
Fotó: Presidency.ro
Korrektül döntött az alkotmánybíróság, amikor kedden úgy ítélkezett, hogy a törvényhozásnak jogában áll kiírni a parlamenti választások időpontját – jelentette ki a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró a kormány és a parlament közötti legújabb vitát lezáró ítélet kapcsán.
2020. október 01., 08:382020. október 01., 08:38
A taláros testület volt tagja lapunk felvetésére, hogyha az elmúlt harminc évben jó volt, hogy a kormány írja ki a törvényhozási megmérettetés időpontját, akkor most miért kellett ezen változtatni, kifejtette:
„Arról döntöttek, hogy lehet-e, vagy sem. Arról, hogy miért volt jó, vagy miért nem volt jó, hogy eddig a kormány írta ki, nem tárgyaltak. Az alkotmánybíróságnak azt kell figyelembe vennie, hogy a hozzá kerülő ügy általában véve összhangban van-e az alkotmánnyal vagy a törvényekkel, nem magát az ügyet nézik. Ez alapján azt mondták: persze, hogy lehet, hiszen az alkotmány szerint a parlament a legfontosabb törvényhozó szerv Romániában. Tehát bármit, amit eddig a kormány megtehetett, a parlament átveheti, mivel ez az intézmény a szuverenitás megtestesítője” – szögezte le Puskás. Mindez annyit jelent, hogy a parlament is kiírhatja a választásokat, de nem teszi ezt kötelező gyakorlattá. Vagyis
Emlékeztetett: az államfő által benyújtott alkotmányossági kifogásban annak a megállapítását kérte, hogy a parlament nem dönthet a választások időpontjáról. „Erről az alkotmánybíróság nem mondhatta azt, hogy nem szabad, hiszen az alkotmány kimondja, hogy a parlament képviseli a legmagasabb szinten a nép szuverenitását” – pontosított a volt alkotmánybíró.
Megjegyzésünkre, hogy az államfő és a kormány is azzal az érvvel próbálta meggyőzni a taláros testületet, hogy érdekellentétbe kerülnek a képviselők és a szenátorok, ha a saját mandátumuk meghosszabbításáról kell dönteniük, Puskás Bálint kifejtette: figyelembe kell venni, hogy ezen az alapon minden esetben érdekkonfliktusról lehetne beszélni, amikor a parlament bármilyen törvényt hoz, hiszen ha egy egyébként tanári képesítéssel rendelkező honatya tanügyi kérdésekben szavaz, vagy egy ügyvédi végzettségű az igazságszolgáltatást érintő jogszabályról, akkor őket is érdekellentéttel lehetne megvádolni. „Tehát olyat, hogy egy bizonyos terület szabályozása ne tartozhasson a hatáskörébe, nem lehet megfogalmazni, mert a parlament nem a parlament tagjainak szakmai hovatartozásán alapul, hanem a népszuverenitás megjelenítője, függetlenül attól, hogy a tagjainak mi a szakmája” – mutatott rá.
Puskás Bálint megjegyezte:
Ludovic Orban miniszterelnök viszont kedden este bírálta az alkotmánybíróság ítéletét. A B1 televízió műsorában a kormányfő rámutatott, az általa vezetett kabinet az alkotmány, valamint a hatályos törvény előírásai alapján tűzte ki december 6-ára a parlamenti választásokat, a taláros testület döntése nyomán azonban ez változhat, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) korábban már bejelentette, hogy el fogja halasztani a választásokat. Orban azt mondta, „nem emlékszik”, hogy az elmúlt 30 évben lett volna példa arra, hogy a parlament jelölje ki a választások dátumát. Hozzátette, a törvényhozók nem vonhatók felelősségre, ha például nem biztosítják a határozatképességet az ülésen, és emiatt nem tudja elfogadni a parlament a választások dátumáról döntő törvényt.
Mint arról beszámoltunk, a parlament RMDSZ-es, szociáldemokrata párti és ALDE-s támogatással még júliusban fogadta el a jogszabályt, amelynek értelmében a kormány helyett idén a parlament tűzheti ki a parlamenti választások időpontját. A jogszabály ellen Klaus Iohannis államfő és a kormány is alkotmányossági kifogást emelt, kérve annak alkotmányellenessé nyilvánítását. Ezeket a beadványokat utasította el a taláros testület kedden.
Várhatóan a nyár vagy az ősz folyamán találkozik újra Magyar Péter kormányfővel Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a cél továbbra is egy tiszteleten, együttműködésen és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása Románia és Magyarország között.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon a Nicușor Dan államfő és a parlamenti pártok közötti keddi egyeztetések nyomán – közölte több politikus és sajtóorgánum is.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.
A pártokkal és parlamenti csoportokkal folytatott villámkonzultációkat követően Nicușor Dan államfő kedden este a közösségi oldalán közölte: egyre inkább az a megoldás körvonalazódik, hogy kisebbségi politikai kormány alakuljon.
A Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozó értesülése szerint Nicușor Dan államfő a keddi konzultációk után sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, ami tovább mélyíti a bizonytalanságot a román belpolitikában.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az elsődleges nyertese annak, hogy Adrian Veştea kormányalakítási kísérlete elbukott a parlamenti bizalmi szavazáson elemzők szerint.
Tánczos Barna mezőgazdasági miniszter kedden közölte, a medveproblémára hívta fel Jessika Roswall környezetvédelmi biztos figyelmét, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vegye ki a barnamedvét a szigorúan védett fajok kategóriájából.
Bár a bukaresti parlament a hétfő esti bizalmi szavazáson elutasította az Adrian Veştea vezette kormányt, Románia így is Európa azon országa, amelynek az elmúlt tíz évben a legtöbb miniszterelnöke volt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan a Nicușor Dan államfővel folytatott keddi egyeztetések után kijelentette, hogy a Paktum Romániáért nevű megállapodás reális megoldás lehet egy új kormány gyors beiktatására.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a középiskolások új opcionális tantárgya, a térinformatika (GIS) tanterve – közölte kedden az oktatási minisztérium.
szóljon hozzá!