
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Nicolae Ciucă kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerdán bejelentette, hogy Florin Cîţu lemondott a szenátusi elnöki tisztségéből. Két hónappal ezelőtt a politikus a PNL éléről volt kénytelen távozni, tavaly novemberben pedig miniszterelnökként bukott meg a parlamentben.
2022. június 29., 11:282022. június 29., 11:28
2022. június 29., 12:162022. június 29., 12:16
A kormányfő szerint Alina Gorghiu veszi át ügyvivő jelleggel a felsőház irányítását. „Figyelembe véve a PNL felelősségét a kormányzati és parlamenti tevékenységben, és a koherencia szükségességét a kormány szintjén, melynek okán a döntéseket a koalícióban hozott politikai határozatokkal teljes összhangban kell meghozni, megbeszélésekre és vitákra került sor, amelyek eredményeként a szenátus elnöke, Florin Cîţu bejelentette lemondását” – jelentette ki Ciucă a PNL szenátorainak ülése után. A bejelentést a kormányzó alakulat vezetőségének ülése előzte meg, amelyen – kiszivárgott információk szerint – felszólították a volt miniszterelnököt, hogy váljon meg önszántából a szenátus elnöki posztjától, ellenkező esetben saját alakulata kezdeményezi a leváltását.
„Én pedig lemondtam, nem akartam abba a kellemetlen helyzetbe hozni pártbeli kollégáimat, hogy a párt vezetősége ellen szavazzanak. a tisztségek nem örök életre szólnak” – nyilatkozta újságíróknak Cîțu, aki korábban a közösségi médiában előszeretettel hasonlította magát Supermanhez.
Florin Cîţu (aláír) szerint a Marcel Ciolacu (jobbra) vezette PSD bírálata miatt kell távoznia
Fotó: Florin Cîţu / Facebook
A PNL volt elnöke szerint pártja jelenlegi vezetősége azt rótta fel neki, hogy bírálta a koalíciós partner Szociáldemokrata Pártot (PSD) és annak számos pénzügyi-gazdasági javaslatát, amelyek szerinte „ártanak a románoknak”. Cîțu – akit a napokban leváltottak a PNL bukaresti 3-as számú kerületi szervezetének éléről is – úgy véli, ha nem léptek volna koalícióra a szocdemekkel, megőrizhette volna tisztségét a szenátus élén.

Florin Cîţu szombaton bejelentette, hogy lemond a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéről.
Florin Cîţu 2019 novemberétől pénzügyminiszteri posztot tölött be a Ludovic Orban vezette kormányokban, majd a 2020. decemberében rendezett parlamenti választások nyomán létrejött jobbközép, a PNL, az USR-PLUS és az RMDSZ alkotta koalíciós kabinetben Klaus Iohannis államelnök támogatásának köszönhetően miniszterelnök lehetett. Tavaly nyáron azonban konfliktus robbant ki a PNL és az USR között, amelynek nyomán utóbbi alakulat kilépett a koalíciós kormányból, az akkor ellenzékben lévő PSD által beterjesztett bizalmatlansági indítványt pedig októberben megszavazta a parlament, ezáltal – beiktatása után 11 hónappal – megbukott a Cîţu-kabinet.
Cîţu kegyvesztetté vált az államelnöknél és a PNL-ben egyaránt. Ellenkezése ellenére az alakulat tavaly novemberben nagykoalícióra lépett a szociáldemokratákkal, Cîţu idén áprilisban – miután az alakulat területi szervezeteinek többsége távozásra szólította – lemondott a liberális párt elnöki posztjáról, amelynek élére nem sokkal később Nicolae Ciucă kormányfőt választották. Ekkor még azt hangoztatta a PNL vezetősége, hogy Cîţu maradhat a bukaresti felsőház élén, az elmúlt időszakban azonban szemmel láthatóan elszigetelődött saját pártjában, és egyre többször bírálta a PSD-t.

Bőven meglett a kormánybuktatáshoz szükséges voksszám, kedden megszavazta a parlament a bizalmatlansági indítványt, és „hazaküldte” a Florin Cîțu vezette kabinetet. A hivatalos bejelentés szerint 281 honatya szavazta meg a bizalmatlansági indítványt.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!