Összeférhetetlenség. A rektor politikai tisztségvállalásával automatikusan feltételezhető egyfajta politikai támogatottság
Fotó: Haáz Vince
Bár egy rektor politikai szerepvállalása sérti az érintett egyetem alkotmányát – amelyben apolitikus intézményként írják le felsőoktatási intézményeket – Romániában a pártok többsége évek óta rektorokkal erősít. Hogyan befolyásolják ezek a szerepvállalások az egyetemek autonómiáját, megítélését? Politikust és diákvezetőt kérdeztünk.
2020. november 30., 14:052020. november 30., 14:05
Jelenleg majdnem mindegyik nagyobb román párt választási listáján szerepel legalább egy egyetemi rektor. A jelenlegi jogi szabályozas szerint nem összeférhetetlen egyszerre képviselőként, szenátorként és rektorként tevékenykedni. Kérdés, mennyire zárható ki annak a felsőoktatási intézménynek az átpolitizálása, amelynek élén egy pártpolitikus áll?
Az is ellentmondásos, hogy miközben például a marosvásárhelyi orvosi egyetem korábban éppen az intézmény autonómiájára hivatkozva utasította el az önálló magyar tagozatra vonatkozó szabályozás életbe ültetését, addig
Mint ismeretes, Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem rektora a Szociáldemokrata Párt színeiben indul a december 6-i választásokon.
Novák Csaba Zoltán RMDSZ-szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja lapunk megkeresésére megerősítette, hogy
Hozzátette: a szenátus oktatási bizottságában három tag is érintett. „Erről a jelenségről azt gondolom, hogy a tanítás, kutatás, tudományos munka összeegyeztethető a politikai tevékenységgel mindaddig, amíg az illető személy nem kerül vezetői, jelen esetben rektori tisztségbe” – fogalmazott Novák. Szerinte a rektor politikai tisztségvállalásával automatikusan feltételezhető egyfajta támogatottság a politika bizonyos szegmense részéről.
„Az egyetemi autonómia nem jelent teljes függetlenséget, hanem azt, hogy a törvény előírásait betartva bizonyos kérdésekben az intézmény saját maga hoz döntéseket.
– nyomatékosította az újabb szenátori mandátumra pályázó történész.
Az egyetem a tudás átadásának, az utánpótlás nevelésének, a szakemberek képzésének helyszíne kell legyen
Fotó: Haáz Vince
Azamfirei esetleges PSD-szenátori pozíciójával kapcsolatban az RMDSZ politikusa arra emlékeztetett: a marosvásárhelyi egyetemről érkező hírek az utóbbi években az intézmény vezetősége és a magyar vonal között feszültségekről, az egyetem presztízsvesztéséről szóltak. „Alkalmazni kellene a törvény előírásait és azon lenni, hogy a magyar és a román vonal közös erővel emelje az egyetem színvonalát. A két fél közötti építő jellegű együttműködés sokkal többet jelentene az egyetemnek, mint egy rektori politikai szerepvállalás” – mondta Novák Csaba Zoltán.
Marton László, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke úgy véli, általánosságban véve
„A politikai szerepvállalások rossz fényben tüntethetik fel az egyetemet úgy a saját diákjai, mint a kívülállók vagy jövendőbeli felvételizők előtt. Az egyetem a tudás átadásának, az utánpótlás nevelésének, a szakemberek képzésének helyszíne kell legyen, viszont az előbb említett szerepvállalások miatt az állampolgárok kérdőre vonhatják ezen intézményeink pártpolitikai függetlenségét és az egyetem elvégzése után megbélyegzés tárgyává tehetik volt diákjaikat, az egyetem vélt pártpolitikai nézete miatt. Az általános megítélés mellett az egyetem menedzsmentje, adminisztrációja szempontjából sem látom ezt olyan lépésnek, amely az egyetem fejlődését mozdítja előre vagy érdemben képviseli akadémiai közösségét” – hangsúlyozta a Krónikának a diákvezető.
Szerinte az egyetemek ily módon könnyebben bevonhatók a pártpolitikai csatározásokba, vitákba, amelyek csak szükségtelen feszültséget keltenek az egyetemi közösségben, a külvilággal való kapcsolattartásban, megingatva a felsőoktatási intézmények szuverenitását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a parlamentben faggattak az újságírók a témában.
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!