Románia azon európai uniós államok közé tartozik, ahol megsértik a jogállamiság alapelveit, ezt pedig az Európai uniónak szankcionálnia kellene – állapította meg Viviane Reding, az Európai Bizottság elnökhelyettese, igazságügyi biztos a Die Zeit című német lapnak nyilatkozva.
2013. november 04., 18:052013. november 04., 18:05
„Ha egy ország nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, rendelkezésünkre állnak az eszközök a megbüntetésére. A legsúlyosabb büntetés a szavazati jog megvonása az Európai Tanácsban. Én azonban úgy gondolom, más, árnyaltabb megoldásokra is szükség van, mivel Európában vannak olyan országok, ahol a jogállamiság veszélyben van, másokban pedig egyszerűen megsértik” – hangoztatta Reding. A biztos a lap kérdésére megerősítette: Romániára és Magyarországra is gondol, de nem csupán erre a két országra. „Jobban tennénk, ha együtt figyelmesen megvizsgálnánk, hogyan működik a jogállamiság az uniós tagállamokban” – tette hozzá. Reding szerint a gazdasági válság lezárultát követően a jogállamiság alapelveit megsértő tagállamokkal szemben új szankciókat kell kidolgozni. „Azok közé tartozom, akik szerint a gazdasági válságból való kilábalást követően további változások szükségesek az EU-ban” – jelentette ki Reding.
A kormányoldal hétfőn megpróbálta élét venni a megállapításoknak, ehhez a fő kommunikációs csapásirányt abban vélték megtalálni, hogy azt állították: egyszerűen hibás fordításról van szó. Victor Ponta miniszterelnök azt mondta: Reding nem mondott ilyesmit, csupán a román sajtó fordította félre, és Valeriu Zgonea, a képviselőház szociáldemokrata (PSD) elnöke szerint is csupán erről van szó. Az eredeti német szöveget elolvasva azonban egyértelmű, hogy Reding a német újságíró felvetésére elismeri: szerinte Romániában és Magyarországon is gondok vannak a jogállamisággal. Vasile Blaga, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke ugyanakkor hisz a sajtónak, és leszögezte: Reding kijelentései azt jelentik, hogy az igazságügyi jelentés negatív lesz, és tovább csúszik a schengeni csatlakozás.
Maga Reding hétfőn Brüsszelben ismét megemlítette a romániai jogállamiság helyzetét, amikor egy előadáson arról beszélt: szükséges új védelmi mechanizmusok kidolgozása, miután az utóbbi években több ízben is a jogállamiság megsértésével szembesült az EU: először 2010-ben, amikor Franciaországból elkezdték kiutasítani a romákat, majd 2011-ben, amikor Magyarországon főleg az igazságszolgáltatás függetlensége miatt kellett aggódni, végül 2012-ben, amikor Romániában az alkotmánybíróság bizonyos döntéseinek semmibe vétele a jogállamiság aláaknázásával fenyegetet.
Mint arról beszámoltunk, Viviane Reding először tavaly fogalmazott meg súlyos bírálatokat a román kormánnyal szemben, amikor az Traian Bsescu államfő menesztése érdekében saját embereit ültette a parlament két háza, valamint az ombudsmani hivatal élére, és az alkotmánybíróságra is megpróbált nyomást gyakorolni.
A romániai jogállamiság helyzetéről tavaly szeptemberben rendezett európai parlamenti vitán Reding úgy fogalmazott: Romániában a kormány megkérdőjelezte a törvények uralmát és az igazságszolgáltatás függetlenségét, amelyek az EU alapvető értékei.
Bukarest küzd Schengenért
A román diplomácia annak érdekében tevékenykedik, hogy még idén decemberben döntés szülessék az ország schengeni csatlakozásáról – jelentette ki Titus Corlăţean román külügyminiszter. A tárcavezető vasárnap este a Realitatea televíziónak azt mondta: a litván uniós elnökség már hónapokkal ezelőtt az uniós bel- és igazságügy-miniszterek decemberi ülésének napirendjére tűzte a román és a bolgár schengeni csatlakozásról szóló döntést, a bukaresti diplomácia pedig azért küzd, hogy ez meg is történjen. Mint arról beszámoltunk, Franciaország és Németország jelezte, hogy a külső uniós határok őrizetében tapasztalható hiányosságok miatt nem tartja Romániát érettnek a schengeni csatlakozásra, Hollandia pedig közölte, hogy a döntéssel megvárja a romániai igazságügy helyzetéről szóló januári jelentést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!