Románia előtt csatlakozhat Bulgária a schengeni övezethez

A hétvégén az Európai Unió két vezető illetékese is ilyen értelmű kijelentést tett: először José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke utalt erre, majd helyettese, Viviane Reding igazságügyi biztos is hasonlóan nyilatkozott.

Reding egy, a Le Monde című francia baloldali napilap szombati számában megjelent interjúban leszögezte: az Európai Bizottság figyelemmel követi a romániai politikai helyzetet, miután az országban amolyan parlamenti puccsot kíséreltek meg végrehajtani, nem csodálkozna, ha tovább halasztanák az ország schengeni csatlakozását.

„A borzasztó júliusi és augusztusi politikai csatározások után is figyelemmel követjük a helyzetet. Sikerült megálljtanunk egy parlamenti puccs szerű akciót, és sikerült elkürülnünk a legrosszabbat többek között az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az európai országok és a Nemzetközi Valutaalap határozott fellépése nyomán. A legsúlyosabb visszaéléseket az igazságügyi rendszer megfigyelését szolgáló mechanizmus révén korlátoztuk” – mutatott rá Reding. A schengeni csatlakozás kapcsán leszögezte: a nagy kérdés az, hogy megbízható-e Románia?

„A schengeni övezet nem csupán a határellenőrzés technikai részleteiről szól, hanem az igazságszolgáltatás megfelelő működése és azt szavatoló garanciák is fontos elemét képezik. Én nem lennék meglepve, ha a tagállamok úgy döntenének: most nem teszik lehetővé Románia csatlakozását” – fogalmazott az igazságügyi biztos.

Az EB elnöke, José Manuel Barroso pénteken a bolgár fővárosban szögezte le, hogy Bulgária teljesítette a csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Az uniós végrehajtó szerv elnöke kijelentette: álláspontja szerint Bulgáriát föl kell venni a schengeni övezetbe, ugyanakkor az országnak hatékonyabban kell felhasználnia az uniós forrásokat, és folytatnia kell a korrupció elleni küzdelmet. Kijelentette: a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács és a legfőbb ügyészség új vezetőjének megválasztása kulcsfontosságú lesz az ország fejlődése szempontjából.

A román külügy élesen reagált Reding kijelentéseire. A tárca szerint meglepetéssel vették tudomásul az uniós biztos által mondottakat, és úgy vélik, az EB az országgal szembeni diszkriminatív eljárás előfeltételeit kívánja megteremteni.

A minisztérium emlékeztet: a schengeni csatlakozás stratégiai cél Románia számára, az uniós belügyminiszterek tavaly júniusi értekezletén pedig elismerték, hogy az ország teljesítette a csatlakozás feltételeit, amit az Európai Parlament is megerősített. Ennek nyomán úgy vélik, Reding nyilatkozata azt jelzi, hogy az Unió diszkriminációra készül egy olyan tagállam ellen, amely a schengeni belépés összes feltételét teljesítette, miközben korábban az Európai Bizottság több ízben is jelezte, hogy a schengeni csatlakozás és az igazságügyi rendszer reformja nem függ össze.

Mint arról beszámoltunk, Romániának eredetileg tavaly márciusban kellett volna a schengeni övezethez csatlakoznia, de akkor Németország és Franciaország, majd később Finnország ezt megakadályozta, arra hivatkozva, hogy a határőrizet nem megfelelő, és az igazságügyi reform, valamint a korrupció elleni küzdelem mértéke is kívánni valót hagy maga után.

Miután sikerült megállapodni abban, hogy a csatlakozást kétlépcsőssé teszik – először csak a légi és a vízi határátkelőkön szűnik meg az ellenőrzés, majd az ebből leszűrt tapasztalatok alapján döntenek a szárazföldi ellenőrzés feloldásáról is –, e három ország álláspontja megenyhült, bejelentkezett azonban Hollandia, amelynek kormánya jelezte: csakis akkor támogatja Románia csatlakozását, ha az igazságügy helyzetéről szóló jelentés mélyreható és visszafordíthatatlan reformok meglétét igazolja. Az igazságügyi reformól szóló júliusi uniós jelentés azonban lesújtó lett, miután a Ponta-kormány Traian Băsescu államfő menesztése érdekében korlátozni kívánta az alkotmánybíróság működését, a taláros testület tagjainak leváltását fontolgatta, és saját emberére cserélte le az állampolgári jogok biztosát.