Klaus Iohannis lemondott a magyar és német polgártársak anyanyelvükön történő köszöntéséről (archív felvétel)
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis szombaton üzenetet fogalmazott meg a nyugati kereszténység húsvéti ünnepe alkalmából.
2024. március 30., 14:122024. március 30., 14:12
2024. március 30., 14:502024. március 30., 14:50
Ebben az államfő békét, egészséget és örömöt kívánt a romániai római katolikus, református, unitárius és evangélikus híveknek. „A küzdelmeink és megpróbáltatásaink közben a húsvét lehetőséget ad az együttlétre a szeretteinkkel, és emlékeztet bennünket arra, hogy az isteni szeretet és hatalom mindig velünk van. A szolidaritás és az együttérzés szellemében fordítsuk gondolatainkat és imáinkat a szenvedők felé, felajánlva nekik a remény fénysugarát és a hit vigasztalását. Soha nem szabad elfelejtenünk: a legnagyobb erőnk abban a rendkívüli képességünkben rejlik, hogy gondoskodunk egymásról és a rászorulók mellé állunk” – idézte az Agerpres szerint az államfőt az elnöki hivatal szombati közleménye.
Pedig az államfő korábban nemcsak írásban, hanem esetenként videóban, élőszóban is „kellemes húsvéti ünnepeket” kívánt. Például 2021-ben, a hírhedt, „Ionopot chivanoc PSD” kezdetű 2020-as, magyarellenes kirohanása utáni első húsvéti üzenetének végén is megszólalt magyarul.
Szükségünk van arra a hitre és reménységre, amelyet a feltámadás fénye nyújt nekünk – fogalmazott a román államfő húsvéti üzenetében, amelynek végén magyarul is megszólalt.
Egy évvel később, 2022-ben már csak szöveges formátumú üdvözletet küldött, amelynek végén ugyanakkor megjelent a „Cristos a înviat! Kellemes Húsvéti Ünnepeket! Frohe Ostern!” üzenet. Tavaly hasonlóképpen járt el Iohannis, aki német származású evangélikusként – római katolikus román feleségével – a magyar keresztények zömével együtt, most ünnepli a húsvétot.
Idén azonban – a választási szuperévben – már „kikopott” a jókívánságok végéről a magyar és a német üdvözlet. Mint ismeretes, Klaus Iohannis utolsó mandátumát tölti Románia államfőjeként. A négy évvel ezelőtti „örök ellenség”, „vörös pestis”, azaz a Szociáldemokrata Párt (PSD) – amellyel az államfő volt alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ma már koalíciót alkotva együtt kormányoz – által adott miniszterelnök, Marcel Ciolacu, illetve a PNL elnöke, Nicolae Ciucă Facebook-oldalán szombat kora délutánig nem jelent meg üzenet a húsvétot most ünneplők számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!