
Kalus Johannis államfő az idei szász találkozón Nagyszebenben
Fotó: Presidency.ro
A kisebbségek jogállását rögzítő sarkalatos törvényt kér a parlamenttől a németek képviselete, amely szerint az ügyet az országon belül kell rendezni. Az RMDSZ szerint nem a kisebbségi szervezeteket, hanem az oktatási és kulturális intézményeket kell jogilag megerősíteni.
2017. október 09., 10:372017. október 09., 10:37
2017. október 09., 10:412017. október 09., 10:41
Sarkalatos törvényt szeretne elfogadtatni a nemzeti kisebbségek jogállásáról a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR). A fórum a kisebbségi kérdés országon belüli rendezését szorgalmazza, és a kisebbségek jogállásának a szabályozására egy romániai törvény elfogadását javasolja.
A német szervezet közleményben tudatta: elnöksége elemezte az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) arra vonatkozó felkérését, hogy támogassa a nemzeti kisebbségek egyes jogainak európai uniós szabályozását javasoló Minority SafePack európai polgári kezdeményezést.
A fórum ezen elemzés eredményeként arra a következtetésre jutott: „a romániai német kisebbség sikeresnek tartja az országunk által 1989 óta alkalmazott kisebbségvédelmi modellt, a romániai német kisebbség értékeli, hogy jogait garantálja Románia alkotmánya és azok a nemzetközi egyezmények, amelyeknek Románia is részese (a nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezmény, a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája stb),
A dokumentum szerint a fórum egy vezetőtanácsi ülésen jutott erre az álláspontra. A sarkalatos törvények elfogadásához nem a jelen lévő, hanem a megválasztott képviselők vagy szenátorok többségének a támogató szavazata szükséges.
Románia megtámadta az Európai Unió luxemburgi bíróságán az Európai Bizottságnak azt a márciusi határozatát, amelyben a Minority SafePack részleges bejegyzéséről döntött.
Lapunk kíváncsi volt arra, egyeztetett-e a német szervezet például az RMDSZ-szel a kisebbségi törvényről.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, a parlamentbe korábban a szövetség által benyújtott tervezet kapcsán évek óta zajlik párbeszéd a kisebbségi szervezetek között,
„Amíg abban a törvényben gondolkodnak, ami nekik ad intézményi keretet, nem a kisebbségi oktatási és kulturális intézmények terén, addig nem egyformán gondolkodunk. A kisebbségi szervezetek kodifikálásának nincs értelme, mivel álláspontunk szerint erre a jelenleg hatályos törvények elegendőek” – mutatott rá Korodi.
A jogszabály időszerűsége kapcsán – annak fényében, hogy az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriuma alkalmából egyre fokozódik a magyarellenesség – megjegyezte: az ott van a képviselőházban, és akár egy hét alatt – illetve vitával egy hónap alatt – el lehetne fogadni, ha lenne rá akarat.
Mint ismeretes, a képviselőház éppen múlt héten vetette el nagy többséggel az RMDSZ által a közigazgatási törvényhez benyújtott módosító javaslatot, amely növelte volna azon települések számát, ahol a kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvüket használhatták volna a közigazgatásban.
A Romániai Német Demokrata Fórumot egyébként 2002 és 2013 között Klaus Johannis vezette, akkor választották meg a Nemzeti Liberális Párt elnökévé, majd 2014-ben államfővé.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
szóljon hozzá!