
2013. január 06., 12:372013. január 06., 12:37
Hozzátette, hogy a kisebbségi oktatásért felelős oktatási államtitkári tisztséget és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári tisztségét is magyar politikusok töltik be a jövőben, de ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ kormányon lenne. (Az előbbi poszton Király Andrást őrizte meg Victor Ponta, míg az etnikumközi hivatal irányítását egy másik, RMDSZ által delegált politikus veszi majd át, miután az eddigi elnök, Markó Attila esetében összeférhetetlenség áll fenn, miután parlamenti képviselő lett).
Ponta bejelentését követően Frunda György az MTI-nek elmondta: a kormányfő már a választások után felajánlotta neki a posztot, amelynek elfogadásáról az érintett az RMDSZ elnökével is egyeztetett. Arra a kérdésre, hogy módja lesz-e új tisztségében befolyásolni a 2005 óta elfogadásra váró kisebbségi törvénytervezet ügyét, Frunda azt mondta: a jogszabály kialakítása a parlament hatásköre. „Mindaddig, amíg nem fogadják el az alkotmánymódosítást, nem hiszem, hogy a kisebbségi törvényről lehetne tárgyalni Romániában” – mondta a politikus. Egyúttal kifejezte reményét, hogy Ponta igénybe veszi majd tanácsait, amikor az alkotmánymódosítást készítik elő, hiszen az alkotmányjog terén jelentős tapasztalattal rendelkezik.
A román kormányfő gesztusa mögött ugyanakkor egyértelműen „lelkiismereti” okok is meghúzódnak, Ponta volt ugyanis, aki teljes mellszélességgel támogatta, hogy az USL azok után is kooptálja a hatalomba az RMDSZ-t, hogy kétharmados többséget szerzett a decemberi törvényhozási megmérettetésen. Noha erről októberben írásos – a választások napjáig titokban tartott – paktumot kötöttek a balliberálisok és az RMDSZ vezetői, december 9-e után Crin Antonescu, az USL liberális tagpártjának elnöke felrúgta a megállapodást, így a szövetség ellenzékben maradt. Nem zárható ki tehát, hogy az USL szociáldemokrata társelnöke „ugrásra kész” állapotban tartja a magyar alakulatot arra az esetre, ha a kétharmados kormánykoalíció felbomlása esetén helyettesíteni kell az Antonescu vezette Nemzeti Liberális Pártot (PNL).
Egyébként Frunda kinevezése abban az értelemben sem meglepő, hogy a korábbi jobbközép Boc- és Ungureanu-kormányok idején szenátorként folyamatosan szorgalmazta, hogy a RMDSZ rúgja fel a koalíciót, lépjen hatalomra az USL-lel, és közösen menesszék Traian Băsescu államfőt.
A 2008-as választások után Traian Băsescu Eckstein-Kovács Pétert nevezte ki kisebbségügyi tanácsosának, miután a kolozsvári jogász nem jutott újabb szenátori mandátumhoz az RMDSZ színeiben. Eckstein két év után lemondott tisztségéről, arra hivatkozva, hogy meggyőződéses környezetvédőként nem tudja vállalni az államfő támogató álláspontját a Verespatakra tervezett, ciántechnológiás bányaberuházás ügyében.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.