
2009. március 17., 17:162009. március 17., 17:16
A román külügyi államtitkár kedden, hivatalában fogadta Füzes Oszkárt, akivel a magyar hivatalosságok romániai magánlátogatásainak kérdéséről tárgyalt. A magyar nagykövet szóbeli jegyzékben kért magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy a román fél eltanácsolta Sólyom László magyar államfőt erdélyi látogatásától, majd megvonta az elnök repülőgépének marosvásárhelyi leszállási engedélyét.
„A román félnek nem állt és nem is áll szándékában korlátozni magyar hivatalosságok romániai magánlátogatásait, teljes mértékben tiszteletben tartva a szabad helyváltoztatáshoz való jogot” - áll a bukaresti külügyminisztérium közleményében. „Csakhogy a magánlátogatások bejelentése és megszervezése során tiszteletben kell tartani a hatályos törvényeket és a diplomáciai szokásokat” - hangsúlyozza a román külügy.
A közlemény szerint a diplomáciai dokumentumokban és a nyilvánosság előtt tett kijelentésekben tiszteletben kell tartani az állami intézmények és a közigazgatási-területi egységek hivatalos elnevezését, mivel a tévedések, a hozzávetőleges vagy félreértelmezhető információk használata nem elfogadott. A bukaresti külügyminisztérium szerint az ilyen helyzetek tisztázására az illetékes intézmények közti párbeszéd a legjobb megoldás.
A Mediafax hírügynökség névtelenül nyilatkozó diplomáciai forrásokból úgy tudja, a „diplomáciai dokumentumokkal” kapcsolatos megjegyzés arra vonatkozik, hogy a Sólyom László erdélyi látogatását bejelentő magyar dokumentumban a „Hargita önkormányzat” megfogalmazás szerepel, valamint arra, hogy a magyar nagykövetség a külügyminisztériumnak átadott szóbeli jegyzékben úgy fogalmazott: a magyar köztársasági elnök „katonai repülőgéppel és helikopterrel érkezne”.
A román külügy azt is leszögezi, hogy a külföldi hivatalosságok magánjellegű megnyilvánulásainak Románia területén az alkotmány tiszteletben tartására kell alapulniuk.
A külügyminisztérium hangsúlyozza: az EU és a NATO tagjaiként Románia és Magyarország között kiváló kapcsolatok vannak, ennek jelképes példái a minden évben megrendezésre kerülő közös kormányülések.
A bukaresti külügy arra is rámutat, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmének román modelljét nemzetközi szinten, modellértékűnek tartják.
A külügyi közlemény szerint a román államtitkár és a magyar nagykövet találkozója nyílt, barátságos légkörben zajlott, amely lehetővé tette az összes érintett kérdés tisztázását.
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.