
Fotó: Presidency.ro
Korrektül döntött az alkotmánybíróság, amikor kedden úgy ítélkezett, hogy a törvényhozásnak jogában áll kiírni a parlamenti választások időpontját – jelentette ki a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró a kormány és a parlament közötti legújabb vitát lezáró ítélet kapcsán.
2020. október 01., 08:382020. október 01., 08:38
A taláros testület volt tagja lapunk felvetésére, hogyha az elmúlt harminc évben jó volt, hogy a kormány írja ki a törvényhozási megmérettetés időpontját, akkor most miért kellett ezen változtatni, kifejtette:
„Arról döntöttek, hogy lehet-e, vagy sem. Arról, hogy miért volt jó, vagy miért nem volt jó, hogy eddig a kormány írta ki, nem tárgyaltak. Az alkotmánybíróságnak azt kell figyelembe vennie, hogy a hozzá kerülő ügy általában véve összhangban van-e az alkotmánnyal vagy a törvényekkel, nem magát az ügyet nézik. Ez alapján azt mondták: persze, hogy lehet, hiszen az alkotmány szerint a parlament a legfontosabb törvényhozó szerv Romániában. Tehát bármit, amit eddig a kormány megtehetett, a parlament átveheti, mivel ez az intézmény a szuverenitás megtestesítője” – szögezte le Puskás. Mindez annyit jelent, hogy a parlament is kiírhatja a választásokat, de nem teszi ezt kötelező gyakorlattá. Vagyis
Emlékeztetett: az államfő által benyújtott alkotmányossági kifogásban annak a megállapítását kérte, hogy a parlament nem dönthet a választások időpontjáról. „Erről az alkotmánybíróság nem mondhatta azt, hogy nem szabad, hiszen az alkotmány kimondja, hogy a parlament képviseli a legmagasabb szinten a nép szuverenitását” – pontosított a volt alkotmánybíró.
Megjegyzésünkre, hogy az államfő és a kormány is azzal az érvvel próbálta meggyőzni a taláros testületet, hogy érdekellentétbe kerülnek a képviselők és a szenátorok, ha a saját mandátumuk meghosszabbításáról kell dönteniük, Puskás Bálint kifejtette: figyelembe kell venni, hogy ezen az alapon minden esetben érdekkonfliktusról lehetne beszélni, amikor a parlament bármilyen törvényt hoz, hiszen ha egy egyébként tanári képesítéssel rendelkező honatya tanügyi kérdésekben szavaz, vagy egy ügyvédi végzettségű az igazságszolgáltatást érintő jogszabályról, akkor őket is érdekellentéttel lehetne megvádolni. „Tehát olyat, hogy egy bizonyos terület szabályozása ne tartozhasson a hatáskörébe, nem lehet megfogalmazni, mert a parlament nem a parlament tagjainak szakmai hovatartozásán alapul, hanem a népszuverenitás megjelenítője, függetlenül attól, hogy a tagjainak mi a szakmája” – mutatott rá.
Puskás Bálint megjegyezte:
Ludovic Orban miniszterelnök viszont kedden este bírálta az alkotmánybíróság ítéletét. A B1 televízió műsorában a kormányfő rámutatott, az általa vezetett kabinet az alkotmány, valamint a hatályos törvény előírásai alapján tűzte ki december 6-ára a parlamenti választásokat, a taláros testület döntése nyomán azonban ez változhat, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) korábban már bejelentette, hogy el fogja halasztani a választásokat. Orban azt mondta, „nem emlékszik”, hogy az elmúlt 30 évben lett volna példa arra, hogy a parlament jelölje ki a választások dátumát. Hozzátette, a törvényhozók nem vonhatók felelősségre, ha például nem biztosítják a határozatképességet az ülésen, és emiatt nem tudja elfogadni a parlament a választások dátumáról döntő törvényt.
Mint arról beszámoltunk, a parlament RMDSZ-es, szociáldemokrata párti és ALDE-s támogatással még júliusban fogadta el a jogszabályt, amelynek értelmében a kormány helyett idén a parlament tűzheti ki a parlamenti választások időpontját. A jogszabály ellen Klaus Iohannis államfő és a kormány is alkotmányossági kifogást emelt, kérve annak alkotmányellenessé nyilvánítását. Ezeket a beadványokat utasította el a taláros testület kedden.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Szeptember közepétől emelkedik a járművezetői engedély, a forgalmi engedély és az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiállításának díja Romániában.
Jelentősen eltér, hogy Románia különböző városaiban mennyit fizetnek a fogyasztók a víz- és a csatornahasználatért. A két szolgáltatás együttes köbméterenkénti ára egyes településeken alig haladja meg a 15 lejt, máshol viszont megközelíti a 26 lejt.
Miközben Nicușor Dan államfő a napokban – várhatóan már kedden – újabb egyeztetést kezd a pártok képviselőivel egy új, teljes jogkörű kormány megalakításáról, a pártok vezetői a saját stratégiájukról egyeztetnek.
szóljon hozzá!