Fotó: Román védelmi minisztérium
Nem kell a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításától tartani az ukrajnai háború miatt – erősítette meg ismét Vasile Dîncu védelmi miniszter. Mint mondta, a háború tanulsága éppen az, hogy nem a hadsereg létszáma a fontos.
2022. július 21., 19:352022. július 21., 19:35
Az Ukrajna ellen Oroszország által indított, elhúzódó háború miatti védelmi intézkedések között továbbra sem számolnak azzal Bukarestben, hogy visszaállítsák a kötelező sorkatonai szolgálatot. Ezt Vasile Dîncu védelmi miniszter erősítette meg. A tárcavezető szerdán este a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva leszögezte:
„Az ukrajnai, illetve az afganisztáni és iraki háború is egyértelműen rávilágított egy dologra, amely a korszerű hadseregek szervezési elvei közé is bekerült: nem a katonák száma adja egy hadsereg erejét, nem az alakulatok nagy száma a fontos. A lényeg az, hogy kis, szuperszakosodott, és szuperprofesszionális fegyverekkel rendelkező egységek legyenek. Egy olyan hadseregből, amilyet az oroszok vittek Ukrajnába – fiatal sorozottak, akik azt sem tudják, hol vannak –, nem lehet erős hadsereget kovácsolni. Ezért megmaradunk a profi hadseregnél” – hangsúlyozta Dîncu.
Dîncu kifejtette, a cél az, hogy ütőképes operatív tartalékállomány álljon rendelkezésre, ennek a feltöltésén most dolgoznak.
Hozzáfűzte, a következő 2–3 évben arra számítanak, hogy 10–15 ezer fővel nő a tartalékosok száma. Az önkéntes sorkatonai szolgálatra azon, 18 és 35 év közötti férfiak és nők jelentkezését várják, akik állandó romániai lakhellyel rendelkeznek, és korábban nem kaptak katonai kiképzést.
Amúgy nem lenne példa nélküli a sorkatonaság visszaállítása egy NATO-tagállamban: Lettország az Ukrajna elleni orosz invázióra hivatkozva július elején jelentette be, hogy ismét bevezeti az intézményt.
Aggasztják Bukarestet Oroszország ukrajnai akciói
Aggasztónak nevezte Vasile Dîncu védelmi miniszter, hogy Oroszország a jelek szerint nem elégszik meg a Donbasz elfoglalásával, hanem további területeket is annektálni akar. Mint megírtuk, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, arra hivatkozva, hogy a Nyugat nagy hatótávolságú rakétarendszereket szállít Ukrajnának, az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” földrajzi koordinátái megváltoztak, Oroszország a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek érkezése miatt távolabbra fogja tolni magától a jelenlegi harcvonalat. A tárcavezető azt mondta, hogy a háború célja Moszkva szempontjából változatlanul Ukrajna „nácitlanítása” és demilitarizálása, abban az értelemben, hogy ennek az országnak a területéről nem érheti semmilyen fenyegetés Oroszország biztonságát. Lavrov szerint az orosz fél a március végi isztambuli kétoldalú tárgyaláson kész lett volna elfogadni az akkori helyzetből kiinduló ukrán megállapodási javaslatot.
Közölte, hogy a „földrajz” mostanra megváltozott, már nemcsak a szakadár Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, hanem Herszon és Zaporizzsja megyét és más ukrajnai területeket is érinti, „és ez a folyamat folytatódik, méghozzá következetesen és kitartóan folytatódik”. Ennek kapcsán Vasile Dîncu azt mondta: látható, hogy az oroszok nem álltak meg Ukrajnában, csak a készleteiket és az egységeiket töltötték föl. A céljaik között szerinte továbbra is szerepel Odessza elfoglalása is, ami azt jelenti, hogy szeretnének eljutni a Moldovai Köztársaság határáig. Mindez, azzal együtt, hogy az oroszok a megszállt területeken elkezdték az orosz közigazgatás kiépítését, és orosz okmányokkal látják el az embereket, kimondottan aggasztó Dîncu szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!