
Fotó: Presidency.ro
Korrektül döntött az alkotmánybíróság, amikor kedden úgy ítélkezett, hogy a törvényhozásnak jogában áll kiírni a parlamenti választások időpontját – jelentette ki a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró a kormány és a parlament közötti legújabb vitát lezáró ítélet kapcsán.
2020. október 01., 08:382020. október 01., 08:38
A taláros testület volt tagja lapunk felvetésére, hogyha az elmúlt harminc évben jó volt, hogy a kormány írja ki a törvényhozási megmérettetés időpontját, akkor most miért kellett ezen változtatni, kifejtette:
„Arról döntöttek, hogy lehet-e, vagy sem. Arról, hogy miért volt jó, vagy miért nem volt jó, hogy eddig a kormány írta ki, nem tárgyaltak. Az alkotmánybíróságnak azt kell figyelembe vennie, hogy a hozzá kerülő ügy általában véve összhangban van-e az alkotmánnyal vagy a törvényekkel, nem magát az ügyet nézik. Ez alapján azt mondták: persze, hogy lehet, hiszen az alkotmány szerint a parlament a legfontosabb törvényhozó szerv Romániában. Tehát bármit, amit eddig a kormány megtehetett, a parlament átveheti, mivel ez az intézmény a szuverenitás megtestesítője” – szögezte le Puskás. Mindez annyit jelent, hogy a parlament is kiírhatja a választásokat, de nem teszi ezt kötelező gyakorlattá. Vagyis
Emlékeztetett: az államfő által benyújtott alkotmányossági kifogásban annak a megállapítását kérte, hogy a parlament nem dönthet a választások időpontjáról. „Erről az alkotmánybíróság nem mondhatta azt, hogy nem szabad, hiszen az alkotmány kimondja, hogy a parlament képviseli a legmagasabb szinten a nép szuverenitását” – pontosított a volt alkotmánybíró.
Megjegyzésünkre, hogy az államfő és a kormány is azzal az érvvel próbálta meggyőzni a taláros testületet, hogy érdekellentétbe kerülnek a képviselők és a szenátorok, ha a saját mandátumuk meghosszabbításáról kell dönteniük, Puskás Bálint kifejtette: figyelembe kell venni, hogy ezen az alapon minden esetben érdekkonfliktusról lehetne beszélni, amikor a parlament bármilyen törvényt hoz, hiszen ha egy egyébként tanári képesítéssel rendelkező honatya tanügyi kérdésekben szavaz, vagy egy ügyvédi végzettségű az igazságszolgáltatást érintő jogszabályról, akkor őket is érdekellentéttel lehetne megvádolni. „Tehát olyat, hogy egy bizonyos terület szabályozása ne tartozhasson a hatáskörébe, nem lehet megfogalmazni, mert a parlament nem a parlament tagjainak szakmai hovatartozásán alapul, hanem a népszuverenitás megjelenítője, függetlenül attól, hogy a tagjainak mi a szakmája” – mutatott rá.
Puskás Bálint megjegyezte:
Ludovic Orban miniszterelnök viszont kedden este bírálta az alkotmánybíróság ítéletét. A B1 televízió műsorában a kormányfő rámutatott, az általa vezetett kabinet az alkotmány, valamint a hatályos törvény előírásai alapján tűzte ki december 6-ára a parlamenti választásokat, a taláros testület döntése nyomán azonban ez változhat, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) korábban már bejelentette, hogy el fogja halasztani a választásokat. Orban azt mondta, „nem emlékszik”, hogy az elmúlt 30 évben lett volna példa arra, hogy a parlament jelölje ki a választások dátumát. Hozzátette, a törvényhozók nem vonhatók felelősségre, ha például nem biztosítják a határozatképességet az ülésen, és emiatt nem tudja elfogadni a parlament a választások dátumáról döntő törvényt.
Mint arról beszámoltunk, a parlament RMDSZ-es, szociáldemokrata párti és ALDE-s támogatással még júliusban fogadta el a jogszabályt, amelynek értelmében a kormány helyett idén a parlament tűzheti ki a parlamenti választások időpontját. A jogszabály ellen Klaus Iohannis államfő és a kormány is alkotmányossági kifogást emelt, kérve annak alkotmányellenessé nyilvánítását. Ezeket a beadványokat utasította el a taláros testület kedden.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
szóljon hozzá!