Sok bírálat, kevés dicséret az EB időközi igazságügyi jelentésében

Romániának nem sikerült fenntartania az igazságügyben megkezdett reformok ütemét, ezért szerény eredményeket ért el e téren – áll az Európai Bizottság (EB) által a romániai igazságügyi rendszer reformjáról készült időközi jelentésben. A kedden nyilvánosságra hozott dokumentum a bírák tavalyi tiltakozó akciója és a 2009 közepe óta sem orvosolt személyzethiány okozta problémákra is kitér. Pozitívumként említi ugyanakkor a joggyakorlat egységesülését, amelyet az ország összes megyéjében megrendezett szakmai gyűlések is előmozdítottak. Felrója ugyanakkor, hogy a legfelsőbb bírósághoz való fellebbezés továbbra is nehézkes, ugyanakkor a jövőben ez a probléma is kiküszöbölhető, a módszerek ugyanis adottak.

Az EB egyúttal megdicséri a legfelsőbb bíróságot az általa hozott ítéletek nyilvánosságra hozataláért, valamint azért, mert negyedévente nyilvánossá teszi a tárgyalt ügyek lajstromát, ám bírálta, hogy más bíróságok nem élnek ezzel a lehetőséggel. Bár kedvező jelként értékeli, hogy helyi szinten megindult a harc a korrupció ellen, továbbra is felrója a nagykorrupció elleni küzdelemben tapasztalható következetlenséget a román bíróságoknak.

A jelentés kitér arra, hogy 2009 közepe óta nem javult az igazságszolgáltatáson belül tapasztalható szakemberhiány, a tavaly szeptemberi bírói sztrájk nyomán pedig - amikor az ítészek azért szüntették be a munkát, mert a kormány nem akarta gyakorlatba ültetni a bírák bérének emelésére vonatkozó határozatot - tovább lassult a peres ügyek tárgyalása, és nőtt a tárgyalásra váró esetek száma.

A jelentés azt is megemlíti, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tanulmányt dolgozott ki, amelyben rögzíti az egy bírára jutó ügyek optimális számát, és olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek értelmében egyes ügyeket a kiegészítő személyzethez utalt át, e két tényező pedig hozzájárul az igazságszolgáltatás menetének hatékonyabbá tételéhez. A dokumentum  egyik következtetése, hogy a bukaresti illetékeseknek fel kell gyorsítaniuk az igazságügy reformját és el kell fogadniuk az új törvénykönyveket.

Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter a jelentést kommentálva szintén kiemelte a reformok jelentőségét, ugyanakkor rámutatott, bár a 2009-es évben politikai és gazdasági nehézségek is felmerültek, a reform megvalósításában érintett összes tényező – a kormány, a parlament és a bírói testület is – képes volt eredményeket felmutatni e téren. A tárcavezető a reformok mihamarabbi megvalósítása érdekében fontosnak nevezte, hogy a reformért felelős tényezők közös programot dolgozzanak ki. Egyúttal kiemelte, hogy a jelentésben az Országhos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) kapcsán megfogalmazott dicséretek azt jelzik, mindkét intézmény elérte a felnőttkort. A jelentés egyébként az ANI kapcsán a pozitívumok mellett megemlíti, hogy annak ellenőrző szerve, az Országos Feddhetetlenségi Tanács (CNI) még nem kellőképpen hatékony.

A Bulgáriáról szóló jelentés elismeri a szervezett bűnözés leküzdésére irányuló politikai akaratot, bírálja ugyanakkor az országot, amiért továbbra is hiányoznak a bűnözőkkel szembeni ítéletek. A jelentés szerint az EB a Büntető Törvénykönyv vonatkozó cikkelyeinek módosítását várja el Szófiától. Mint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság Románia 2007-es niós csatlakozása óta évente, rendszerint nyáron hozza nyilvánosságra az ország, valamint a vele egy időben csatlakozott Bulgária igazságügyi rendszerében tapasztalható fejlődésről szóló jelentést. Mindez azért szükséges, mert Brüsszel szerint a csatlakozás időpontjában a két ország igazságügyi helyzete még nem felelt meg az uniós normáknak, ezért annak fejlesztését, a korrupció felszámolását és a jogharmonizációt az egyik legfontosabb feladatként határozta meg. Amennyiben az EB úgy ítéli meg, hogy a reformok nem elégségesek, életbe léptetheti a csatlakozási szerződéshez csatolt védzáradékot, amelynek értelmében az uniós tagállamok szankciókat léptethetnek életbe Romániával szemben.