Puskás Bálint: nincs visszamenőleges hatály, még egyszer kérni kell Kövesi leváltását

„Ebből a szempontból az alkotmánybíróság döntése azt is sugallja, illetve kimondja, hogy az elnök túllépte az alkotmányos hatáskörét. Ennek nyomán esetleg fel is lehet függeszteni őt a tisztségéből, mivel nem tartotta be az alkotmányos előírásokat” – jelentette ki lapunknak Puskás, aki 2007 és 2016 között volt a bukaresti taláros testület tagja. Az egykori alkotmánybírós szerint a mostani döntés – amely szavazattöbbséggel, 6:3 arányban született – „bonyolult” helyzetet teremtett. Kérdésünkre, hogy az ítélet nyomán Klaus Johannisnak le kell-e váltania a DNA főügyészét, Puskás kifejtette: az alkotmánybíróság ítélete akkortól lép hatályba, amikor megjelenik a Hivatalos Közlönyben.

Ellentétben az alkotmánybíróság megállapításával, miszerint az államfőnek ki kell bocsátania a Laura Kövesi menesztéséről szóló rendeletet, Puskás Bálint úgy véli, az ítélet nem lehet visszamenőleges hatályú. „Az alkotmánybíróság nem ügyeket old meg, hanem alkotmányossági szempontból elemzi őket. Az ítéleteknek nincs visszamenőleges hatálya. Ha viszont a miniszter még egyszer kéri Kövesi leváltását, akkor az államfőnek már kötelessége lesz meneszteni a főügyészt. A mostani ítélet azt jelenti, hogy az elnök tévedett, nem tartotta be az alkotmányos kötelezettségeit. Ez politikai és közigazgatási szempontból is új helyzetet teremt, egészen odáig, hogy javasolhatják a felfüggesztését” – mutatott rá Puskás Bálint. Klaus Johannis még az ítélet kihirdetése előtt azt mondta: megvárja az indoklást, elolvassa, és majd annak ismeretében dönt a további lépésekről.

A Jurnalul Național című lap Auf Wiedersehent mondott az alkotmánybíróság Kövesinek című írásában úgy értékeli: a taláros testület egyértelművé tette, hogy az elnök csak „képviseli az államot” egy ügyészségi vezető leváltásánál, de magát a döntést valójában az igazságügyi miniszter hozza meg. A lap szerint az alkotmánybíróság „megsemmisítő” csapást mért ezzel Johannisra. Az Adevărul napilap több véleménycikke is foglalkozik a témával, ezek egyike címében úgy értékeli: Az alkotmánybíróság politikai felügyelet alá helyezte az ügyészeket.

Az MTI által idézett cikk szerzője szerint ezáltal az alkotmánybíróság is intézményes konfliktusba került a társadalom egészével, a demokrácia helyreállítására pedig az egyetlen megoldás, ha népszavazással döntenek a kérdésben. A cikkíró szerint a taláros testület abban nyújtott segédkezet a kormányon lévő politikusoknak, hogy „zavartalanul lophassanak” tovább, ne zaklassa őket többé a független igazságszolgáltatás. A román lapok egyetértenek abban, hogy Johannis ezek után alkotmánysértést követne el, ha nem váltja le Kövesit, erre mindössze néhány hetes haladéka van, miután – indoklással együtt – megjelenik az alkotmánybírósági döntés a közlönyben.

Cristian Tudor Popescu publicista a szociálliberális kormánnyal szemben kritikus Digi 24 hírtelevízióban úgy vélekedett: a korrupcióellenes harc folytatását zászlajára tűző Johannis ugyanolyan szorult helyzetbe került, mint Mihály király 1945-ben, amikor nem tudott másként szembeszegülni a hatályos törvényeket felrúgó kommunista hatalommal, mint az úgynevezett „királyi sztrájkkal”, vagyis a jogszabályok kihirdetésének megtagadásával. Popescu úgy véli, ha Johannis is azt az utat választja, hogy szembeszegül az alkotmánybíróság döntésével, rá is a tisztségéből való felfüggesztés vár, ahogyan annak idején Mihály királyt is eltávolították az ország éléről.