Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök a parlament támogatását kérte hosszú távú tervei valóra váltásához hétfőn késő délután, a tavaszi ülésszak nyitónapján, miközben több kormánypárti honatya átült a kormánybuktatásra készülő jobbközép ellenzék táborába.
2015. február 03., 18:152015. február 03., 18:15
2015. február 03., 18:212015. február 03., 18:21
Ponta a képviselőház előtt mondott beszédében gazdasági növekedést, több munkahelyet, szociális juttatásokat és adócsökkentést ígért. Egyebek között új adótörvénykönyv elfogadásához kért támogatást, amely szerinte lehetővé teszi, hogy Románia jövőre csökkentse az áruforgalmi adót a „2010-es szint közelébe”. 2010-ben Romániában 19-ről 24 százalékra emelték az áfát.
Ponta azt mondta: kormánya kevesebb sürgősségi rendeletet fog hozni, ha az új államfő már nem küld vissza annyi törvényt megfontolásra a parlamentnek, mind elődje tette.
RMDSZ: külön elbánást a kisebbségi osztályoknak!
Az RMDSZ elvárja a kormánytól, hogy a kisebbségi oktatás tekintetében másként járjanak el az osztályösszevonások terén, mint a többségi tanintézetekben, különben, főként a szórványban, de nem csak, asszimilációs folyamatoknak lehetünk tanúi – közölte Borbély László, a szervezet politikai alelnöke a parlamentben az RMDSZ prioritásait ismertetve. „Emellett, amennyiben erős helyi önkormányzatokat és közösségeket akarunk, a decentralizációs törvényt is újra kell tárgyalni, az önkormányzatoknak méltányos finanszírozást kell biztosítani” – fogalmazott Borbély. Kedden elmondta: az autonómiatervezetről a következő hónapokban a közvitát kívánják folytatni.
Pontának azonban megingott a támogatottsága, amióta novemberben elvesztette az elnökválasztást. A pártelnök-kormányfő decemberben kizárta a PSD-ből a távozását követelő ellenlábasait, köztük Mircea Geoană szenátort, a párt volt elnökét. Geoană most új szociáldemokrata alakulatot szervez, amelyhez eddig 16 törvényhozó csatlakozott – nem csak a PSD-ből –, akik korábban a Ponta-kormányt támogatták.
Hétfőn a kormányoldal hat képviselője ült át a Klaus Johannis államfőt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakciójába. A PNL közölte: bizalmatlansági indítvánnyal próbálja leváltani Pontát. Az új PNL-t alkotó két jobbközép párt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és a történelmi PNL a tavaszi ülésszaktól kezdődően – a képviselőházban és szenátusban is – közös frakciót hozott létre, ezzel újabb lépést tett a teljes összeolvadás felé, amelyet a 2016-os parlamenti választások után akarnak véglegesíteni.
Klaus Johannist a PNL éléről választották államfővé. Váratlan választási sikere nyomán a jobboldali összefogás népszerűsége is megugrott. Iohannis több ízben jelezte, hogy szívesebben dolgozna együtt egy, a PNL körül szerveződő kormánnyal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!