Fotó: Romarm.ro
Az ukrajnai háború miatt Európa országai egyre jobban kifogynak a tüzérségi lőszerekből, ezért Németország beszállna egy romániai fegyvergyár korszerűsítésébe amerikai sajtóértesülések szerint.
2023. január 02., 15:302023. január 02., 15:30
2023. január 02., 16:032023. január 02., 16:03
Németország az ukrajnai háború miatt arra készül, hogy társfinanszírozóként vegyen részt egy 1989 előtt épült romániai fegyvergyár korszerűsítésében – állítja az amerikai The Wall Street Journal német és román illetékesekre hivatkozva.
A tervet január végéig hozhatják nyilvánosságra. Azt ugyanakkor nem pontosították, melyik fegyvergyárról lehet szó, illetve hogy ki a tulajdonosa.
Az ok: az ukrajnai háború miatt az európai országok annyi lőszert szállítottak az orosz hadsereg ellen küzdő ukrán haderőnek, hogy az már nem csupán a Kijevnek szánt szállítmányok folyamatosságát veszélyezteti, hanem a NATO védelmi képességeit is.
A beszámolók szerint az ukrajnai összecsapások során a második világháború óta nem látott ütemben használják fel a tüzérségi lövedékeket, az ukrán erők akár napi 6000 ágyúlövedéket is kilőhettek, és a szüntelen orosz légi támadások nyomán a légvédelmi rakétákból is majdnem kifogytak.
Eközben a Royal United Services Institute nevű brit think tank szerint
A német védelmi tárca egyik volt magas rangú illetékese, Nico Lang rámutatott: az Egyesült Államokon kívül egyetlen NATO-tagállam sem rendelkezi elegendő lőszerrel ahhoz, hogy jelentős tüzérségi kapacitásokat igénylő háborút vívjon, és a gyártókapacitások is hiányoznak.
Ennek az az oka, hogy a kormányok évtizedek óta csökkentik a megrendeléseket, így a fegyvergyártók leszerelték a gyártósorokat és számos alkalmazottjukat elbocsátották.
A tüzérségi lőszerek hiánya emellett a NATO azon doktrínaváltásának is betudható, amely értelmében ahelyett, hogy a második világháborúban vívottakhoz hasonló szárazföldi összecsapásokra koncentráltak volna, rosszabbul felszerelt ellenségek elleni aszimmetrikus háborúra való felkészülést részesítették előnyben.
Ennek nyomán most Németország, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya is arra készül, hogy megnövelje országa fegyver- és lőszergyártó kapacitását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!