
Az ingatlanadó emelésével is növelni kívánja a költségvetési bevételeket a kormány
Fotó: Tuchiluș Alex
Jelentős mértékben emelkednek jövőre a gépjármű- és ingatlanadók Romániában, az erről szóló törvénycsomagot kedden tűzik a parlament napirendjére. Becslések szerint az ingatlanok esetében az emelkedés 80 százalékosra is rúghat.
2025. november 17., 19:562025. november 17., 19:56
2025. november 17., 20:112025. november 17., 20:11
Ilie Bolojan kormányfő a Megyei Jogú Városok Szövetségének hétfői közgyűlésén reményének adott hangot, miszerint a kétkamarás román parlament plénuma kedden tárgysorra tűzi a helyi adókra vonatkozó pénzügyi csomagot. Ehhez először is szükség lesz azoknak az előírásoknak a módosítására, amelyeket korábban az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított az alkotmánybíróság. A taláros testület által kifogásolt elképzelések között szerepel az is, amelyek szerint hazugságvizsgálatnak vetnék alá az adóhatóság (ANAF) munkatársait.
A miniszterelnök közölte, a módosító javaslatok elfogadása lehetővé tenné, hogy a jövő évtől emeljék a gépjármű- és ingatlanadókat. A kormányfő hozzátette, az adóemelésekre azért van szükség, hogy csökkenteni lehessen az áfarést, vagyis a potenciálisan beszedhető általános forgalmi adó és a ténylegesen beszedett általános forgalmi adó összege közötti különbözetet.
A Profit.ro gazdasági-pénzügyi portál becslése szerint egy bukaresti háromszobás lakás esetében a jelenlegi 198 lejes ingatlanadó helyett jövőre 355 lejt kell majd fizetnie a tulajdonosnak. A törvényjavaslat a pénzügyi törvénykönyvben szereplő adóalapok 2,68-szoros aktualizálását javasolja, függetlenül az épület típusától (beton, fa, stb.). A jelenleg érvényes értékek 2015-ből származnak, ám időközben az inflációhoz igazították őket.

Akár 70 százalékkal is emelkedhet az ingatlanadó a jövő évben bizonyos településeken Ilie Bolojan kormányfő bejelentése szerint. A miniszterelnök közölte, ezekre a korrekciókra a Romániát sújtó költségvetési deficit miatt van szükség.
A gépjárművek esetében a „szennyező fizet” elvet alkalmazná a kormány a közteher megállapításakor.
Az Ilie Bolojan liberális miniszterelnök vezette négypárti kormány júniusi beiktatása óta a GDP 9 százalékát meghaladó, tarthatatlan költségvetési hiány lefaragása érdekében több bevételnövelő és költségcsökkentő intézkedéscsomagot is bevezetett. A kabinet szeptember elsején jelentett be kormányzati felelősségvállalást a parlamentben öt olyan törvénytervezetért, amely a deficit lefaragását szolgálja. Az alkotmánybíróság azonban az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította az adóbevételek növelésére vonatkozó deficitcsökkentő csomagot, akárcsak a bírák és az ügyészek nyugdíjkorkedvezményét fokozatosan megszüntető és a különnyugdíjak összegét csökkentő törvénytervezetet.
A bírák és ügyészek nyugdíjazására vonatkozó törvénytervezet és a közigazgatási reformról szóló jogszabályjavaslat utolsó részleteiről tárgyalnak hétfői tanácskozásukon a koalíció vezetői a bukaresti Victoria-palotában. Az ülésen Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke mellett többek között Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Claudiu Manda PSD-főtitkár, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Cseke Attila fejlesztési miniszter és Varujan Pambuccian, a kisebbségek parlamenti frakciójának vezetője vesz részt. Bolojan a Megyei Jogú Városok Szövetségének hétfői közgyűlésén elmondta, hogy a kormány nagy valószínűséggel jövő héten felelősséget vállal a parlamentben a helyi és központi közigazgatás reformjáról szóló tervezetért. A miniszterelnök pénteken azt nyilatkozta, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazására vonatkozó jogszabályjavaslatot a következő hét elején véglegesíti a koalíció. A koalíció hétfői ülésén a jövő évi minimálbér, illetve a nyugdíjak és az állami fizetések halmozásának tilalma is terítékre kerül.

Jelenleg a helyi adók 60-70 százalékos emeléséről van szó, de ez még nem a végleges változat – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását.
Az egyre növekvő számú drónincidensek miatt a román kormány tájékoztató kampányt indít – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) országos vezetőtanácsa egyhangúlag elfogadta az Előre hozott választásokat! Romániának új kezdetre van szüksége című határozatot.
Rendkívül szigorú állategészségügyi intézkedésekkel próbálja visszaszerezni Románia az Európai Bizottság bizalmát, és újraindítani a juh- és kecskeexportot.
Dróndaraboknak tűnő tárgyakat találtak szombaton Eforie Sudon és Eforie Nordon - közölték az Eforie Nord-i vízimentők.
A román kormány a tervezettnél tovább működteti a turceni-i és a craiovai lignitalapú energiatermelő egységeket, noha az ország az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy 2026. augusztus 31-éig leállítja őket.
A román hadsereg hamarosan már nem csupán a levegőből lesz képes megsemmisíteni az ország légterét megsértő drónokat – jelentette ki pénteken Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka is azok közé tartozik, akik manipulálták az elmúlt évek választásait, hogy Nicușor Dan államfő lehessen – állította Geoge Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
Románia állandó népessége 19,041 millió fő volt 2026. január 1-jén, 1829-cel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!