
Fotó: Román védelmi minisztérium
Nem kell a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításától tartani az ukrajnai háború miatt – erősítette meg ismét Vasile Dîncu védelmi miniszter. Mint mondta, a háború tanulsága éppen az, hogy nem a hadsereg létszáma a fontos.
2022. július 21., 19:352022. július 21., 19:35
Az Ukrajna ellen Oroszország által indított, elhúzódó háború miatti védelmi intézkedések között továbbra sem számolnak azzal Bukarestben, hogy visszaállítsák a kötelező sorkatonai szolgálatot. Ezt Vasile Dîncu védelmi miniszter erősítette meg. A tárcavezető szerdán este a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva leszögezte:
„Az ukrajnai, illetve az afganisztáni és iraki háború is egyértelműen rávilágított egy dologra, amely a korszerű hadseregek szervezési elvei közé is bekerült: nem a katonák száma adja egy hadsereg erejét, nem az alakulatok nagy száma a fontos. A lényeg az, hogy kis, szuperszakosodott, és szuperprofesszionális fegyverekkel rendelkező egységek legyenek. Egy olyan hadseregből, amilyet az oroszok vittek Ukrajnába – fiatal sorozottak, akik azt sem tudják, hol vannak –, nem lehet erős hadsereget kovácsolni. Ezért megmaradunk a profi hadseregnél” – hangsúlyozta Dîncu.
Dîncu kifejtette, a cél az, hogy ütőképes operatív tartalékállomány álljon rendelkezésre, ennek a feltöltésén most dolgoznak.
Hozzáfűzte, a következő 2–3 évben arra számítanak, hogy 10–15 ezer fővel nő a tartalékosok száma. Az önkéntes sorkatonai szolgálatra azon, 18 és 35 év közötti férfiak és nők jelentkezését várják, akik állandó romániai lakhellyel rendelkeznek, és korábban nem kaptak katonai kiképzést.
Amúgy nem lenne példa nélküli a sorkatonaság visszaállítása egy NATO-tagállamban: Lettország az Ukrajna elleni orosz invázióra hivatkozva július elején jelentette be, hogy ismét bevezeti az intézményt.
Aggasztják Bukarestet Oroszország ukrajnai akciói
Aggasztónak nevezte Vasile Dîncu védelmi miniszter, hogy Oroszország a jelek szerint nem elégszik meg a Donbasz elfoglalásával, hanem további területeket is annektálni akar. Mint megírtuk, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, arra hivatkozva, hogy a Nyugat nagy hatótávolságú rakétarendszereket szállít Ukrajnának, az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” földrajzi koordinátái megváltoztak, Oroszország a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek érkezése miatt távolabbra fogja tolni magától a jelenlegi harcvonalat. A tárcavezető azt mondta, hogy a háború célja Moszkva szempontjából változatlanul Ukrajna „nácitlanítása” és demilitarizálása, abban az értelemben, hogy ennek az országnak a területéről nem érheti semmilyen fenyegetés Oroszország biztonságát. Lavrov szerint az orosz fél a március végi isztambuli kétoldalú tárgyaláson kész lett volna elfogadni az akkori helyzetből kiinduló ukrán megállapodási javaslatot.
Közölte, hogy a „földrajz” mostanra megváltozott, már nemcsak a szakadár Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, hanem Herszon és Zaporizzsja megyét és más ukrajnai területeket is érinti, „és ez a folyamat folytatódik, méghozzá következetesen és kitartóan folytatódik”. Ennek kapcsán Vasile Dîncu azt mondta: látható, hogy az oroszok nem álltak meg Ukrajnában, csak a készleteiket és az egységeiket töltötték föl. A céljaik között szerinte továbbra is szerepel Odessza elfoglalása is, ami azt jelenti, hogy szeretnének eljutni a Moldovai Köztársaság határáig. Mindez, azzal együtt, hogy az oroszok a megszállt területeken elkezdték az orosz közigazgatás kiépítését, és orosz okmányokkal látják el az embereket, kimondottan aggasztó Dîncu szerint.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.
Az Olt megyei Slatina kórházában a betegek rögzítették, hogy a kórtermekben bogarak mászkálnak és az illemhelyeken kosz uralkodik. A DSP ellenőrzéseket tart.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra a kormánykoalícióban, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különleges nyugdíjakkal kapcsolatos kritériumot, ha csak a törvénytervezet lesz meg november 28-ig.
szóljon hozzá!