
Fotó: Romarm.ro
Az ukrajnai háború miatt Európa országai egyre jobban kifogynak a tüzérségi lőszerekből, ezért Németország beszállna egy romániai fegyvergyár korszerűsítésébe amerikai sajtóértesülések szerint.
2023. január 02., 15:302023. január 02., 15:30
2023. január 02., 16:032023. január 02., 16:03
Németország az ukrajnai háború miatt arra készül, hogy társfinanszírozóként vegyen részt egy 1989 előtt épült romániai fegyvergyár korszerűsítésében – állítja az amerikai The Wall Street Journal német és román illetékesekre hivatkozva.
A tervet január végéig hozhatják nyilvánosságra. Azt ugyanakkor nem pontosították, melyik fegyvergyárról lehet szó, illetve hogy ki a tulajdonosa.
Az ok: az ukrajnai háború miatt az európai országok annyi lőszert szállítottak az orosz hadsereg ellen küzdő ukrán haderőnek, hogy az már nem csupán a Kijevnek szánt szállítmányok folyamatosságát veszélyezteti, hanem a NATO védelmi képességeit is.
A beszámolók szerint az ukrajnai összecsapások során a második világháború óta nem látott ütemben használják fel a tüzérségi lövedékeket, az ukrán erők akár napi 6000 ágyúlövedéket is kilőhettek, és a szüntelen orosz légi támadások nyomán a légvédelmi rakétákból is majdnem kifogytak.
Eközben a Royal United Services Institute nevű brit think tank szerint
A német védelmi tárca egyik volt magas rangú illetékese, Nico Lang rámutatott: az Egyesült Államokon kívül egyetlen NATO-tagállam sem rendelkezi elegendő lőszerrel ahhoz, hogy jelentős tüzérségi kapacitásokat igénylő háborút vívjon, és a gyártókapacitások is hiányoznak.
Ennek az az oka, hogy a kormányok évtizedek óta csökkentik a megrendeléseket, így a fegyvergyártók leszerelték a gyártósorokat és számos alkalmazottjukat elbocsátották.
A tüzérségi lőszerek hiánya emellett a NATO azon doktrínaváltásának is betudható, amely értelmében ahelyett, hogy a második világháborúban vívottakhoz hasonló szárazföldi összecsapásokra koncentráltak volna, rosszabbul felszerelt ellenségek elleni aszimmetrikus háborúra való felkészülést részesítették előnyben.
Ennek nyomán most Németország, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya is arra készül, hogy megnövelje országa fegyver- és lőszergyártó kapacitását.
Az üzemanyag literenkénti ára akár a 10 lejt is elérheti Romániában, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 120-130 dollárra emelkedik, és tovább nő a gázolaj tonnánkénti ára – jelentette ki kedden Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Az oltásokkal kapcsolatos kampányt indít az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvező jelentést fogadott el a barnamedve-kilövési kvótát meghatározó törvénytervezetről.
Ha a koalíciós pártok szerdán megállapodnak az állami költségvetés tervezetének végső formájáról, a parlament március 15. és 17. között megvitathatja a jogszabályjavaslatot – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Újabb szociáldemokrata párti (PSD) politikus figyelmeztette Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnököt, hogy pártja csak a szociális csomagja elfogadása esetén hajlandó megszavazni az idei költségvetést.
Románia nem áll közvetlen veszélyben a közel-keleti konfliktus kapcsán – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
szóljon hozzá!