2009. november 01., 12:232009. november 01., 12:23
Az MKB Veszprém egykori kézilabdázójára emlékező ünnepséget a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége rendezte. Az emléktábla elkészítését a Romániai Magyar Üzleti Egyesület és a Magyar Klub Egyesület kezdeményezte, e két szervezet gyűjtötte össze a pénzt. Az ünnepségen jelen volt Debreczenyi János, Veszprém polgármestere és Tömböl László vezérezredes, honvéd vezérkari főnök, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet. Beszédet mondott Elizabeta Lipa, a Dinamo Sport Klub elnöke is. Az ünnepség vendége volt Petre Cozma, a meggyilkolt sportoló édesapja.
A miniszter beszédében felidézte: két országot, két nemzetet sújtott le februárban Marian Cozma tragikus halála. Romániát egy fiatal, az ország egyik legjobb kézilabdázójának elveszítése miatt, Magyarországot pedig az ország legjobb csapata egyik legjobb játékosának megdöbbentő elveszítése miatt.
Marian Cozma halála eddig példa nélküli összefogásra ösztönözte a két országot, a két népet, a magyar és a román közélet egy emberként mozdult meg szinte már a tragédia másnapján – mondta Szekeres Imre.
A két népnek hősei, példaképei vannak, akiket tisztelnünk kell. Még akkor is, ha a történelem során sokszor egymás ellen harcoltak – állapította meg a miniszter. Hozzáfűzve: a modern időkben már csak a sportban küzdünk egymás ellen, azután kezet fogunk. „A győztes ünnepel, a vesztes bánkódik. Tisztelnünk kell egymást, tisztelnünk kell példaképeinket. Ma, magyarként, egy olyan román sportoló emléke előtt tisztelgek, akit mindkét ország saját halottjaként tisztel” – mondta.
„Emlékeztessen mindnyájunkat ez az emléktábla egy olyan sportolóra, aki példát mutatott, akit példaként állíthatunk” – mondta Szekeres Imre, kifejezve óhaját, hogy „a magyar-román férfi kézilabda mérkőzés örökre barátságos marad”.
A Cozma-emléktábla felavatása után Szekeres Imre részt vett a bukaresti Calvineum református temetőben létesített Magyar Hősi Parcella és az ott felállított emlékmű felavatásán is, ahol azt hangsúlyozta, hogy történelmi sérelmeik ellenére Románia és Magyarország ma már szövetséges állam, a két nemzet, amelynek közös múltja van, minden területen az együttműködést keresi.
Az emlékhely a háborúkban Románia területén meghalt magyar katonák tiszteletére készült. A miniszter beszédében felidézte: korábbi időszakokban hadseregeink egymásnak feszültek, katonáink nem szövetségesként, hanem az ellenségeskedés értelmében kaptak parancsokat. Ők teljesítették a katonai esküt, követték a hadparancs által irányított román és magyar zászlót. „Katonáink szenvedték meg igazán a háborúk borzalmait” – állapította meg a szónok.
Ezek a katonák – románok és magyarok – teljesítették kötelességüket életükben, és teljesítik egy másik - parancs nélküli - kötelességüket haláluk óta is – mondta a miniszter, úgy fogalmazva, hogy elhunyt katonáink mára az államaink közötti béke zálogai lettek.
Szekeres Imre hangsúlyozta: „Mára megtanultuk becsülni halott katonáinkat. Ez a korszak már megértette velünk, hogy a másik katona is parancsot, sőt esküt teljesített - amiért hősként kell őt tisztelnünk. Más állam, más ország, más nép hősei – de az a föld, ahol testük porlad, védett és tisztelt hely: katonasír, amely védelmet élvez”.
Ami ránk maradt tőlük: végső nyughelyük sírhalma. Sokszor még annyi sem. Ezért emelték az ismeretlen katona emlékműveit Magyarországon, de más országok területén is a háborúk után – jegyezte meg a tárcavezető. Utalt arra, hogy a magyar és a román nép között bonyolult és ellentmondásos a történelmi kapcsolat, de ma már nem a különbözőség, hanem az azonosság lett a kapcsolatok alapja.
Mára mindkét országban a katonaság intézménye átalakult, a NATO tagjaiként látják el feladatukat, e hadseregek a tapasztalatok átadásával, tanácsokkal segítik egymást, közös zászlóaljat működtetnek.
Szekeres emlékeztetett arra, hogy a Magyar Hősi Parcella emlékművének alapkövét 2002 októberében helyezték el. Azóta hosszú idő telt el, nemcsak a művészi emlékmű készült el, hanem 2008 márciusában létrejött a román-magyar hadisírok jogi helyzetéről szóló nagy jelentőségű megállapodás is.
Szekeres Imre emlékeztetett arra, hogy a két világháború hatalmas emberáldozatot követelt Magyarországtól, ezért különösen jelentős számunkra, hogy most már államközi egyezmények is hozzájárulnak halottaink végtisztességéhez, sírjaik védelméhez, ápolásához. A történelem során ugyanakkor harcoltak magyar zászlók alatt román nemzetiségű, és román zászló alatt magyar anyanyelvű katonák is – mondta a miniszter, utalva arra, hogy a román katonáknak is áll már Budapesten hasonló mementója.
A rendezvényen részt vett Viorel Oancea, román védelempolitikai államtitkár és Tömböl László vezérezredes, a honvédelmi minisztérium honvéd vezérkari főnöke.
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.