„Politikai baklövés” a jogi bizottságban

A jogi bizottság érdemi vitáját követő szavazáson csupán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ képviselői, illetve a három demokrata párti bizottsági tag közül egy szavazta meg az egyezményt, miközben két demokrata, valamint a Konzervatív Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt honatyái ellene voksoltak. „Diplomáciai botrányt is eredményezhet a jogi bizottság döntése, hiszen két állam közötti egyezményről beszélünk” – nyilatkozta a Krónikának a testületi ülést követően Máté András Levente, a bizottság RMDSZ-es tagja. Polgár Viktor magyarországi külügyi szóvivő nem kívánta kommentálni lapunknak a történteket, mint mondta, előbb konzultálnia kell a szakértőkkel.
A jogi bizottság ülésén részt vett tegnap Lucian Leuºtean külügyi államtitkár, aki a szavazás előtt ismertette a testületi tagokkal a közalapítvány létrehozásáról és működéséről szóló egyezményt. A voksolás kimenetelét látva leszögezte: sajnálja, hogy így alakult, és már csak abban bízik, hogy a két ház plénumában majd „másképp zajlanak a dolgok”. Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter a szavazás után a Rompres hírügynökségnek leszögezte: „politikai baklövést” követtek el azok, akik az egyezmény ellen voksoltak. Hozzátette: kérni fogja a képviselőház plénumát, küldje vissza megvitatásra a jogi bizottság elé a dokumentumot, hogy a testületi tagok szavazzák meg azt. „Románia érdekeit szolgálja ez az egyezmény, ami az egyetlen megoldás arra, hogy a Gozsdu-alapítvány vagyonát ismét birtokba vegyük” – sommázott Olteanu.
A román kormány által már ratifikált dokumentum következő lépésben a képviselőház plénuma elé kerül, és érdemi vita után az alsóházi honatyák szavaznak elfogadásáról. A ház elé azonban már olyan dokumentumként kerül az egyezmény, mint amit a jogi bizottság nem tart elfogadhatónak. A képviselőház után a szenátusnak is ratifikálnia kell az államközi egyezményt.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a tavaly októberi közös román–magyar kormányülésen a felek arról határoztak, hogy a román és a magyar állam is évente legkevesebb 200 ezer euróval járul hozzá éves költségvetéséből a Gozsdu Közalapítvány működéséhez. A külügyminiszterek által aláírt dokumentum irányozza elő egyébként a közalapítvány létrehozását, amelynek székhelye Budapesten, a Király utca Deák Ferenc tér felőli részéről is megközelíthető, Dob utca 16. szám alatti híres Gozsdu-udvarban kapna helyet. Az alapítvány – amelynek célja ösztöndíjak juttatása, tárlatok, tudományos értekezletek, konferenciák rendezése, valamint a Gozsdu Manó-emlékmúzeum és a szintén Gozsdu Manóról elnevezett román–magyar stratégiai partnerségi intézmény működtetése – igazgatótanácsában egyenlő arányban delegál küldötteket a román és a magyar állam. Gozsdu Manó (1802–1870) román származású ügyvéd 1869-ben végrendeletében teljes vagyonát az erdélyi és magyarországi román közösségre hagyta. Arról is rendelkezett, hogy ezt a vagyont egy alapítvány kezelje, amelynek 1870–1952 közötti tevékenysége során számos román fiatal végezhette tanulmányait külföldi egyetemeken.