Ellentétben. Barabás T. János elemző szerint Ilie Bolojan miniszterelnök túlságosan durva sokkterápiát alkalmazott, Sorin Grindeanu PSD-vezér viszont túl sokat követelt
Fotó: Facebook/Szociáldemokrata Párt
Mindkét oldalnak megvan a felelőssége a kialakult romániai belpolitikai válságban – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző. A Magyar Külügyi Intézet (MKI) kolozsvári születésű külső elemzője szerint Ilie Bolojan miniszterelnök túlságosan durván kezdett hozzá a gazdaság talpra állításához, a PSD viszont felelőtlen elvárásokat támasztott. Vélekedése szerint a válság kimenetele a különböző, háttérben meghúzódó érdekcsoportokon múlik.
2026. április 22., 07:582026. április 22., 07:58
2026. április 22., 10:192026. április 22., 10:19
A Magyar Külügyi Intézet (MKI) kolozsvári születésű külső elemzőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfőn a gazdaság talpra állítását célzó intézkedések sikertelenségére hivatkozva megvonta a támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől, és lemondásra szólította fel. A liberális pártelnök-kormányfő azonban leszögezte: marad a helyén. Barabás T. János szerint Ilie Bolojan miniszterelnök túlságosan durván kezdett hozzá a gazdaság talpra állításához, a PSD viszont felelőtlen elvárásokat támasztott.
Kérdésünkre, miért érezte úgy a PSD, hogy egy nemzetközi szempontból válságos helyzetben kormányzati krízissel kell tetéznie a problémát, emlékeztetett: Sorin Grindeanu PSD-elnök hivatalos indoklása az, hogy
A baloldali alakulat szerint a jobboldali Bolojan a megkérdezése nélkül kormányzott, és a multinacionális cégeknek kedvezett, nem a román vállalatoknak.
„Értékelésemben Bolojan valójában túl gyors és túl durva módon látott hozzá a gazdaság újjáélesztéséhez, de a baloldal felelőtlen elvárásokkal reagált jobboldali partnere sokkterápiájára. Románia többet fogyasztott, mint amennyit termelt az elmúlt évtizedben, ezt korrigálni kell, hogy visszatérjen a befektetői bizalom, és ne lebegjen Damoklész kardjaként a románok feje fölött a gazdasági összeomlás veszélye. Tavalyelőtt 9 százalék volt a költségvetési deficit, ami kibillenti a kormányháztartást az egyensúlyából, ezt az EU nem fogadja el, és ezért büntetésként nem folyósítja az uniós támogatások jó részét. Ez utóbbiak nélkül Románia nem fejlődhet. A mostani kormány átvilágítja az önkormányzatok, állami vállalatok, minisztériumok működését, auditot készít, ami sok visszaélést tár föl – mindez zavarhatja a helyi érdekcsoportokat. Hogy megértsük a román politika lényegét, tudnunk kell, hogy
A szocialista PSD főleg Erdélyen kívül, a Regátban, és elsősorban a megyei érdekcsoportok között találja meg támogatóit. A nagyvállalkozók inkább Erdélyhez és Bukaresthez kötődnek, és az összes pártot, az AUR-t is segítik. Előbbiek nyitottabbak a nacionalista-protekcionista-Nyugat-ellenes politikára, míg az utóbbiak inkább keresik a külföldi partnereket, de persze ők is nacionalisták. A kormány tervezi az állami tulajdonban lévő vállalatok (pl. Romgaz, Nuclearelectrica, CFR, Tarom, CEC Bank, Romsilva, lottótársaság) külföldieknek való eladásárt, ami komoly belföldi érdekeket sért főleg a PSD kliensei körében. A kormányválság egyik fő titkos okát ez utóbbiban látom” – mutatott rá az elemző.
Felvetésünkre, hogy milyen következményei lehetnek a lépésnek Románia számára, Barabás T. János kifejtette: a kormányválság súlyos következményei sokrétűek. Veszélybe kerülhet a mintegy 11 milliárd eurós uniós helyreállítási alapból járó (PNNR) összeg, a hitelminősítés romlásával 7 százalék fölé ugorhat a kölcsönök kamata (Románia a hiteleit már kölcsönökből fizeti vissza), nyomás alatt a lej – mindez erősíti a gazdasági recesszió elkövetkeztének valószínűségét.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy a PSD döntése, amellyel megvonja tőle a politikai támogatást, „teljesen hibás és felelőtlen”, hozzátéve: továbbra is ellátja kormányfői feladatait és biztosítja a kormányzás folytonosságát.
„A román kormány idei költségvetése mintegy 110 milliárd euró, amibe bele van számítva 13 milliárd euró uniós pénz is. Vagyis nem tudnak meglenni a brüsszeli finanszírozás nélkül – ezért is felelőtlen a PSD lépése. Románia politikai és gazdasági válságba került, de szerintem nem a PSD mostani lépése miatt, hiszen már hosszú évek óta elmaradtak a reformok, a politikai válság pedig a 2024. decemberi, megsemmisített államfőválasztás óta tart” – hangsúlyozta.
Kérdésünkre, hogy ilyen körülmények között van-e esély a koalíció folytatására, kifejtette:
„Ha a nagyvállalatok egy esetleges jövőbeli AUR–PSD-kormányzás segítségével tarthatnák meg monopóliumaikat és szerezhetik meg az állami vagyont – akkor bukik a koalíció. Ha ez utóbbi kilátás kevésbé megvalósítható, akkor marad a koalíció. Számos más tényező is kisebb szerepet játszik: uniós nyomás, Moldova-politika, biztonsági megfontolások” – sorolta a szakértő.
Mindezek nyomán felvetettük, hogy mekkora az esélye egy PSD–AUR-koalíció létrejöttének. Az elemző rámutatott: ellentmondó üzenetek hangzottak el a PSD részéről. Grindeanu pártelnök – ismerve nyugati partnerei AUR-ellenességét – az „európai út fontosságát” hangsúlyozza, míg például Gabriela Firea EP-képviselő nem zárja ki az AUR-ral való szövetséget.
Megugrik a kivándorlás. Mindezekre válaszul a titkosszolgálat egy erős kezű politikust keres, mint volt például Traian Băsescu esetében). Ugyanakkor értékelésemben a helyzet nem annyira kritikus, mint ahogy azt hiszik, létrejöhet kompromisszum a mostani koalíción belül, a gazdaság az uniós pénzekkel a felszínen maradhat. Bukarestben szenvedélyesen politizálnak, de nincsenek ideológiai rögeszméik, ez is a megoldás felé mutat” – hangsúlyozta lapunknak Barabás T. János, az MKI külső tagja.
Elsöprő többséggel döntött a PSD Ilie Bolojan miniszterelnök politikai támogatásának megvonásáról: az 5000 küldött 97,7%-a voksolt a radikális lépés mellett. A döntés hivatalosan is kormányválságot indíthat el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Oprea szociáldemokrata párti (PSD) szenátor jogszerűtlennek tartja, hogy a megbuktatott Bolojan-kormány a Hivatalos Közlönybe küldött megjelentetésre egy sürgősségi rendeletet.
Nemzetbiztonsági okokból nemkívánatos személynek nyilvánított Románia területén egy Slatinában letelepedett orosz állampolgárt a bukaresti ítélőtábla.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) „nincs semmiféle számítása”, és arra vár, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) „vállalja a kormányzást” – jelentette ki Ciprian Ciucu, a PNL első alelnöke, Bukarest főpolgármestere.
A magyar és román nyelvű sajtót egyaránt bejárta a hír, hogy Gurzó Mária tiszás képviselő szombaton román nyelven tett esküt a magyar Országgyűlésben. Az eskütételt közéleti szereplők, köztük Csoma Botond parlamenti képviselő is kommentálta.
Európai uniós zászlót tépett szét szombaton, Európa napján Diana Șoșoacă.
Nyilvános vitára bocsátotta a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM) 2026-os költségvetés-tervezetét a román környezetvédelmi minisztérium.
Újraértékelnék az afrikai sertéspestis elleni eddigi intézkedéseket, mivel azok nem hozták meg a várt eredményeket – jelentette ki vasárnap Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Dragoș Pîslaru szerint akár júniusig vagy még tovább eltarthat, amíg megalakul az új kormány.
Nicușor Dan államfő szombaton kijelentette, hogy lezárta a Nyugat-barát pártokkal és a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott tárgyalások első körét.
2024-ben Romániában több mint 1,2 millió állami alkalmazott dolgozott közel 14 000 intézményben, és a személyzeti kiadások meghaladták a 164 milliárd lejt – derül ki egy, az ügyvivő Bolojan-kormány által pénteken közzétett átfogó jelentésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!