Garantált zűrzavar? Az RMDSZ szerint nehezen kezelhető helyzetet hoz a koalíciós pártok által tervezett összevonás
Fotó: Veres Nándor
Kaotikus állapotokat idézne elő Romániában az önkormányzati és az európai parlamenti választások tervezett összevonása – jelentette ki a Krónikának nyilatkozva Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A politikus szerint a PNL azért ragaszkodik az összevonáshoz, hogy polgármesterei mozgósítani tudják a választókat, és ne szoruljanak a harmadik helyre a szélsőséges AUR mögé, a PSD pedig azért nem ellenzi, mert nem érdeke, hogy a PNL nagyon meggyengüljön, ha 2025-től is a liberálisokkal akar tovább kormányozni. Az RMDSZ szempontjából egyelőre nem egyértelmű, jó vagy rossz lenne az összevonás, ugyanakkor az alakulat inkább más választásokat vonna egybe.
2024. február 07., 09:022024. február 07., 09:02
Káoszhoz vezet Romániában az önkormányzati és az európai parlamenti választások összevonása – így értékelte a Krónika kérdésére Csoma Botond, a magyar szervezet képviselőházi frakcióvezetője a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által szorgalmazott lépést, amelyre a hírek szerint a kormánykoalíció nagyobbik alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is vevő.
A Krónika kérdésére, miszerint indokolt-e az összevonás, illetve hogy egyáltalán megvalósítható-e az EP-választások júniusi időpontjáig, Csoma kifejtette: az RMDSZ szerint az ugyan demokratikus, ha összevonják a két választást, mivel az EU más országaiban – így Magyarországon is – van rá példa, viszont kialakulna egy párhuzamosság a közigazgatási rendszerben, tekintettel arra, hogy 2020-ban az önkormányzati választásokat szeptemberben tartották.
Meg fogja nehezíteni a helyi koalíciós tárgyalásokat is, amelyeket a helyi többségek kialakítása érdekében szoktak lefolytatni, tehát problémás egy kicsit” – fejtette ki lapunknak a kolozsvári politikus. Felvetésünkre, hogy erre mi lehet a megoldás, Csoma Botond határozottan kijelentette: erre nincs megoldás. „A most hivatalban levő önkormányzati képviselők mandátumát az alkotmány szerint nem lehet lerövidíteni” – mutatott rá.
Egyébként – mint arról beszámoltunk – a legfrissebb bukaresti sajtóhírek szerint a balliberális koalíció abban is megállapodott, miszerint az év végén esedékes államfőválasztás első fordulóját is összevonják a belföldi parlamenti megmérettetéssel. Hivatalos bejelentés még nincs, a PNL és a PSD vezetői csütörtökön ülnek ismét tárgyalóasztalhoz megvitatni a kérdést.
Az AUR-tól fél a PNL, de a PSD sem szeretné a liberálisok gyengülését
Arra a kérdésre, hogy mi indokolja az összevonást, a frakcióvezető úgy vélekedett,
„A cél az, hogy a PNL ne a harmadik, hanem a második helyen végezzen. Ha ugyanis a harmadik helyen végez, az így is óriási instabilitástól és összevisszaságtól szenvedő liberális pártban cunamit indítana el. A szociáldemokratáknak sem érdekük a PNL meggyengülése, amennyiben komolyan gondolják, hogy 2024 után is folytatják velük az együttműködést, és a parlamenti választásokat követően, 2025-ben is velük akarnak többséget alkotni a parlamentben.
– mutatott rá az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.
Jó vagy rossz? Csoma Botond szerint nem egyértelmű, hogy az RMDSZ-t miként érinti az összevonás
Fotó: Csoma Botond/Facebook
Csoma Botond megjegyezte, azért gondolnak minderre, mert az AUR-nak nincsenek polgármesterei. „Egy olyan, fősodorhoz tartozó pártnak, mint a PSD és a PNL, sokkal könnyebb lenne mozgósítani, mivel tudjuk, hogy a polgármesterek mozgósítása nem csak vidéken, hanem a kisebb, sőt a nagyobb városokban is sokat jelent egy választáson” – fejtette ki a képviselő.
Nem egyértelmű, az RMDSZ számára jót tenne-e az összevonás
Kérdésünkre, hogy az RMDSZ számára ez jó lenne-e, illetve hogy egyáltalán indokoltnak tartja-e az alakulat összevonást, Csoma kifejtette, a magyar szervezet specifikus helyzetben van, mivel regionális politikai alakulat, a választóinak zöme Erdélyben él. Ami ugyanakkor nem azt jelenti, hogy csak Erdélyben kap szavazatokat, de a voksok nagy része innen érkezik.
Nem lehet ex cathedra kijelenteni, hogy ez az RMDSZ-nek is ugyanúgy kedvezne, mint a PNL-nek vagy a PSD-nek, de mivel ezt a fajta összevonást még soha nem próbáltuk ki Romániában, nem jelenthetjük ki azt sem egyértelműen, hogy kedvezőtlen lenne az RMDSZ számára” – mondta Csoma. Aki kérdésünkre megerősítette, hogy az RMDSZ már csak ezért sem küzd tűzzel-vassal az összevonás ellen, ugyanakkor problematikusnak tartja az összevonás nyomán várhatóan előálló kaotikus helyzetet.
Inkább az államfőválasztással vonnák össze az önkormányzatit
A Krónika megkérdezte azt is, van-e preferenciája az RMDSZ-nek arra vonatkozóan, hogy mely választásokat kellene inkább összevonni. A frakcióvezető emlékeztetett: a szövetség már korábban benyújtott egy törvénytervezetet, amelyben az önkormányzati választásokat az államfőválasztással vonták volna össze, ezt azonban még nem tárgyalták meg a parlamentben.
Felvetésünkre, hogy ennek a kezdeményezésnek mi lenne a célja, Csoma Botond kifejtette: sokan hangoztatták azt a narratívát, miszerint
„Mi akkor megnéztük, hogy melyek lennének azok a választások, amelyeket jogi szempontból össze lehet vonni, és nem jönne létre olyan kaotikus helyzet, mint az önkormányzati és az EP-választások összevonása. Arra a következtetésre jutottunk, hogy
Már országokban is van erre precedens, hiszen az Egyesült Államokban is novemberben választják meg az elnököt, de csak januárban lép hivatalba, tehát van egy bizonyos átmeneti időszak. Mi ezt beterjesztettük, de még a bizottságokban sem vitatták meg” – fejtette ki a Krónikának Csoma Botond.
Felmérés: a szűk többség nem támogatja a választások összevonását
A romániai polgárok csaknem fele – 49,4 százalék – úgy véli, hogy a 2024-es választásokat külön kellene tartani, míg 46,6 százalék támogatja, hogy egyes választásokat összevonjanak – derül ki az INSCOP által a News.ro megbízásából készített felmérésből. Az elnökválasztás első fordulójának a parlamenti választásokkal való összevonását támogatják a legtöbben, 82,9 százalék szerint lenne ez a jó megoldás. 78 százalék azok aránya, akik szerint az elnökválasztás első fordulóját a helyhatósági választásokkal egy időben kellene megtartani.
Arra a kérdésre, hogy mely választások a legfontosabbak számukra 2024-ben, a válaszadók 42,3 százaléka mondta azt, hogy az elnökválasztás a legfontosabb, 20,4 százalék szerint a helyi megmérettetés, 18,1 százalék szerint a parlamenti választások, 4,7 százalék szerint pedig az európai parlamenti választások. 11,9 százalék szerint mindegyik egyformán fontos, 1,8 százalék szerint egyik sem fontos, 0,8 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Mureşan: az EU-ban nem nézik rossz szemmel az EP- és a helyhatósági választások összevonását
Az európai parlamenti és a helyhatósági választások összevonását nem nézik rossz szemmel az EU-ban, a tagállamokban ez bevett gyakorlat – jelentette ki hétfőn Strasbourgban Siegfried Mureşan. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) romániai újságíróknak nyilatkozó európai parlamenti képviselője kifejtette: a választási törvények módosítását röviddel a választások időpontja előtt nyilván bírálták volna az EU illetékes intézményei, de szerinte „ez most nem az az eset”. A kormány most mindössze arra készül, hogy előre hozza a helyhatósági választások dátumát – magyarázta a kormánypárti eurohonatya. Emlékeztetett arra is, hogy korábban a romániai EP-választásokat két alkalommal is összevonták országos népszavazásokkal.
Arról, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Velencei Bizottsághoz fordult a választások összevonásának ügyében, Siegfried Mureşan kijelentette: semmilyen okot nem lát arra, hogy az alkotmányjogászokból álló tekintélyes európai testület negatív véleményt fogalmazzon meg. A liberális EP-képviselő reményét fejezte ki, hogy a választások összevonása esetén az európai ügyek nem fognak a helyi kérdések árnyékába kerülni. Hozzátette, hogy ez majd a képviselőjelöltek felkészültségén is fog múlni.
Alkotmányjogi szempontból nincs akadálya az európai parlamenti és az önkormányzati választások összevonásának, de a kivitelezéséhez törvénymódosításokra van szükség – vallja Kelemen Hunor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti rendőrség bűnügyi osztályának vezetője a sajtónak elmondta, hogy eddig közel 30 személyt hallgattak ki a pénteki fővárosi tömbházrobbanás ügyében. Az ügyvivő bukaresti főpolgármester szerint senkit sem hagynak az utcán.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 14 óra 31 perckor Vâlcea megyében, a Fogaras-Câmpulung szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.
Idén szeptemberben 4 692 810 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3548-cal többet, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Beperelte az Európai Bizottságot a román állami gázipari vállalat, a Romgaz – írta az economedia.ro a cég közleménye alapján. A Romgaz azt szeretné elérni, mentesítsék a kötelezettség alól, hogy szén-dioxidot tároljon a kimerült gázmezőkben.
Megrázó eset történt péntek este a Vaslui megyei Vinderei községhez tartozó Docăneasa faluban: egy 4 éves kisfiút és egy 8 éves kislányt holtan találtak egy helyi vízgyűjtő tóban.
Egy ausztriai klinikára szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás egyik sérültjét – közölte szombaton a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Az előzetes információk szerint elkerülhető lett volna a bukaresti tömbházrobbanás – közölte péntek este Nicușor Dan államfő. Az elnök szerint felelniük kell mindazoknak, akik tudtak a földgázhálózat meghibásodásáról, de nem tettek semmit.
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken az ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves bartánőjét, akiket a lány anyjának meggyilkolásával gyanúsítanak.
Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!