Mozgalmas időszak. A magyarellenes Mihai Tîrnoveanu párttá léptette elő „nemzeti mozgalmát”
Fotó: Facebook/Mihai Tîrnoveanu
Az elmúlt szűk másfél évben több mint 30 új pártot jegyeztek be Romániában, és jelentős részük ultranacionalista, összeesküvés-elméletek híve, Nyugat- és globalizációellenes, illetve oroszbarát nézeteket vall. Bár sok új alakulat egyértelműen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) sikerén felbuzdulva próbálja ugródeszkaként használni a szélsőséges, gyűlölködésből és nemzetféltésből táplálkozó hazafiasságot, elemzők szerint az AUR árnyékában nem teremhet sok babér számukra.
2023. május 24., 09:122023. május 24., 09:12
2023. május 24., 11:572023. május 24., 11:57
A bukaresti törvényszék adatai szerint – melyeket az Adevărul című lap összesített – tavaly 33 új párt bejegyzésére bólintottak rá, idén pedig, a 2024-es választási év „küszöbén”, eddig már öttel gyarapodott a politikai alakulatok száma. A fővárosi lap összeállítása szerint ezek mintegy harmada szélsőséges, Európai Unió- és NATO-ellenes elveket hirdet, a Nyugat által képviselt értékek ellen fordul.
Az alakulat schengeni csatlakozást sem akar, ugyanis szerintük erősen őrzött saját határokra van szükség. Nincs szükség külföldi élelmiszerre és energiára sem, itthon pedig azonnal eltörölnék a különleges nyugdíjakat, a „megmagyarázhatatlanul” szerzett vagyonokat pedig elkoboznák.
A RoExitet egyébként három kolozsvári személy alapította – mint ismeretes, 2015, a pártbejegyzés jelentős megkönnyítése óta ezt gyakorlatilag bárki megteheti. Ez először a 2016-os választások előtt bejegyzett 22 új alakulat megjelenésében csapódott le, majd a pandémia kedvüket szegte a kezdeményezőknek, de tavaly rekordszámú új „szüleménnyel” jelentkeztek a közéleti szereplésre vágyók.
A korábbi úzvölgyi, illetve az idei nagykárolyi magyarellenes megmozdulások egyik szervezője a Nemzeti Mozgalom Párt (Partidul Mișcarea Națională) révén lépett a civil prériről a politika mezejére, Románia „felszabadítását”, természeti kincseinek visszaszerzését, a „Nemzeti Örökség, azaz az Égi Gazdagság” visszahódítását ígéri – emlékeztet összeállításában a Szabad Európa román nyelvű honlapja.
Erős „konkurenciát” jelenthet Tîrnoveanuék számára a szintén mostanában alapított Liga a Hazafiak Egyesítéséért (Liga pentru Unificarea Patrioților, rövidítése LUP, azaz farkas), amelyet a belügy volt tisztjei hoztak létre, vagy a QAnon Hazafiak Pártja (Partidul Patrioților QAnon), amely nemzetközi összeesküvés-elméleteket, Putyin-propagandát „hoz haza”.
De ott a Román Nép Hazafiai Párt (Partidul Patrioții Poporului Român) is, amelyet három bihari személy alapított. Köztük van Vasile Lască, aki a parlamenti képviselettel rendelkező Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kizárt honatya, Mihai Lască testvére. Utóbbi az igazságszolgáltatással is hadakozó politikus, számos összeesküvés-elmélet terjesztője, oltásellenes tüntetések szervezője, azon négy parlamenti képviselő egyike, akik tavaly Oroszország bukaresti nagykövetségére látogattak, hogy „Románia semlegességéről” tárgyaljanak az ukrajnai háború kapcsán.
A sor szintén az AUR-ból kizárt szenátortárs, Diana Șoșoacă S.O.S. nevű pártjával folytatható, de ide sorolható a Román Család Szövetsége (Uniunea Familiei Românești) nevű párt is, melynek alapítója, Elena Valentina Cioancă aktivista szintén sok mindenben osztja a nacionalista vonal példaképének számító AUR vezetőinek nézeteit.
Roexitet követelő alakulat vagy az összeesküvés-elméleteket terjesztő Qanon romániai pártja is bejegyzésre vár egyebek mellett a Bukaresti Törvényszéken: az AUR több egykori, többségében erdélyi tagja is pártalapításra adta a fejét.
Amelyek bizony jó néhány új alakulat víziójában visszaköszönnek. Nem véletlenül, hiszen a George Simion és Dan Tanasă nevével fémjelzett szélsőséges párt nagyot kaszált az elmúlt választásokon, és a pandémia, illetve egyéb válságok okozta bizonytalan időkben töretlen a népszerűsége.
Utóbbi párt korábbi szimpatizánsai egyébként mérsékeltebb vonalon is próbálkoznak: a LEU (oroszlán) nevű új alakulat jobbközép-konzervatívnak tartja magát.
Egy új párt alapítása természetesen nem áll távol a tűzhöz anno közel került, fontos tisztségeket betöltő, ám különutassá váló politikusoktól sem. A börtönt megjárt Liviu Dragnea volt szociáldemokrata (PSD) pártvezér szabadulása után, 2021-ben kivette részét az Igazságért Szövetség (Alianță pentru Adevăr) megalapításából, de tavaly összerúgta a port a párt kirakatemberével. Aztán tavaly szintén volt „segédjeivel” tető alá hozta a Szuverén Románia Pártot (Partidul România Suverană), amelynek már elnökjelöltjét is bejelentette Carmen Dan volt belügyminiszter személyében. Azonban – amint az Europalibera.org említett összeállításában olvasható – idén áprilisban éppen az egyik alapító sikeresen megtámadta a bíróságon a pártbejegyzést, így Dragnea ismét „politikai képviselet” nélkül maradt.
Eközben korábbi kegyeltje, Viorica Dăncilă volt miniszterelnök fiatalokkal indította útjára a Nemzet Emberek Együtt Pártot (Partidul Națiune Oameni Împreună – NOI, azaz mi), amely balközép nézeteket vall. Jobbközépről egy másik miniszterelnök, Ludovic Orban volt liberális vezető „támad” a Jobboldal Ereje (Forța Dreptei) nevű új alakulattal. „Kettejük között” pedig egy harmadik volt kormányfő, Dacian Cioloș szorít helyet magának a szociálliberális, Európa-párti ideológiát valló, az USR-PLUS színeiben EP-képviselői mandátumot szerző társaival alapított REPER (Reînnoim Proiectul European al României, azaz Megújítjuk Románia Európai Projektjét) nevű párttal.
Megemlítik a Magyar Polgári Erő létrejöttét, megjegyezve, hogy alapítója a Székelyföld autonómiatervezetét a parlamentben benyújtó Kulcsár-Terza József. Írnak a két korábbi alakulat fúziójából keletkezett Erdélyi Magyar Szövetségről is, amelynek – amúgy a cikkben meg nem nevezett – elnökét, Zakariás Zoltánt a bukaresti parlamentben tavaly beterjesztett, „a budapesti kormány LMBTQ-ellenes törekvéseit lemásoló” törvénytervezettel azonosítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Prahova, Argeș és Suceava megyei településeket érintené a leginkább, ha országosan 40 százalékkal csökkenne az önkormányzati alkalmazottak megengedett száma.
Az augusztus 25–31. közötti héten 3982 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 3,4 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt kedd délben 11 óra 59 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Új tanév, új bérletek és jegyek: a CFR Călători közölte, milyen feltételekkel utazhatnak ingyen a diákok a romániai vonatokon.
Ilie Bolojan keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a koalíciós partnerek értésére adta: ha nem tartják magukat a koalíció megalakításakor vállaltakhoz, nehéz lesz ellátnia a miniszterelnöki feladatokat.
Az idei év első hat hónapjában a tavalyi első félévhez képest 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha elméletileg csökkenniük kellett volna 5 százalékkal.
Kánikulára figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) több déli, délkeleti, nyugati és délnyugati megyére.
Újabb figyelmeztető üzenetet küldött a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) keddre virradóra Tulcea megye lakosságának a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadások miatt. Idén ez már a hatodik eset.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!