
Az új szabályozás a beteg pihenését is szolgálná, a gyógyulását is elősegítené
Fotó: Veres Nándor
Megváltoztatnák a beteglátogatásra vonatkozó szabályokat a hatóságok, valamint módosítanák, miként tájékoztatják a hozzátartozókat a kórházban fekvő beteg állapotáról. András-Nagy Róbert sepsiszentgyörgyi kórházigazgató lapunknak elmondta, az új módosítással nemcsak a gyógyítás folyamatát könnyítenék meg az orvos számára, hanem a beteg jogait is védenék.
2022. december 06., 14:142022. december 06., 14:14
Lezárult annak a miniszteri rendeletnek a nyilvános vitája, amely a beteglátogatást szabályozza. Az egészségügyi minisztérium megváltoztatná a beteglátogatásra vonatkozó szabályokat, valamint azt is módosítanák, miként tájékoztatják a hozzátartozókat a kórházban fekvő beteg állapotáról. András-Nagy Róbert kórházigazgató lapunknak kifejtette, a tervezett módosítás több jelenlegi problémát megold, a látogatás és a tájékoztatás ugyanis egy kötéltánc, folyamatos együttműködést igényel a beteg, a hozzátartozók és az egészségügyi személyzet részéről, és ha bármelyik fél átlépi a jóérzés határait, annak általában a betegek látják a kárát.
A tervezet értelmében hétköznapokon 15:00 és 20:00 óra között, hétvégén pedig 10:00 és 20:00 óra között lenne lehetőség a beteglátogatásra, legfeljebb 30 perces látogatási idővel.
Kérésre a kórházak kötelesek lesznek továbbá a beteg felvételét követő két órán belül telefonon vagy SMS-ben értesíteni a hozzátartozókat arról, hogy melyik osztályon, hányas számú kórteremben fekszik a beteg, valamint a kezelőorvos nevét, valamint azt a telefonszámot, amelyen a beteg állapotáról tájékoztatást kaphatnak.
Ha a miniszteri rendelet életbe lép, több problémát is megold – szögezte le megkeresésünkre András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója rámutatott, elsősorban az segít, ha legtöbb 30 perces látogatási időt szabnak meg, és nem fordulhat elő, hogy reggel 8 órakor megérkezik a beteg ágya mellé a házastársa, és este 8 órakor távozik.
– tette hozzá az igazgató.
Felidézte, előfordult, hogy a légzéselégtelenséggel küzdő beteg telefonja folyamatosan csöngött, a rokonok, a barátok, a szomszédok is hívták, érdeklődtek a hogylétéről, ám a sok beszéd megerőltető volt számára, késleltette a gyógyulását. Hasonló a helyzet a látogatókkal is, szem előtt kell tartani, hogy a páciensnek pihennie kell, hogy gyógyuljon. Másrészt a kórtermekben folyamatosan különböző tevékenységek zajlanak – kezelés, kötözés, mosdatás –, mely közben a beteget feszélyezi egy kívülálló jelenléte. Egy helyiségben pedig általában több beteg is fekszik, tehát az egyik hozzátartozói a másik számára idegenek. Ha minderre a kórházi alkalmazottak felhívják a látogatók figyelmét, sok esetben rossz néven veszik – részletezte a kórházigazgató.
A pácienshez rendelt kód általános adatvédelmi szabályozási (GDPR) kérdéseket, a betegjog vetületeit is egyértelműsítheti, nem utolsósorban pedig korlátozza a betelefonálók számát – mondta András-Nagy Róbert. Kifejtette, szintén a pandémia alatt szembesültek azzal, hogy a beteg számos rokona telefonált, a hogylétéről érdeklődve, így ugyanarról a páciensről, ugyanazokat az információkat többször is el kellett hogy mondja az orvos vagy az asszisztens.
A további lépések még kidolgozásra szorulnak, például, hogy az országos rendszer vagy a kórház generálja a betegkódot, azt majd milyen fokú hozzátartozó és mi módon kapja meg. Az eljárás mindenkinek, az orvosnak, az asszisztensnek biztonságot nyújt, hogy valóban felhatalmazott személlyel beszél, így olyan információkat is megoszt, amit eddig lehet visszatartott egy telefonbeszélgetés alkalmával. Kiegyensúlyozott hozzáállásra, együttműködésre van szükség a beteg, a kórházi szakemberek és a hozzátartozók között, ha az egyensúly megbomlik, annak elsősorban a beteg látja a kárát – hangsúlyozta András-Nagy Róbert.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
A tanárok heti 20 órás kötelező óraszáma európai viszonylatban a legalacsonyabbak között van – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő este a Digi24 televíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!