Fotó: Agerpres
2011. október 11., 07:432011. október 11., 07:43
A katonai szövetség vezetője erről a bukaresti törvényhozás épületében beszélt, ahol a NATO Parlamenti Közgyűlésének pénteken kezdődött, és tegnap zárult tanácskozásán szólalt fel. „Örvendetes, hogy Törökország, Románia, Lengyelország és Spanyolország bejelentette, hajlandó befogadni a rakétavédelmi rendszer elemeit, és remélem, a chicagói NATO-csúcsig hátra lévő néhány hónapban több hasonló bejelentést is hallunk majd” – hangoztatta Rasmussen. A főtitkár szerint a tagállamok beleegyezése a szövetségben meglévő elkötelezettség és szolidaritás bizonyítéka. Rasmussen szerint jelenleg több mint harminc olyan entitás létezik világszerte, amely olyan technológiával rendelkezik, amely fenyegetést jelenthet. „A fenyegetés létezik” – szögezte le. Azt is elmondta, a NATO célja, hogy minél szorosabb együttműködés valósuljon meg a rakétavédelem kapcsán a tagállamok között, és Oroszországgal is javítani kívánják a viszonyt a téma kapcsán.
Afganisztánra vonatkozóan kifejtette, 2014-ig tartó partnerség kialakítására törekszenek a közel-keleti ország stabilitása érdekében. Romániát mintaszerű szövetségesnek nevezte, emlékeztetve, hogy az ország már azelőtt is részt vett az afganisztáni műveletekben, hogy a szövetség tagja lett volna. Azt is közölte, hogy a NATO 11-ről hétre csökkenti parancsnoki központjainak számát, a vezetői apparátus létszáma pedig 35 százalékkal csökken. Mint arról beszámoltunk, Hillary Clinton amerikai és Teodor Baconschi román külügyminiszter szeptember 13-án Washingtonban látta el kézjegyével azt a megállapodást, amelynek értelmében Románia a rakétapajzs részeként elfogórakéta-ütegeket fogad be.
A rakétákat a dél-olténiai Deveselu légi támaszponton helyezik el, és 2015-re állnak majd hadrendbe. Oroszország ugyanakkor ellenzi a tervet, mivel – ahogy ezt a hétvégén Bukarestben jelen levő egyik orosz politikus is megismételte – attól tart, hogy a rakétapajzs az orosz stratégiai elrettentő potenciál csökkentését szolgálja. Washington szerint ugyanakkor a védelmi rendszer a Közel-Keletről érkező esetleges támadás kivédésére szolgál.
A rakétapajzsról szólt Traian Băsescu román államfő is a parlamenti közgyűlésen megtartott tegnapi beszédében. Az elnök leszögezte: a rakétapajzs Romániába telepítendő elemei védelmi célokat szolgálnak, ezért az együttműködésre való hajlandóság hiányának jeleként minősítette azon spekulációkat, amelyek kétségbe vonják Románia jóhiszeműségét. Mint kifejtette, mivel Románia rakéták elleni védelmét eddig senki sem szavatolta, kötelessége szövetségeseivel partnerségben magának biztosítania azt. A NATO-főtitkárral folytatott délutáni tárgyalást követően az államfő arról beszélt: Románia nem élvezheti a biztonsági rendszer nyújtotta előnyöket anélkül, hogy részt venne a szövetség munkájában. A találkozót követően Rasmussen elmondta: a NATO-nak meg kell találnia a helyes utat az intelligens védelem és a kevesebb védelem elvei között.
Traian Băsescu egyéb, az ország NATO-szerepvállalásával kapcsolatos témákról is szót ejtett. Mint elmondta, Románia folytatja részvételét a NATO koszovói békefenntartó miszsziójában, a KFOR-ban, ugyanakkor továbbra sem hajlandó elismerni az egykori szerb tartomány függetlenségét, amíg Belgrád és Pristina nem jut megegyezésre. Karl Lamers, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke még a rendezvény pénteki nyitónapján szólt arról, hogy a katonai szövetségnek folytatnia kell koszovói tevékenységét, ha az a térség stabilitását eredményezi. (Lamerst egyébként tegnap újraválasztották tisztségébe.) A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ugyanakkor még szeptember 26-án úgy döntött, hogy az Európai Unió koszovói missziójában, az EULEX-ben már nem folytatja Románia a tevékenységét. A döntés értelmében fokozatosan vonják ki a néhány éve függetlenné vált országból az ott szolgáló 178 csendőrt és rendőrt.
Az államfő azt is közölte, hogy Románia továbbra is részt vesz az afganisztáni béketeremtésben és újjáépítésben, az ott állomásozó csapatok létszámának módosításáról pedig az ottani fejlemények függvényében dönt.
Băsescu tegnap a transznisztriai helyzetre is kitért, leszögezve: Románia a Moldovai Köztársaság területi egysége mellett foglal állást, és felszólított azon nemzetközi vállalás betartására, miszerint kivonják a szakadár moldáv tartományban állomásozó idegen csapatokat. Mint ismeretes, a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Transznisztria és Moldova közötti fegyveres konfliktus megfékezésére orosz csapatok érkeztek a térségbe.
| Nem fog jót tenni a térség stabilitásának, ha a NATO beindítja európai rakétavédelmét – hangsúlyozta Nyikolaj Makarov hadseregtábornok, orosz vezérkari főnök tegnap Moszkvában. Makarov hadseregtábornok James Stavridis tengernaggyal, a NATO egyesített európai fegyveres erőinek főparancsnokával tárgyalt, s ezt követően újságírók előtt kijelentette: a megbeszélést kedvezőnek ítéli abból a szempontból, hogy Stavridis tengernagy meghallgatta az orosz fél európai rakétavédelemmel kapcsolatos kérdéseit, problémáit, és folytatódni fog a kölcsönös bizalom megerősítését szolgáló munka. Makarov elmondta: megkülönböztetett figyelmet szenteltek az európai rakétavédelem kérdéseinek, és „Moszkva még egyszer rámutatott: noha a rakétavédelem megteremtéséről beszélnek, annak telepítése javában folyik”. „A NATO egyoldalú lépései nem növelik a régió biztonságát és stabilitását” – hangoztatta az orosz vezérkari főnök. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fejlesztési minisztérium közzétette honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag utolsó, a kormánykoalíció által elfogadott változatát – tájékoztatott szerdán az RMDSZ sajtóirodája.
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök, leszögezve egyúttal, hogy egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
Huszonegy megye 102 településén, valamint a fővárosban volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt – tájékoztatott a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.
Nicușor Dan államfővel a költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői – számolt be kedd este az elnöki hivatalban tartott találkozóról Ilie Bolojan miniszterelnök.
Nem hazudtolta meg magát a szerda reggelig érvényben levő, havazás miatt kiadott vörös riasztás Bukarestben és Ilfov megyében: a fővárosban és környékén kedden és szerdára virradóra legalább 30–35 centiméteres, de akadt, ahol 50 centis hóréteg képződött.
Erős havazás és viharos szél miatt narancssárga riasztást adtak ki az ország több térségére, és bár a zord időjárás elsősorban az ország déli részét érinti, a hatóságok országszerte készültségbe helyezték a beavatkozó egységeket.
Az elmúlt 35 évben több mint 4,16 millió fővel csökkent Románia lakossága – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke, Tudorel Andrei által kedden közzétett elemzésből.
Jövő heti ülésén dönthet a bukaresti kormány a helyi adók csökkentését lehetővé tevő új szabályozásról, amelyet a koalícióban részt vevő RMDSZ kezdeményezett – jelentette be kedden Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Látogatottsági adatok