesen beszedett általános forgalmi adó összege közötti különbözetet.
A Profit.ro gazdasági-pénzügyi portál becslése szerint egy bukaresti háromszobás lakás esetében a jelenlegi 198 lejes ingatlanadó helyett jövőre 355 lejt kell majd fizetnie a tulajdonosnak. A törvényjavaslat a pénzügyi törvénykönyvben szereplő adóalapok 2,68-szoros aktualizálását javasolja, függetlenül az épület típusától (beton, fa, stb.). A jelenleg érvényes értékek 2015-ből származnak, ám időközben az inflációhoz igazították őket.
Akár 70 százalékkal is emelkedhet az ingatlanadó a jövő évben bizonyos településeken Ilie Bolojan kormányfő bejelentése szerint. A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
A gépjárművek esetében a „szennyező fizet” elvet alkalmazná a kormány a közteher megállapításakor.
Az Ilie Bolojan liberális miniszterelnök vezette négypárti kormány júniusi beiktatása óta a GDP 9 százalékát meghaladó, tarthatatlan költségvetési hiány lefaragása érdekében több bevételnövelő és költségcsökkentő intézkedéscsomagot is bevezetett. A kabinet szeptember elsején jelentett be kormányzati felelősségvállalást a parlamentben öt olyan törvénytervezetért, amely a deficit lefaragását szolgálja. Az alkotmánybíróság azonban az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította az adóbevételek növelésére vonatkozó deficitcsökkentő csomagot, akárcsak a bírák és az ügyészek nyugdíjkorkedvezményét fokozatosan megszüntető és a különnyugdíjak összegét csökkentő törvénytervezetet.
A bírák és ügyészek nyugdíjazására vonatkozó törvénytervezet és a közigazgatási reformról szóló jogszabályjavaslat utolsó részleteiről tárgyalnak hétfői tanácskozásukon a koalíció vezetői a bukaresti Victoria-palotában. Az ülésen Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke mellett többek között Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Claudiu Manda PSD-főtitkár, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Cseke Attila fejlesztési miniszter és Varujan Pambuccian, a kisebbségek parlamenti frakciójának vezetője vesz részt. Bolojan a Megyei Jogú Városok Szövetségének hétfői közgyűlésén elmondta, hogy a kormány nagy valószínűséggel jövő héten felelősséget vállal a parlamentben a helyi és központi közigazgatás reformjáról szóló tervezetért. A miniszterelnök pénteken azt nyilatkozta, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazására vonatkozó jogszabályjavaslatot a következő hét elején véglegesíti a koalíció. A koalíció hétfői ülésén a jövő évi minimálbér, illetve a nyugdíjak és az állami fizetések halmozásának tilalma is terítékre kerül.
Jelenleg a helyi adók 60-70 százalékos emeléséről van szó, de ez még nem a végleges változat – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!