Az új szabályozás a beteg pihenését is szolgálná, a gyógyulását is elősegítené
Fotó: Veres Nándor
Megváltoztatnák a beteglátogatásra vonatkozó szabályokat a hatóságok, valamint módosítanák, miként tájékoztatják a hozzátartozókat a kórházban fekvő beteg állapotáról. András-Nagy Róbert sepsiszentgyörgyi kórházigazgató lapunknak elmondta, az új módosítással nemcsak a gyógyítás folyamatát könnyítenék meg az orvos számára, hanem a beteg jogait is védenék.
2022. december 06., 14:142022. december 06., 14:14
Lezárult annak a miniszteri rendeletnek a nyilvános vitája, amely a beteglátogatást szabályozza. Az egészségügyi minisztérium megváltoztatná a beteglátogatásra vonatkozó szabályokat, valamint azt is módosítanák, miként tájékoztatják a hozzátartozókat a kórházban fekvő beteg állapotáról. András-Nagy Róbert kórházigazgató lapunknak kifejtette, a tervezett módosítás több jelenlegi problémát megold, a látogatás és a tájékoztatás ugyanis egy kötéltánc, folyamatos együttműködést igényel a beteg, a hozzátartozók és az egészségügyi személyzet részéről, és ha bármelyik fél átlépi a jóérzés határait, annak általában a betegek látják a kárát.
A tervezet értelmében hétköznapokon 15:00 és 20:00 óra között, hétvégén pedig 10:00 és 20:00 óra között lenne lehetőség a beteglátogatásra, legfeljebb 30 perces látogatási idővel.
Kérésre a kórházak kötelesek lesznek továbbá a beteg felvételét követő két órán belül telefonon vagy SMS-ben értesíteni a hozzátartozókat arról, hogy melyik osztályon, hányas számú kórteremben fekszik a beteg, valamint a kezelőorvos nevét, valamint azt a telefonszámot, amelyen a beteg állapotáról tájékoztatást kaphatnak.
Ha a miniszteri rendelet életbe lép, több problémát is megold – szögezte le megkeresésünkre András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója rámutatott, elsősorban az segít, ha legtöbb 30 perces látogatási időt szabnak meg, és nem fordulhat elő, hogy reggel 8 órakor megérkezik a beteg ágya mellé a házastársa, és este 8 órakor távozik.
– tette hozzá az igazgató.
Felidézte, előfordult, hogy a légzéselégtelenséggel küzdő beteg telefonja folyamatosan csöngött, a rokonok, a barátok, a szomszédok is hívták, érdeklődtek a hogylétéről, ám a sok beszéd megerőltető volt számára, késleltette a gyógyulását. Hasonló a helyzet a látogatókkal is, szem előtt kell tartani, hogy a páciensnek pihennie kell, hogy gyógyuljon. Másrészt a kórtermekben folyamatosan különböző tevékenységek zajlanak – kezelés, kötözés, mosdatás –, mely közben a beteget feszélyezi egy kívülálló jelenléte. Egy helyiségben pedig általában több beteg is fekszik, tehát az egyik hozzátartozói a másik számára idegenek. Ha minderre a kórházi alkalmazottak felhívják a látogatók figyelmét, sok esetben rossz néven veszik – részletezte a kórházigazgató.
A pácienshez rendelt kód általános adatvédelmi szabályozási (GDPR) kérdéseket, a betegjog vetületeit is egyértelműsítheti, nem utolsósorban pedig korlátozza a betelefonálók számát – mondta András-Nagy Róbert. Kifejtette, szintén a pandémia alatt szembesültek azzal, hogy a beteg számos rokona telefonált, a hogylétéről érdeklődve, így ugyanarról a páciensről, ugyanazokat az információkat többször is el kellett hogy mondja az orvos vagy az asszisztens.
A további lépések még kidolgozásra szorulnak, például, hogy az országos rendszer vagy a kórház generálja a betegkódot, azt majd milyen fokú hozzátartozó és mi módon kapja meg. Az eljárás mindenkinek, az orvosnak, az asszisztensnek biztonságot nyújt, hogy valóban felhatalmazott személlyel beszél, így olyan információkat is megoszt, amit eddig lehet visszatartott egy telefonbeszélgetés alkalmával. Kiegyensúlyozott hozzáállásra, együttműködésre van szükség a beteg, a kórházi szakemberek és a hozzátartozók között, ha az egyensúly megbomlik, annak elsősorban a beteg látja a kárát – hangsúlyozta András-Nagy Róbert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!