
2012. július 11., 11:442012. július 11., 11:44
Keddi ülésén az alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazási törvény módosítása nem sérti az alaptörvényt, amennyiben biztosítják a választói névjegyzékben szereplő polgárok legalább felének a részvételét a referendumon. Ehhez képest a Victor Ponta vezette kormány illetékesei egy sürgősségi kormányrendelet alapján kívánják megszervezni az államfő leváltásáról szóló népszavazást, amelyben nem szerepel érvényességi küszöb. Melyik álláspont a mérvadó e tekintetben?
Az alkotmánybíróság egy szót sem tett hozzá, és egy szót sem vett el a referendum-törvényből. A jogszabály 5. cikkelye általános rendelkezéseket tartalmaz, amelyek szerint országos szinten háromféle népszavazást lehet rendezni Romániában. Mindhárom referendumfajtára – közöttük az államfő visszahívására vonatkozó népszavazásra – érvényes ugyanennek a cikkelynek a második bekezdése, miszerint a referendum csak abban az esetben érvényes, ha ezen a választópolgárok ötven százaléka plusz egy fő megjelenik. Ez mind a három referendumfajtára érvényes. A mi mostani döntésünk erre nem hivatkozott, de pontosan ezt támasztotta alá. Mi csupán megállapítottuk – éppen most hallgatom a miniszterelnököt a televízióban, és ugyanezt mondja –, hogy a referendum érvényessége attól függ, hogy megjelenjen ötven százalék plusz egy választópolgár, és az a referendum kimenetele, ahogy a megjelenteknek a fele plusz egy fő szavaz. Ebben a kérdésben semmiféle újdonságot nem hozott az alkotmánybíróság döntése.
Ennek ellenére a Mircea Duşa parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter és Victor Paul Dobre közigazgatási tárcavezető azt állítja, hogy nincs érvényességi küszöb, és bármilyen részvétel mellett érvényes lehet a népszavazás.
A politikusok, a politikai elemzők a televízióban és az újságban azt mondanak, amit akarnak. Mi ezt nem kommentáljuk.
De ebben az esetben nem elemzők, hanem miniszterek kijelentéséről van szó.
Ők is politikusok.
Ebből az következik, hogy amennyiben július 29-én olyan körülmények között rendezik meg a referendumot, hogy nem jelenik meg a választói névjegyzékben szereplő polgárok fele plusz egy százaléka, akkor annak a népszavazásnak az eredményét nem lehet érvényesnek tekinteni?
A jelenleg hatályos törvények szerint ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, azon meg kell jelenjen a választói névjegyzékben szereplő választópolgárok fele plusz egy fő. Ez az érvényességi kvórum. Ez a törvény jelenleg érvényben van.
Az alkotmánybíróság tagjai körében miként csapódott le a kormány ama rendelete, amellyel szűkítette a taláros testület hatáskörét, és amelyet Önök az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánítottak?
Tisztségemnél fogva nem véleményezhetem a kormány döntését. Az alkotmánybíróság úgy döntött, ahogy eddig is értékelte ezt a kérdést: abban az esetben, ha a parlamentnek olyan döntései vannak, amelyek alkotmányossági elveket és értékeket sértenek, akkor ebben a kérdésben a taláros testület illetékes.
És mi a véleménye arról, hogy brüsszeli uniós illetékesek, nyugat-európai kormányok képviselői az elmúlt időszakban aggodalmuknak adtak hangot a kormány eme törekvése kapcsán?
Ezekről sem mondhatok véleményt, mert politikai kijelentések. A brüsszeli bizottság is politikai szerv, így kijelentéseit, értékeléseit nem kommentáljuk.
A múlt héten tiltakozó levelet tett közzé az alkotmánybíróság, amelyben nyilvánosságra hozták, hogy egyik kollégájukat megfenyegették. Milyen jellegű fenyegetés volt, tett-e feljelentést az ügyben a taláros testület?
Az egyik kolléganőnkről van szó, aki a fenyegetés ügyében értesítette az illetékes szerveket, jelenleg folyik a kivizsgálás.
Önt milyen mértékben aggasztja, hogy Romániában megfenyegettek egy alkotmánybírát, és megpróbálták befolyásolni a döntését?
Az eset akkor is aggasztó, ha egy alkotmánybírának – székelyesen szólva – heccből küldenek fenyegető levelet. Két évvel ezelőtt én is kaptam fenyegető levelet az alkotmánybíróságon. Az ilyen eseteket mindig komolyan kell venni, ezekkel nem szabad viccelni, mert mi is emberek vagyunk, és a hasonló fenyegetések lelkileg és emberileg is befolyásolnak.
Mostanában is érték ilyen fenyegetések?
Nem, az az eset két évvel ezelőtt történt, egészen más ügyben. Különösen nem ijedtem meg, de komolyan vettem.
Bukaresti román sajtóorgánumokban olyan vélekedések láttak napvilágot, miszerint Ön a mérleg nyelve szerepét töltötte be, amikor az alkotmánybíróság elutasította a Traian Băsescu által a felfüggesztéséről született parlamenti határozat ellen beterjesztett óvását.
Nem kommentálom ezeket a véleményeket. Engem a romániai sajtó általában – kivéve a magyar nyelvű médiát – mindig a mérleg nyelveként próbál beállítani, ha igaz, ha nem. Lévén, hogy a szavazás titkos, nem lehet tudni, hogy ki miért szavazott egyféleképpen vagy másféleképpen. De hát már megszoktam, hogy hol nemzeti hős vagyok, hol pedig áruló. Nehéz ebben a helyzetben lenni, de nem kommentálom.
Arról mi a véleménye, hogy elszaporodtak azok a vélemények, miszerint a romániai alkotmánybíróság erős politikai befolyás alatt áll?
Én csupán a magam nevében tudok beszélni. Személy szerint egyetlen esetben sem nehezedett rám politikai nyomás a tekintetben, hogy miként kellene szavazzak vagy mit kellene tegyek az alkotmánybíróságban. Mindezt nyugodt lelkiismerettel ki merem jelenteni, nemcsak újságíróknak, hanem a barátaimnak is. Nem tudom elfogadni azt a megközelítést, hogy politikai nyomás érné az alkotmánybíróságot.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
A romániai lakosság több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a bányászati és energiaipari dolgozókat tömörítő szakszervezetek küldöttségével tárgyalt a munkavállalók által felvetett problémákról és azok megoldásairól a kormánypalotában.
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető időjárás-előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
Románia már nemcsak tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi mérlegét ismertető jelentésből.
Az elmúlt napokban 23 megye 172 településén és Bukarestben okozott károkat a kedvezőtlen időjárás – közölte csütörtökön a belügyminisztérium.
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.